Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)

1932-06-15 / 7-8. szám

Budapest, 1932 ,3^5-ik évfolyam­szám Június 30 — Ju­lius 15 éváSuo TÁRSADALMI, IRODALMI, VÁROSPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: D­R. FALK ZSIGMOND * SZERKESZTŐ: BÉKÁSSY JENŐ ÁRA 30 FILLÉR Gróf Karácsonyi Jenő tönkrejutásának szomorú históriája Lelkiismeretlen emberek hálójába került az egykor dúsgazdag főúr Pusztulunk, veszünk... A nyomasztó gazdasági viszonyok, a rettenetes világ­égés után következő borzalmas idők nemcsak a kisexisztenciákat tették tönkre, hanem a világ leggazdagabb embereit is kikezdték. A Vanderbiltek, a Morganok, a Rockefellerek mesés vagyona is összezsugorodott és ha ma még van is nekik tejbe aprítani valójuk, mi az a régi vagyonhoz képest? És sajnos ugyanez áll a nagyiparosokra, nagykereskedőkre és a bankárokra is. A történelmi nevek vagyonát sem kí­mélte meg a mindent elsorvasztó dekonjunktúra, de egyetlen kirívó eset van Magyarországon és ez a Kará­csonyi Jenő grófé, amely szinte ordítva követeli a nyilvánosságot. GRÓF KARÁCSONYI JENŐ CSALÁDFÁJA A család őse (i­atianus a XVI. században Cyprus szigetéről Moldvába költözött, majd Erdélyben telepedett le. Gratianusból Ka­rácson, később Karácsonyi lett. Az erdélyi fejedelmektől kapták mikolai és kará­csonyfáival birtokaikat. Ennek Simon nevű unokája 1781-ben királyi donációul a beodrai 20.000 holdas birtokot kapta és akkor felvette a "beodrai előnevet. Híres ember volt ez a Simon, aki az utolsó török háborúban saját költségén állított ki egy lovascsapatot és a háború utáni éhínség­ben megnyitotta magtárait az éhező nép előtt. Fia, Lázár a törököktől visszafoglalt bánságban Torontál főispánja lett és francia háborúk idején 100 főből álló lovas­a csapatot állított ki saját költségén, miért is királyi donációul megkapta a nagy- és kis­­zsámi uradalmakat, de a felajánlott grófi címet elhárította magától. Unokája Guidó, a szabadságharcban vesz részt, mint hon­­védőrnagy, majd a pesti nemzetőrség fő­­parancsnoka lesz. A szabadságharc levere­tése után elfogják, l­eldben internálják és birtokait a császár elkoboztatja. Kiszaba­dulása után visszakapja birtokait és az ősének már felajánlott grófi rangot nyeri el. Ez a Karácsonyi Guidó volt gróf Kará­csonyi Jenő atyja, ő maga pedig valóságos belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, a főrendiház örökös tagja, a szuverén máltai lovagrend magyarországi követe és meg­hatalmazott minisztere, volt országgyűlési képviselő, a máltai lovagrend nagykeresztes baillija, a vaskoronarend és a spanyol III. Károly-rend nagykeresztese, az I. oszt. hadiérem, az I. oszt. magyar érdemkereszt stb., stb. tulajdonosa és hitbizományi birto­kos. A Budapesti Mentő Egyesületnek há­rom évtizede elnöke. RÖVID ÉLETRAJZA A végtelen kedvességű, lekötelező mo­dorú, nagytudású és nagyműveltségű gróf Karácsonyi Jenő 1865-ben született beodrán, Torontál megyében, középiskoláit Budapesten, a jogot Louvainban végezte, azután Magyaróváron a gazdasági akadé­mián diplomát szerzett.­Beutazta Európa valamennyi államát és tanulmányozta Afrika egyes vad­vidékeit is. Atyja halála után átvette a bánlaki birtok kezelését, melyet rövidesen mintagazdasággá fejlesz­tett. Vízszabályozásokat és vizépitménye­­ket létesített, meghonosította a rizsterme­lést és külföldi mintára rizshántolót épít­tetett, nagyszabású haltenyészetet rendezett be, amelyet a gazdasági tanintézetek növen­dékei és tanárai látogattak évenkint tanul­mányozás céljából. 1898-ban a királyi udvar budapesti tar­tózkodása idején fényes estélyt adott krisz­tinavárosi palotájában, amelyen a diplomá­ciai kar, a közélet kitűnőségein kívül Ferenc József király is megjelent egész udvartartásával és a Budapesten időző fő­hercegekkel és főhercegnőkkel együtt. Még ragyogóbb volt az az estély, melyet 1908. év őszén rendezett palotájában a spanyol királyi pár tiszteletére, amelyen VII. Alfonz spanyol király és nején, Vik­tória Ena királynén kívü­l Ferenc József ugyancsak megjelent. Az összes európai lapok nagy cikkekben számoltak be erről a nem mindennapi eseményről. RÓZSALÁNYÜNNER-ALAPÍTVÁNY Amikor Rudolf trónörökös 1881-ben ol­tárhoz vezette Stefánia főhercegnőt, gróf Karácsonyi Jenő ennek emlékét megőr­zendő, húszezer forintos örök alapítványt létesített, melynek évi ezer forint kamatát az a solymári, vörösvári, vagy szentiváni szűz kapta, akit arra a három község elöl­járóságából választott bizottság méltónak, talált. Az évenkint tartott solymári rózsa­­lányválasztás híres ünnepélyességgel ment végbe, melynek költségeit is mindenkor a nemes földesur viselte. GRÓF KARÁCSONYI JENŐ

Next