Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1925-05-24 / 21. szám

176 főleg az első kiadások szerepelnek lehető teljességben, a kéziratok pedig úgy vannak összeválogatva, hogy azok dókai pályájának minden szakára legalább is emlékeztetőül szolgáljanak. A kiállításon szerepelnek Jókai­val kapcsolatos, de idegen kézből származó emlékek is. Itt főleg azok a nevek fordulnak elő, melyek a közönség szélesebb köreiben is elevenek és kegyeletes emlékezet­ben állanak. A nyomatott és írott papiros­emlékek esetleges egyhangúságát a közéjük iktatott bő képanyag és tárgyi relikviák teszik élénkké, így többek között itt vannak a kultuszminisztérium szíves jóindu­lata révén a centennárium alkalmára hirdetett állami síremlék és érem­pályázat anyaga is. Ennyit általában tájékoztatóul, de most nézzük részletesen, hogy mit is nyújt ez a kiállítás Jókai­ból, Jókairól és azokról, akik a nagy mesemondó környezetéhez tartoztak . A zöld babérfákkal díszített ku­polaterem főbejáratával szemben, a főhelyen áll a költőkirály karrarai márványból faragott mellszobra, melyet Zala György alkotott. Mellette a terem fala mentén 9 szekrény sorakozik, melyekben ott látjuk Jókai életének minden mozzanatát és a rá vonatkozó emlékeket keresztlevelétől, a halálát tudósító gyászjelentésig. Látjuk ifjú­kori fényképeit, első iskolai bizonyít­ványát, a Társalkodó című folyóirat 1834. évfolyamát azon a helyen ki­nyitva, melyen az akkor kilenc éves Jókainak négysoros versecskéje jelent meg. Itt van a pápai főiskolai önképzőkör által kiadott Tavasz című zsebkönyv 1845-ből, melyben az első dicséretet nyert elbeszélése jelent meg. Ugyancsak itt találjuk a két első könyvét, mely a szabad­ságharc előtt jelent meg, a Hét­köznapok és a Vadon virágai címűt. A szabadságharc és az elnyoma­tás idejéből is vannak itt emlékek. Itt van az a jelentés, melyet Jókai arról küldött Kossuthnak, hogy a kegyelmi kéziratot kézbesítette Ró­zsa Sándornak. Lejjebb egy útlevél Jókai gömörmegyei bujdosásából, alatta pár soros tudósítás, melyet Jókai írt apósának bujdosása idején a magyarság legszomorúbb napján, 1849. október 6-án. Ezután újságokkal találkozunk. Ezek töltik ki az egyes regények megjelenése közti űrt. Itt van a Nagy tükör és az Üstökös, meg a Hon című napilap első száma.­­ Ezek mind a munkának, a harc­nak a trofeumai, de jelentkeznek az elismerés jelei is, így a minisz­tériumi értesítés a Szent István-rend kis keresztjének adományozásáról, a „Pro litteris et arsibus" jelvény ado­mányozási irat, főrendiházi taggá való kinevezési okmány. Látjuk Jókait mind politikust is. Itt vannak röpiratai, programm­­beszédei és képviselőházi szónok­latai. Ezután arcképek. Hatalmas olajfestmény, Ferraris Artúr műve. Jókait élete delén ábrázolja. Régi fotográfiák: Jókainé, rajta a fél­százados művészi jubileumára Deb­recen közönségétől küldött arany­koszorú. Mellette Jókai arcképe 1880-ből, rajta ez pár szó: Fáik Miksáné úrhölgynek, tisztelete em­lékéül Jókai Mór. Könyvek, különböző kiadások, ifjúság számára átírt regények, a világ majd minden művelt népé­nek nyelvére készült fordítások. Legszebb Jókai-kiadvány a Révai Testvérek jubileumi úgynevezett nemzeti kiadásának száz kötetes díszkiadása, melyből csak húsz példány