Ország-Világ, 1930 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-03 / 17-18. szám

6 =*= =­t. ----­ német szóra küldte családja. Ekkor ismerkedett meg a híres lőcsei patrícius család Irma leányá­val s a romantikus diákszerelem boldog házas­sággal végződött. Dr. Pintér Jenő tanker, főigazgató, mint ceg­lédi gyerek került német szóra a lőcsei gimná­ziumba, ahol az Önképzőkör nagyszerű könyv­tárából kölcsönzött könyvek terelték figyelmét az irodalomtörténetre, amelynek európaszerte ismert legkiválóbb tudósa. 1908-ban elnyerte az Akadémia Semsey-pályadíját. 1910 óta tanár. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alapítója. Még háborús szolgálata alatt, 1916-ban lett a Tudományos Akadémia és a Szt. István Akadé­mia tagja. 1919. óta tankerületi főigazgató. 1923- ban a Kisfaludy és Petőfi Társaság is rendes tagjai közé választotta. Szinte felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű irodalmi munkássága. Nincs senki, aki hivatottabb művelője lenne a magyar irodalom történetének. Tudós a szó igaz értelmében. Műveit tudományos felkészültség és alaposság, nyelvezetének gondos csiszoltsága jellemzi. Főbb munkái: A magyar irodalom törté­netének kézi­könyve, mely mint bibliográfia is elsőrendű, ezt kiegészíti a mai magyar irodalom­mal foglalkozó rész. Legutóbb kezdett dolgozni hatalmas, nyolc kötetre tervezett irodalomtör­ténetén, melynek ezidőszerint még csak első kötete jelent meg: A magyar irodalom története a középkorban. Dr. Sztehló Dezső ügyvéd. 1880-ban, Buda­pesten született. Iskoláit a lőcsei főreálban, majd a budapesti, berlini és kolozsvári Egyetemeken végezte. Vitéz dr. Szepesfalvy János, a Nemzeti Mú­zeum növénytani osztályának ig. őre. A lőcsei gimnázium elvégzése után Budapesten bölcsész­­doktori oklevelet szerzett. 1905 óta munkálkodik a Nemzeti Múzeum kebelében. Az egykori 2. (brassói) gyalogezred egyik legkiválóbb tisztje volt, a világháborúban mint 1. százados számos ■kitüntetést szerzett, köztük a német vaskeresz­tet és a vaskoronarendet is. Merényi Scholtz Gusztáv altábornagy a lő­csei kath. gimnázium elvégzése után, mint egy éves önkéntes kezdte katonai pályáját. Pótló­lag vizsgázott a bécsi tüzérhadapródiskolában. 1889-ben, mint hadnagy, Kassára került csapat­szolgálatra. A világháborút mint az 1. n­onv. tá­bori ágyusezred parancsnoka küzdötte végig. Az egyetlen ezredparancsnok, aki az egész há­ború alatt hősiesen kitartott ezrede élén. Csak­nem valamennyi harctéren küzdött. A nemzeti hadseregben nyugdíjaztatásáig az 1. vegyes­dandár parancsnoka volt. Dr. Tasnády-Székely Béla kórh. főorvos. 1881-ben Ungváron született. Iskolai tanulmá­nyait a lőcsei kir. kath. gimnáziumban jeles osz­tályzattal végzi. Később a budapesti Egyetemen kitűnő eredménnyel abszolvált. A Gyógyszer­tani Intézet után a Tauffer és a gyermek­ klini­kákra kerül. Később a Szent János kórházba, ahol 1920-ig működik. 1920-ban a Pestújhelyi Munkás Kórház főorvosa, majd 1927-ben az Orsz. Társadalom Biztosító Intézet központi kórházába hívják meg, melynek 1930-ban igaz­gató főorvosává nevezik ki. Német-, Francia-, Lengyel- és Oroszországokban tanulmányutot ■tesz. A szakirodalomban a szociális egészség­ügyek problémáival foglalkozik. Dr. Trajtler István, a lőcsei gimnázium volt növendéke, a Batizfalvy szanatórium főorvosa. Törzs Arturné sz. Steinhausz Elza, a lőcsei felsőbb leányiskola v. növendéke, m. kir. erdő­tanácsos neje. özv. Teöke Lászlóné sz. Mattyasovszky Margit, főszolgabíró özvegye. Régi lőcsei csa- HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ÖFŐMÉLTÓSÁGA A VÁROSLIGETI GRAND PRIX-RE ÉRKEZIK. Az­ érdekes küzdelmeket nagy érdeklődéssel nézte végig a kormányzó, akit a versenyt rendező „Buda­pest" Sportegyesület nevében Berczell Jenő alpolgár­mester, Purébl Győző tanácsnok, Kovácsházy Vil­mos főjegyző és Nagy Ferenc főv. bizottsági tag fogadott. — Kurfürst István, a fővárosi házinyomda igazgatójának felvétele. Sádból származik úgy ő, mint néhai férje is. A lőcsei felsőbb leányiskola v. növendéke. Wieland György, a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője. 1876-ban Lőcsért született. Isko­láit Lőcsén végezte, önkéntes éve leszolgálása után Bpestre jött. 1900-ban került az Osztr. Ma­gyar Bankhoz, Bécsbe, majd a fiókkezelés ta­nulmányozása végett Miskolcra. 