Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-03 / 17-18. szám
6 =*= =t. ---- német szóra küldte családja. Ekkor ismerkedett meg a híres lőcsei patrícius család Irma leányával s a romantikus diákszerelem boldog házassággal végződött. Dr. Pintér Jenő tanker, főigazgató, mint ceglédi gyerek került német szóra a lőcsei gimnáziumba, ahol az Önképzőkör nagyszerű könyvtárából kölcsönzött könyvek terelték figyelmét az irodalomtörténetre, amelynek európaszerte ismert legkiválóbb tudósa. 1908-ban elnyerte az Akadémia Semsey-pályadíját. 1910 óta tanár. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alapítója. Még háborús szolgálata alatt, 1916-ban lett a Tudományos Akadémia és a Szt. István Akadémia tagja. 1919. óta tankerületi főigazgató. 1923- ban a Kisfaludy és Petőfi Társaság is rendes tagjai közé választotta. Szinte felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű irodalmi munkássága. Nincs senki, aki hivatottabb művelője lenne a magyar irodalom történetének. Tudós a szó igaz értelmében. Műveit tudományos felkészültség és alaposság, nyelvezetének gondos csiszoltsága jellemzi. Főbb munkái: A magyar irodalom történetének kézikönyve, mely mint bibliográfia is elsőrendű, ezt kiegészíti a mai magyar irodalommal foglalkozó rész. Legutóbb kezdett dolgozni hatalmas, nyolc kötetre tervezett irodalomtörténetén, melynek ezidőszerint még csak első kötete jelent meg: A magyar irodalom története a középkorban. Dr. Sztehló Dezső ügyvéd. 1880-ban, Budapesten született. Iskoláit a lőcsei főreálban, majd a budapesti, berlini és kolozsvári Egyetemeken végezte. Vitéz dr. Szepesfalvy János, a Nemzeti Múzeum növénytani osztályának ig. őre. A lőcsei gimnázium elvégzése után Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905 óta munkálkodik a Nemzeti Múzeum kebelében. Az egykori 2. (brassói) gyalogezred egyik legkiválóbb tisztje volt, a világháborúban mint 1. százados számos ■kitüntetést szerzett, köztük a német vaskeresztet és a vaskoronarendet is. Merényi Scholtz Gusztáv altábornagy a lőcsei kath. gimnázium elvégzése után, mint egy éves önkéntes kezdte katonai pályáját. Pótlólag vizsgázott a bécsi tüzérhadapródiskolában. 1889-ben, mint hadnagy, Kassára került csapatszolgálatra. A világháborút mint az 1. nonv. tábori ágyusezred parancsnoka küzdötte végig. Az egyetlen ezredparancsnok, aki az egész háború alatt hősiesen kitartott ezrede élén. Csaknem valamennyi harctéren küzdött. A nemzeti hadseregben nyugdíjaztatásáig az 1. vegyesdandár parancsnoka volt. Dr. Tasnády-Székely Béla kórh. főorvos. 1881-ben Ungváron született. Iskolai tanulmányait a lőcsei kir. kath. gimnáziumban jeles osztályzattal végzi. Később a budapesti Egyetemen kitűnő eredménnyel abszolvált. A Gyógyszertani Intézet után a Tauffer és a gyermek klinikákra kerül. Később a Szent János kórházba, ahol 1920-ig működik. 1920-ban a Pestújhelyi Munkás Kórház főorvosa, majd 1927-ben az Orsz. Társadalom Biztosító Intézet központi kórházába hívják meg, melynek 1930-ban igazgató főorvosává nevezik ki. Német-, Francia-, Lengyel- és Oroszországokban tanulmányutot ■tesz. A szakirodalomban a szociális egészségügyek problémáival foglalkozik. Dr. Trajtler István, a lőcsei gimnázium volt növendéke, a Batizfalvy szanatórium főorvosa. Törzs Arturné sz. Steinhausz Elza, a lőcsei felsőbb leányiskola v. növendéke, m. kir. erdőtanácsos neje. özv. Teöke Lászlóné sz. Mattyasovszky Margit, főszolgabíró özvegye. Régi lőcsei csa- HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ÖFŐMÉLTÓSÁGA A VÁROSLIGETI GRAND PRIX-RE ÉRKEZIK. Az érdekes küzdelmeket nagy érdeklődéssel nézte végig a kormányzó, akit a versenyt rendező „Budapest" Sportegyesület nevében Berczell Jenő alpolgármester, Purébl Győző tanácsnok, Kovácsházy Vilmos főjegyző és Nagy Ferenc főv. bizottsági tag fogadott. — Kurfürst István, a fővárosi házinyomda igazgatójának felvétele. Sádból származik úgy ő, mint néhai férje is. A lőcsei felsőbb leányiskola v. növendéke. Wieland György, a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője. 1876-ban Lőcsért született. Iskoláit Lőcsén végezte, önkéntes éve leszolgálása után Bpestre jött. 1900-ban került az Osztr. Magyar Bankhoz, Bécsbe, majd a fiókkezelés tanulmányozása végett Miskolcra. 