Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-06-15 / 7-8. szám
Budapest, 1932 ,35-ik évfolyam szám Június 30 — Julius 15 éváSUO TÁRSADALMI, IRODALMI, VÁROSPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. FALK ZSIGMOND * SZERKESZTŐ: BÉKÁSSY JENŐ Gróf Karácsonyi Jenő tönkrejutásának szomorú históriája Lelkiismeretlen emberek hálójába került az egykor dúsgazdag főúr Pusztulunk, veszünk... A nyomasztó gazdasági viszonyok, a rettenetes világégés után következő borzalmas idők nemcsak a kisexisztenciákat tették tönkre, hanem a világ leggazdagabb embereit is kikezdték. A Vanderbiltek, a Morganok, a Rockefellerek mesés vagyona is összezsugorodott és ha ma még van is nekik tejbeaprítani valójuk, mi az a régi vagyonhoz képest? És sajnos ugyanez áll a nagyiparosokra, nagykereskedőkre és a bankárokra is. A történelmi nevek vagyonát sem kímélte meg a mindent elsorvasztó dekonjunktúra, de egyetlen kirívó eset van Magyarországon és ez a Karácsonyi Jenő grófé, amely szinte ordítva követeli a nyilvánosságot. GRÓF KARÁCSONYI JENŐ CSALÁDFÁJA A család őse (Kratianus a XVI. században Cyprus szigetéről Moldvába költözött, majd Erdélyben telepedett le. Gratianusból Karácson, később Karácsonyi lett. Az erdélyi fejedelmektől kapták mikolai és karácsonyfáival birtokaikat. Ennek Simon nevű unokája 1781-ben királyi donációul a beodrai 20.000 holdas birtokot kapta és akkor felvette a "beodrai előnevet. Híres ember volt ez a Simon, aki az utolsó török háborúban saját költségén állított ki egy lovascsapatot és a háború utáni éhínségben megnyitotta magtárait az éhező nép előtt. Fia, Lázár a törököktől visszafoglalt bánságban Torontál főispánja lett és a francia háborúk idején 100 főből álló lovascsapatot állított ki saját költségén, miért is királyi donációul megkapta a nagy- és kisziámi uradalmakat, de a felajánlott grófi címet elhárította magától. Unokája Guidó, a szabadságharcban vesz részt, mint honvédőrnagy, majd a pesti nemzetőrség főparancsnoka lesz. A szabadságharc leveretése után elfogják, cseidben internálják és birtokait a császár elkoboztatja. Kiszabadulása után visszakapja birtokait és az ősének már felajánlott grófi rangot nyeri el. Ez a Karácsonyi Guidó volt gróf Karácsonyi Jenő atyja, ő maga pedig valóságos belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, a főrendiház örökös tagja, a szuverén máltai lovagrend magyarországi követe és meghatalmazott minisztere, volt országgyűlési képviselő, a máltai lovagrend nagykeresztes baillija, a vaskoronarend és a spanyol III. Károly-rend nagykeresztese, az I. oszt. hadiérem, az I. oszt. magyar érdemkereszt stb., stb. tulajdonosa és hitbizományi birtokos. A Budapesti Mentő Egyesületnek három évtizede elnöke. RÖVID ÉLETRAJZA A végtelen kedvességű, lekötelező modorú, nagytudású és nagyműveltségű gróf ÁRA 30 FILLÉR Karácsonyi Jenő 1865-ben született beodván. Torontál megyében, középiskoláit Budapesten, a jogot Louvainban végezte, azután Magyaróváron a gazdasági akadémián diplomát szerzett.Beutazta Európa valamennyi államát és tanulmányozta Afrika egyes vad vidékeit is. Atyja halála után átvette a bánlaki birtok kezelését, melyet rövidesen mintagazdasággá fejlesztett. Vízszabályozásokat és vízépítményeket létesített, meghonosította a rizstermelést és külföldi mintára rizshántolót építtetett, nagyszabású haltenyészetet rendezett be, amelyet a gazdasági tanintézetek növendékei és tanárai látogattak évenként tanulmányozás céljából. 1898-ban a királyi udvar budapesti tartózkodása idején fényes estélyt adott krisztinavárosi palotájában, amelyen a diplomáciai kar, a közélet kitűnőségein kívül Ferenc József király is megjelent egész udvartartásával és a Budapesten időző főhercegekkel és főhercegnőkkel együtt. Még ragyogóbb volt az az estély, melyet 1908. év őszén rendezett palotájában a spanyol királyi pár tiszteletére, amelyen III. Alfonz spanyol király és nején, Viktória Ena királynén kívül Ferenc József ugyancsak megjelent. Az összes európai lapok nagy cikkekben számoltak be erről a nem mindennapi eseményről. GRÓF KARÁCSONYI JENŐ RÓZSALÁNYÜNER-ALAPÍTVÁNY Amikor Rudolf trónörökös 1881-ben oltárhoz vezette Stefánia főhercegnőt, gróf Karácsonyi Jenő ennek emlékét megőrzendő, húszezer forintos örök alapítványt létesített, melynek évi ezer forint kamatát az a solymári, vörösvári, vagy szentiváni szűz kapta, akit arra a három község elöljáróságából választott bizottság méltónak, talált. Az évenkint tartott solymári rózsalányválasztás híres ünnepélyességgel ment végbe, melynek költségeit is mindenkor a nemes földesúr viselte.