Ország-Világ, 1938 (59. évfolyam, 1-39. szám)
1938-02-23 / 6-7. szám
ORSZAG-VILAG eredete A mai generáció nem ismeri azon elnevezéseknek eredetét, melyek a főváros egyes ismert helyeiről apáról,fiúra szállottak. Éppen ezért szívesen emlékezünk meg a Duna jobbpartján levő gyönyörű kirándulóhelyek neveiről, melyekről a főváros barátai a kilencvenes években a következőképpen elmélkedtek: Szájhagyomány és Írott betű Vallja ,hogy a Zugligetben volt egykor a nagy Mátyás király rengeteg vadaskertje s itt ütötték agyon a diadalmas háborúk után acélkoru elődeink a pihenés álmos idejét fürge vadüldözéssel. Az izzó napsugarak elől menedéket adott a rengeteg erdő nedves levegője s a vadkanba döfött acél véres csillogása Szebb és nagyobb öröm volt a kardforgató nemes társaságban, mint egy elfogott pagát ultimo, vagy profán girigáré. Hát ezek mind csak emlékek, igazán szép emlékek. Meg is őrizte nyomukat sokfelé a Zugliget hegyes-völgyes berkeiben. Ott ahol ma a disznófő-forrás jéghideg vizében hűtik a nyári hüsító italt, ott állott valaha az igazságos király vadászkastélya, a vadkanok kertjének közepén. A kert eltűnt, a vadkan is eltűnt, de a vaddisznófő jelképe megmaradt a forráson. Kevesen tudják, hogy a disznófő nem profán vendéglősi találmány, hanem valóságos tanúja Magyarország legragyogóbb évtizedeinek. Ám a nagy király vadaskertje nagyobb volt, mint a Zugliget. A Hunyadiak nem elégedtek meg egy arasznyi területtel a vadban dúskáló ország közepén. A hatalmas király vadászterülete magában foglalta az egész budai erdőséget s átnyúlt a túlsó oldalig. Ott Van Solymár községe a lapályos túlsó végén, ahol a mindenkori földesur jutalomdijjal tüntette ki a hajadonok erényeit. Akkor még sem svábok nem laktak benne, sem az erényt nem kellett külön támogatni. Ott volt Mátyás király második hires vadászkastélya, melynek romladékait most is láthatja mindenki s ott laktak a „királyi sólyomvadászok” galambot, fürjet, foglyot űző betanított sólyommadaraikkal, melyről a község neve is tanúskodik. Számo szere nincs a mesének, mondának, mely a Zugliget egyes helyeihez köti a nagy királynak és fényes udvarának emlékezetét. A mondák egy része elhomályosodott. Ami megmaradt belőle, az ujjáébredés költői: Arany, Bajza, Garay, Vajda Péter s a többi nagyok rótták zengzetes verskrónikákba, balladába, románcba, legendába, hogy el ne vesszen. A meredek, lejtős félkörű hegykapocs tetején még ma is ott áll a századokat látott „Normafa” Úgy mondják, Vajda Péter nevezte el annak pihenő napjai után. Ugyan ő a hatalmas fa gallyai közt írta meg egyik legszebb költeményét, a „Vihart”. Ide zarándokoltak többi nagyjaink is pihenőre. A vén fa árnyéka alatt nem egy ragyogó gondolat és fényes eszme született meg a 1848-iki forradalom előtti idők és még az elnyomatás nehéz évtizedeiben is. A versbe rótt krónika Mátyás királynak tulajdonítja a vén fa elültetését, aki egyik idyllikus szerelmét örökítette volna meg Itt egy csemetével, melyet együtt ápolt és nevelt a királyt juhász a bájos leánnyal. Mi igaz benne ,mi nem, annyit mindenki tud, hogy a nagy királynak csakugyan voltak idyllikus szerelmei. A tengermelléken, fiatalon elhalt Corvin János a tanúbizonysága. Igaz e, vagy nem a normafa