1904 óta a hitelügyi osztály vezetője. Wuffka János, iskoláit a lőcsei kir. kath. főgimnáziumban, majd a rimaszombati egy. prot. főgimnáziumban végezte. A budapesti egyetemen joghallgató lett, de a háború kitörésekor önként beállt katonának s a világháborút végigküzdötte. Megsebesült, nyolc kitüntetést kapott vitézségéért s néhai IV. Károly király személyesen tüntette ki. Róla írták a régi Monarchia parancsnokai, hogy: „Es wäre ein Glück für die Armee und das Vaterland, wenn recht zahlreiche Offiziere von den Qualitäten des Leutnant Wulfka vorhanden waren.“ (Szerencse volna a hadseregre és a hazára nézve, ha sok olyan tisztünk lenne, mint Wuffka hadnagy.) A háború után, mint tüzérfőhadnagy szolgálatonkívüli viszonyba került s elvégezve a m. kir. Keleti Kereskedelmi Akadémiát, hirdető és filmvállalatot alapított. Zsedényi Gyula 1863-ban született. Iskoláit a lőcsei gimnáziumban, majd a budapesti Egyetemen végezte. Jogi és államtudományi oklevele megszerzése után a földmívelésügyi minisztériumba kerül, hol 1885-től 1921-ig működik. 1913-ban minisztertanácsosi rangra emelik és 1919-ben, mint helyettes államtitkár nyugalomba vonul. A Ferenc József lovagkeresztjének (1899), a II. oszt. polgári hadiérdemrend keresztjének (1917), az orosz Szt. Anna rend III. oszt. és a Vaskoronarend III. osztályú érdemjeleinek (1910) tulajdonosa. Dr. Rege Károlyné, Végess Ilona dr. OMGE. titkár neje. A lőcsei, váci és bpesti felsőleányiskolák elvégzése után beiratkozik a budapesti Andrássy úti leánygimnáziumba, majd a wieni és a budapesti egyetemre, ahol 1904-ben doktorrá avatják. A lipótmezi tébolyda elmegyógyosztályán és Kéthly tanár klinikáján gyakornokoskodik. Ma a Korányi klinika belgyógyászati osztályán működik. Balneológus és belgyógyász. 1922-ben férjhez megy dr. Rege Károlyhoz, az OMGE üzemosztályának vezetőjéhez. 1929-ben részt vesz az orvosok párisi világkongresszusán. A Nemzetközi Hydrológiai Társaság pénztárnokává választja. A tudományos irodalomban nemzetközi sikert ér el több balneológiai munkájával. A koloprádiumos fürdő tudományos ismertetésével szakkörökben is feltűnést kelt. Atyját öt éves korában veszti el. Édesanyja, özv. Végess Sándorné, volt gazdasági szakiskolai tanárnő, ki három gyermekét fáradhatatlan ambíciójával és férfihez méltóenergiával neveli. Leányaival: Básthy Miklós, földbirtokos nejével: Emiliával és Végess Árpád cs. és kir. kamarás nejével, dr. Végess Róza orvosnővel karöltve újra rendbehozza a román megszállás alatt tönkretett Kolopiszapfürdő. Róza leányát Londonba küldi, hogy a kolopiszap külföldi elhelyezését előkészítse. Az anya nyomdokain pedig méltó utódként halad a három leány, hogy további munkájával a köznek és a tudománynak hasznára legyen. Dr. Szelényi Géza vegyészmérnök, a lőcsei reál volt növendéke. A budapesti műegyetemet végezte s műszaki doktori diplomát nyert. A világháborúban, mint a 2. honv. táb. ágyús ezred tisztje Przemysl-nél orosz fogságba esett. Hét és fél évi orosz fogság után jött haza. A műegyetemen éveken át tanársegéd volt. Jelenleg, a főváros élelmiszervizsgáló laboratóriumánál teljesít szolgálatot. Intenzív műszaki irodalmi munkásságot fejt ki hazai és külföldi, különösen német folyóiratokban. (Folytatjuk: Kalmár Elek és Jurkovich Emil tankerületi főigazgatók. A nagy diáktalálkozónak kétségkívül egy megható momentuma lesz, amikor a hajdani nebulók viszontlátják egykori kedves professzorukat, Kalmár Eleket, aki szintén jelen lesz az összejövetelen. Kalmár Elek, a magyar pedagógiának, ez a kiválósága, hosszú időn át, mint a főgimnázium igazgatója, majd mint tankerületi főigazgató működött. Az ifjúság valósággal rajongott érte. Szerették a jóságáért, a melegszívűségéért, de becsülték benne a nagyszerű tanárt is, kinek előadásait gyönyörűséggel hallgatták. Bizonyos, hogy most, amidőn a maguk körében viszontlátják Kalmár Eleket, aki megőszült bár az idők során, de kedélyben, szívben megmaradt annak, aki volt hajdanán, sok kedves epizódot fognak föleleveníteni régmúlt időkből, amikor Lőcse még a mienk volt... Kalmár Elek az ő régi szeretetét viszi el a találkozóra és bizonyos, hogy az egykori lőcsei diákok is a régi, őszinte szeretettel fogják üdvözölni a maguk körében. Ugyancsak megjelenik a találkozón a nem kevésbé népszerű Jurkovich Emil nyi tankerületi főigazgató is, aki már passzív részese lett a Felvidéket ért tragédiának, mert ő volt az utolsó magyar tankerületi főigazgatója Lőcsének. A cseh uralom, persze nem tűrte meg az izzó magyar érzésű Jurkovich Emilt, aki fájó szívvel volt kénytelen otthagyni működésének azt a helyét, ahol oly áldott tevékenységet fejtett ki. Dr. BUCSÁNSZKY BERTALAN Budapest X. kerületének elöljárója. ORSZÁG-VILÁG 1930 május 3. Lengyelfalvi VIGH JÁNOS VII. kerületi elöljáró.