készült. A könyvművészet remeke ez a sorozat. Vastag hollan­dus papírra nyomva, pergamensbe kötve és kézifestéssel díszítve. A magyaros motívumokat felhasználó díszítés Akanfisz Viktornak, az Or­szágos Széchenyi-könyvtár könyv­művészeti előadójának munkája. A könyvek fölött öt ezüstkoszorú, melyet Jókai a hazai és bécsi tisztelőktől kapott. Találunk jegyzeteket, melyek be­pillantást engednek Jókai írói mű­helyébe. Majd rengeteg levélre bukkanunk Jókai korának minden kiválóságától. Politikusok, írók, művészek, hazai és külföldi nagy­ságok nevével találkozunk itt. Üdvözlő iratok, a francia írók által Párizsban Jókai tiszteletére tartott ünnepély műsora — azután gyászkeretes lapok - Jókai letette a tollat. Nem halt meg, csak a munkát hagyta abba. És most is, mutatják a centennáriumi ünnepé­lyek, itt a hazában, az elszakított területen és a külföldön is. A sors mindent megvont tőlünk, de adott Jókait. Az élete a szép kiállítás keretében, melyet dr. Révai Tivadar rendezett, biztatásul ismét lepereg a szemeink előtt. Stadler István: ORSZÁG-VILÁG Az Országos Postás Kultúr­­egyesület a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében folyó hó 11-én rendezte a Túrán regős csoport közreműkö­désével pompásan sikerült előadó­­dását a régi magyar költészetről. Az ismertető előadást dr. Hencz Lajos postatanácsos tartotta, s en­nek a költői szépségekben gazdag előadásnak keretében peregtek le a műsor egyes számai. A Laurisin Lajos és Cselényi József által elő­adott régi regös dalok után Maurer Árpád szavalata aratott megérde­melt tapsokat. A nyolc magyar­ruhás táncospár által sejtett ma­gyar körtánc, régi, nemzeti tán­caink varázslatos szépségeit eleve­nítette fel előttünk. Farkas Dezső dalszerző látogatószólója a tábor­tüzek búsongó hangulatát keltette életre. A palotás magyar táncot az előbbi nyolc pár sejtette. E táncok betanítója, Andriska Károlyné is a dobogóra lépett, hogy egyik kiváló tanítványával bemutassa a magyar táncnak semmiféle más népnél fel nem lelhető ritmikáját és művészi voltát is. A zenét a Kraut Antal karnagy által vezé­nyelt postás zenekar és Jakab Erzsike zongoraművésznő szolgál­tatta. Az előadást a Turán Regős Csoport tagjai által előadott új regős dalok fejezték be. Reep­­er: Váradi Antal emlékezete a Petőfi-Társaságban. .y Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi- Társaság május havi felolvasó­ülését, a társaság volt alelnökének, Váradi Antalnak emlékére. Az ülést Pekár Gyula nyitotta meg, üdvö­zölve a Kiskőrösi Petőfi Irodalmi Kör megjelent tizenkét tagú kül­döttségét. Szavaira Zoltán János, a Kiskőrösi Petőfi Kör elnöke vá­laszolt. Nagy tetszéssel fogadott beszédét Petri Mór Váradiról írt tanulmánya követte. Majd Koroda Pál olvasta fel Rózsáskert című kortörténeti képét. Szatmáry István pedig költeményeket olvasott fel. Szávay Gyula Pálffy Gyula ven­dégnek novelláját olvasta fel. Vé­gül a Vigyázó-pályázat jelentését olvasta fel Havas István. A pályá­zatra 126 költemény érkezett. Kettő nyert dicséretet: Tasy Kálmán Epilog című költeménye és egy ismeretlen szerző verse. r—k­--T-;c-!.—n—»—;■—i!—;.—::——; NAPRÓL-NAPRA. — Kisebb közlemények. — MÁJUS. 