története, az nem tesz nagy különbséget; elég, ha szép, mint ahogy bizonyára szép volt a királyt hódító juhászlány is, akinek nevét megörökítették a „Szép juhásznő”höz címzett vendéglő nevében. A Zugligeten átvonuló völgyvonal közepét már kevésbbé ékíti a hagyomány. De a természet annál bőkezűbben bánt vele. Komor, regényes sziklatömeget állított őr gyanánt a bejárás szakadéka fölé, célpontjául a kutató szemnek. Odébb a „Csillagvölgy” mesés hordójával s a hegy oldalán ellapuló plateau a „Fácán”. Úgy mondják ez is a király fácános kertjéből vette nevét. A budai hegyvidék csak most kezd divatba jönni. A budapesti polgár az utolsó évekig nem volt kiránduló nép. Igaz, hogy a közlekedési eszközök is csak az utolsó években fejlődtek megfelelő módon. Magdolna város A főváros törvényhatósága dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével közgyűlést tartott, melyen a polgármesteri előterjesztés értelmében, az Angyalföldet Horthy Miklósné, a kormányzó hitvese ,a szegények jótevőjének, a nyomorultak istápolójának érdemei megörökítésére, Magdolna városnak nevezték el. A törvényhatósági közgyűlés nagy tapssal fogadta a polgármesteri előterjesztést. Majd elfogadták azt az előterjesztést is, mely a hegyvidéket Mátyás király városnak kereszteli el. A közgyűlés sajnálkozással vette Unger Béla VIII. ker. elöljáró nyugdíjbavonulását tudomásul. Dr. Kabakovits József arra kérte a közgyűlést, hogy csak rendkívüli esetekben járuljon hozzá kegydíjazásokhoz. Szendy Károly megnyugtató kijelentést tett ebben a kérdésben. Majd a Nemzeti sportcsarnok elhelyezéséről tárgyaltak. A törvényhatóság a régi lóversenytér egyik részét erre a célra átengedi az Országos Testnevelési Tanácsnak. Új autóbusz garrázs céljaira a polgármesteri előterjesztés értelmében a Lenke-út, Vincellér utca, Diószegi út és Zsombolya út által határolt területet használják fel. Az élelmiszerüzletek záróráját a közgyűlés egész évben szombaton este is 7 órában állapítja meg. Dongó Orbán indítványára elhatárolták, hogy Kőbányán 2 tanoncotthont létesítenek. A törvényhatóság elfogadta a Községi Takarékpénztár és az érdekkörébe tartozó Parkváros rt. és az Állatvásár rt. 1937. évi számadását. Dr. Salamon Géza tanácsnok előterjesztésére a közgyűlés nem javasolja a belügyminisztériumnak új gyógyszertárak engedélyezését. Dr. Morvay Endre előterjesztésére a törvényhatóság 2.200.000 pengő költséggel a Gázművek óbudai telepén új kokszolós osztályozó berendezés létesítéséhez hozzájárult. Karafiátis főpolgármester bejelentette, hogy titkos szavazás útján a közjogi, az illetőségi és katonai szakbizottság tagjává Aschner Albertet választották meg. A Községi Takarékpénztár, a Parkulos rt. és az Állatvásár rt. felügyelő bizottsági tagjai pedig Halász Lajos, De Sgardelli Caesar, Aschner István és dr. Pető Ernő lettek. Ezzel a közgyűlés véget is ért. . A parlamentben a cukorkérdéssel foglalkoztak. Sajnos ez nem elég gyakran történik. Az országban máig igen sok helyen ritka a cukor és valóban legalább úgy kellene lenni, mint a pénzügyminiszter mondja, hogy két évein aluli csecsemő nem marad orvosilag megállapított mennyiségű cukor nélkül.’ Hol vannak azonban azok a két éven felüli gyermekek, akik még az orvosilag megállapított mennyiségű cukrot sem kapják meg a pénzügyminiszternek kijelentéseiből kiolvashatóbeismerése szerint, ami szomorú és egyben kétségbeejtő. Az országgyűlés tagjai ebbe a válaszba nem nyugodhatnak bele. De a társadalomnak is haladéktalanul mindent el kell követnie, hogyha másképpen nem lehetséges, jótékonysági akció keretében juthassanak a gyermekek, kivétel nékül, a szükséges kis cukormennyiséghez. Az Ország-Világ 1937. január 7-én a következőket írta többek között: „A teheneknek fontosabb a cukor, mint a gyermekeknek'' cím alatt . A kormánynak kötelessége lenne e fontos közélelmezési cikknek mértéktelen adóját elengedni és inkább a cukorkákat, bonbonokat stb. erősen megadóztatni. Egy kg. kockacukor P 1.30-es detail árából 65 fillér az adó. Amennyiben azonban ebből az adóból befolyó jövedelmet nélkülözni nem tudná, azon elgondolás szerint, hogy a lerongyolt nép a fennmaradó árat sem tudja megfizetni, tegye, lehetővé, hogy az iskolás gyermekek, akik erre rászorulnak naponként és fejenként legalább 10 deka nyerscukorhoz jussanak. Ugyanis a barnás nyerscukor kg-ként 12 fillérért kerül exportra, így egy-egy gyermek naponta cukorral való ellátása alig kerülne többe egy fillérnél. Ha a marhák megérdemlik, hogy kg-ként 14 filléres denaturált cukorhoz jussanak, mert a hízott, állat értékesebb, mennyivel inkább érdemli meg a magyar gyermek, a nemzet jövője, hogy ehhez a szükséges tápszerhez jusson. És az államnak sem rossz ez az üzlet ,mert ma tízszer többet kell kiadnia a legyengült gyermekek gyógyítására, akik így egészségesek maradnának. Ezzel fejeztük be fent említett cikkünket. Nem akarunk azzal dicsekedni, hogy azóta kapnak legalább a két éven aluli gyermekek cukrot, de mert a mi cikkünk nyomán indult meg a cukorellátási mozgalom, joggal foglakozhatunk ismételten és hangsúlyozottan ezzel a fontos országos kérdéssel. Érdekes felemlíteni, hogy Angliában csak a legjobb körökben használnak raffinirozott cukrot. A pénzügyminiszter úrról azt tartják, hogy műveit ember, ennek tényleg nem egy esetben tanújelét is adta. Olvassa el, de biztosan el is olvasta már azt az irodalmat, mely az angol cukorkérdést tárgyalja. De enélkül is tudja bizonyára, hogy Angliában ha valaki kocka, vagyis tisztított fehér cukrot eszik, az egy bizonyos fokú jólét jele. A főzésnél még a tisztviselők konyháin is az u. n. nem raffinált, barna nyers cukrot használják, melyet „moist brown sugárnak" neveznek az ú. n. „lump sugárral” szemben. Természetesen a szegény nép csakis barna, nyers cukrot használ. Miért nem gondolt eddig erre a pénzügyminiszter úr, hogy ilyen olcsó cukor használatát tegye lehetővé amivel sokkal nagyobb, de ugyanolyan jó minőségű és egészséges cukorhoz juttathatta volna a kis gyermekeket, a szegény népet, sőt még azt is lehetővé tette volna, hogy azok, akik eddig a cukor drágasága miatt nem főzhettek be gyümölcsöt, gyermekeik és családjuk számára eltehettek volna, télire befőttet. Az elmondottakat az összes illetékeseknek ajánljuk „de sofort” a figyelmébe, hogy mire a gyümölcsbefőzés ideje elérkezik, minden fórumon le legyen a kérdés tárgyalva. Mert nálunk mindenhez idő kell. Barna, nem raffinirozott olcsó cukrot kell forgalomba hozni