1904 óta a hi­­telü­gyi osztály vezetője. Wuffka János, iskoláit a lőcsei kir. kath. fő­gimnáziumban, majd a rimaszombati egy. prot. főgimnáziumban végezte. A budapesti egyete­men joghallgató lett, de a háború kitörésekor önként beállt katonának s a világháborút végig­­küzdötte. Megsebesült, nyolc kitüntetést kapott vitézségéért s néhai IV. Károly király szemé­lyesen tüntette ki. Róla írták a régi Monarchia parancsnokai, hogy: „Es wäre ein Glück für die Armee und das Vaterland, wenn recht zahl­­reiche Offiziere von den Qualitäten des Leut­­nant Wulfka vorhanden waren.“ (Szerencse volna a hadseregre és a hazára nézve, ha sok olyan tisztünk lenne, mint Wuffka hadnagy.) A háború után, mint tüzérfőhadnagy szolgálaton­­kívüli viszonyba került s elvégezve a m. kir. Ke­leti Kereskedelmi Akadémiát, hirdető és film­vállalatot alapított. Zsedényi Gyula 1863-ban született. Iskoláit a lőcsei gimnáziumban, majd a budapesti Egye­temen végezte. Jogi és államtudományi oklevele megszerzése után a földmívelésügyi miniszté­riumba kerül, hol 1885-től 1921-ig működik. 1913-ban minisztertanácsosi rangra emelik és 1919-ben, mint helyettes államtitkár nyugalomba vonul. A Ferenc József lovagkeresztjének (1899), a II. oszt. polgári hadiérdemrend keresztjének (1917), az orosz Szt. Anna rend III. oszt. és a Vaskoronarend III. osztályú érdemjeleinek (1910) tulajdonosa. Dr. Rege Károly­né, Végess Ilona dr. OMGE. titkár neje. A lőcsei, váci és bpesti felsőleány­iskolák elvégzése után beiratkozik a budapesti Andrássy­ úti leánygimnáziumba, majd a wieni és a budapesti egyetemre, ahol 190­4-ben dok­torrá avatják. A lipótmezi tébolyda elmegyógy­­osztályán és Kéthly tanár klinikáján gyakor­­nokoskodik. Ma a Korányi klinika belgyógyá­szati osztályán működik. Balneológus és bel­gyógyász. 1922-ben férjhez megy dr. Rege Ká­rolyhoz, az OMGE üzemosztályának vezetőjé­hez. 1929-ben részt vesz az orvosok párisi világ­­kongresszusán. A Nemzetközi Hydrológiai Tár­saság pénztárnokává választja. A tudományos irodalomban nemzetközi sikert ér el több bal­neológiai munkájával. A koloprádiumos fürdő tudományos ismertetésével szakkörökben is fel­tűnést kelt. Atyját öt éves korában veszti el. Édesanyja, özv. Végess Sándorné, volt gazda­sági szakiskolai tanárnő, ki három gyermekét fáradhatatlan ambíciójával és férfihez méltó­­energiával neveli. Leányaival: Básthy Miklós­, földbirtokos nejével: Emiliával és Végess Árpád cs. és kir. kamarás nejével, dr. Végess Róza or­vosnővel karöltve újra rendbehozza a román megszállás alatt tönkretett Kolopiszapfü­rdő. Róza leányát Londonba küldi, hogy a kolopiszap külföldi elhelyezését előkészítse. Az anya nyom­dokain pedig méltó utódként halad a három leány, hogy további munkájával a köznek és a­ tudománynak hasznára legyen. Dr. Szelényi Géza vegyészmérnök, a lőcsei reál volt növendéke. A budapesti műegyetemet végezte s műszaki doktori diplomát nyert. A világháborúban, mint a 2. honv. táb. ágyús ezred tisztje Przemysl-nél orosz fogságba esett. Hét és fél évi orosz fogság után jött haza. A mű­egyetemen éveken át tanársegéd volt. Jelenleg, a főváros élelmiszervizsgáló laboratóriumánál teljesít szolgálatot. Intenzív műszaki irodalmi munkásságot fejt ki hazai és külföldi, különösen német folyóiratokban. (Folytatjuk: Kalmár Elek és Jurkovich Emil tankerületi főigazgatók. A nagy diáktalálkozónak kétségkívül egy megható momentuma lesz, amikor a hajdani nebulók viszontlátják egykori ked­ves professzorukat, Kalmár Eleket, aki szin­tén jelen lesz az összejövetelen. Kalmár Elek, a magyar pedagógiának, ez a kiválósága, hosszú időn át, mint a fő­gimnázium igazgatója, majd mint tankerü­leti főigazgató működött. Az ifjúság való­sággal rajongott érte. Szerették a jóságá­ért, a melegszívűségéért, de becsülték benne a nagyszerű tanárt is, kinek előadá­sait gyönyörűséggel hallgatták. Bizonyos, hogy most, amidőn a maguk körében viszontlátják Kalmár Eleket, aki­ megőszült bár az idők során, de kedélyben, szívben megmaradt annak, aki volt hajda­nán, sok kedves epizódot fognak föleleve­­níteni régmúlt időkből, amikor Lőcse még­ a mienk volt... Kalmár Elek az ő régi szeretetét viszi el a találkozóra és bizonyos, hogy az egy­kori lőcsei diákok is a régi, őszinte szere­tettel fogják üdvözölni a maguk körében. Ugyancsak megjelenik a találkozón a nem kevésbé népszerű Jurkovich Emil nyi tankerületi főigazgató is, aki már passzív részese lett a Felvidéket ért tragédiának, mert ő volt az utolsó magyar tankerületi főigazgatója Lőcsének. A cseh uralom, persze nem tűrte meg az izzó magyar ér­zésű Jurkovich Emilt, aki fájó szívvel volt kénytelen otthagyni működésének azt a he­lyét, ahol oly áldott tevékenységet fej­tett ki. Dr. BUCSÁNSZKY BERTALAN Budapest X. kerületének elöljárója. ORSZÁG-VILÁG 1930 május 3. Lengyelfalvi VIGH JÁNOS VII. kerületi elöljáró.

Next