10. Rider Haggard angol regény­író 69 éves korában Londonban meghalt. Kalandos regényeit ra­gyogó fantázia jellemezte, írói ne­vét Salamon király kincse című regényével alapította meg. Több művét magyarra is lefordították. Angliában a munkanélküliek száma 1­801 millió, vagyis 153.000-rel több, mint a tavalyi év hasonló szakában, amikor a munkáspárt volt kormányon. 15. A Nemzeti Múzeum kupola­­csarnokában Jókai-emlékkiállítás nyílt meg. Anglia pénzügyminisztere, Chur­chill, törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amely az özvegyi és aggkori biztosítást és a járadé­kokat szabályozza. A javaslat 30 millió munkás és családtag biz­tosítására terjed ki. A biztosítás kötelező és a munkások és mun­káltatók járulékaira van felépítve. Az aggkori járadék 65, illetve 70 életévtől jár, utóbbiaknál munka­képtelenség igazolása nélkül is. 16. Az Unió-színházak : a Király­ Színház, Magyar­ Színház, Belvárosi Színház és Blaha Lujza­ Színház művészei konzorcionális alapon át­vették a nevezett színházak veze­tését, mivel e színházak pénztárai legutóbbi félhavi fizetésüket már nem tudták folyósítani. Az új kon­ A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság nyomása. (Dr. Faik Zsigmond, Budapest, V., Hold-utca 7.) 1925. május 24. zorcium felhívást bocsátott ki s kéri Budapest közönségének hat­hatós támogatását. A Nemzeti Bank megszerezte az államtól és a svájciaktól a magyar pénzjegynyomda részvényeit. Re­méli, hogy legalább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészítés költségeit. Józsa Antal író és hírlapíró, volt miniszterelnöki sajtótudósító 64 éves korában meghalt Buda­pesten. 17. Gálos Kálmán, kormányfőta­­nácsos, az Utazási Vállalat R.­T. vezérigazgatója 55 éves korában meghalt. A szakirodalom is igen sokat köszönhet neki, s feltűnő könyvet írt az idegenforgalomról. 18. Fischer-Colbrie Ágoston dr. megyés püspök Kassán meghalt. 1863. október 16-án született Zseli­­zen. Az egyházi tudományok terén irodalmi munkásságot is fejtett ki, több önálló művet írt, más dolgo­zatai különböző folyóiratokban je­lentek meg. Vele az utolsó fel­vidéki magyar püspök szállt sírba. Léderer Gusztáv főhadnagyot, Kodelka Ferenc hentesmester gyil­kosát, a honvéd törvényszék kötél­­általi halálra ítélte. (ffl SZERKESZTŐI [^1 ÜZENETEK IMI Beküldött kéziratok és beküldött képek meg­őrzésére nem vállalkozunk és azokért felelős­séget nem vállalunk. Esetleges leközlésükért honoráriumot nem fizetünk. Csak azokat a dolgozatokat és képeket dí­jazzuk, — a leközlés után — amelyeket a szerkesztőség megrendelt vagy megvásárolt. Dr. F. D. Budapest. Nem vagyunk rá fölhatalmazva. Méltóztassék a szerzőhöz fordulni, aki bizonyára készséggel meg­adja az engedélyt. Címe: Rákospalota, József­ utca 2. szám. _ P. B. Szombathely. Közölni fogunk be­lőlük, de hogy mikor kerül rá a sor, még magunk se tudjuk. B­rilliánsokat gyöngyöket, régiségeket és ékszereket mindenkinél drágábban veszek.­­ Telefon SZÉKELY EMIL­­ József Király­ utca 51. szám. 105—35 Teréz-templommal szemben GRÓSZ IsVIDOR PAPÍRNAGYKERESKEDÉS BUDAPEST, VII., KERTÉSZ­ UTCA 20. SZ. Telefon: József 126—54. Mindennemű okmány-, könyv-, famen­tes, nyomó-, színes és fedélpapírok nagy raktára. Papír és boríték gyári képviselete. Nyomatott Berger és Wirth budapesti festékgyár festékével.

Next