Ország-Világ, 1938 (59. évfolyam, 1-39. szám)

1938-02-23 / 6-7. szám

ORSZAG-VILAG e­redete A mai generáció nem ismeri azon elnevezé­seknek eredetét, melyek a főváros egyes ismert helyeiről apáról,fiúra szállottak. Éppen ezért szí­vesen emlékezünk meg a Duna jobbpartján levő gyönyörű kirándulóhelyek neveiről, melyekről a főváros barátai a kilencvenes években a következő­képpen elmélkedtek: Szájhagyomány és Írott betű Vallja ,hogy a Zugligetben volt egykor a nagy Mátyás király rengeteg vadaskertje s itt ütötték agyon a diadal­mas háborúk után acélkoru elődeink a pihenés ál­mos idejét fürge vadüldözéssel. Az izzó napsuga­rak elől menedéket adott a rengeteg erdő nedves levegője s a vadkanba döfött acél véres csillogása Szebb és nagyobb öröm volt a kardforgató nemes társaságban, mint egy elfogott pagát ultimo, vagy profán girigáré. Hát ezek mind csak emlékek, igazán szép emlékek. Meg is őrizte nyomukat sokfelé a Zugli­get hegyes-völgyes berkeiben. Ott ahol ma a disz­­nófő-forrás jéghideg vizében hűtik a nyári hüsító italt, ott állott valaha az igazságos király vadász­­kastélya, a vadkanok kertjének közepén. A kert eltűnt, a vadkan is eltűnt, de a vaddisznófő jelké­pe megmaradt a forráson. Kevesen tudják, hogy a disznófő nem profán vendéglősi találmány, ha­nem valóságos tanúja Magyarország legragyogóbb évtizedeinek. Ám a nagy király vadaskertje nagyobb volt, mint a Zugliget. A Hunyadiak nem elégedtek meg egy arasznyi területtel a vadban dúskáló ország közepén. A hatalmas király vadászterülete ma­gában foglalta az egész budai erdőséget s átnyúlt a túlsó oldalig. Ott Van Solymár községe a lapá­­lyos túlsó végén, ahol a mindenkori földesur juta­­lomdijjal tüntette ki a hajadonok erényeit. Akkor még sem svábok nem laktak benne, sem az erényt nem kellett külön támogatni. Ott volt Mátyás ki­rály második hires vadászkastélya, melynek rom­­ladékait most is láthatja mindenki s ott laktak a „királyi sólyomvadászok” galambot, fürjet, fog­lyot űző betanított sólyommadaraikkal, melyről a község neve is tanúskodik. Számo szere nincs a mesének, mondának, mely a Zugliget egyes helyeihez köti a nagy ki­rálynak és fényes udvarának emlékezetét. A mon­dák egy része elhomályosodott. Ami megma­radt belőle, az ujjáébredés költői: Arany, Bajza, Garay, Vajda Péter s a többi nagyok rótták zeng­­zetes verskrónikákba, balladába, románcba, legen­dába, hogy el ne vesszen. A meredek, lejtős félkörű hegykapocs tetején még ma is ott áll a századokat látott „Normafa” Úgy mondják, Vajda Péter nevezte el annak pihe­nő napjai után. Ugyan ő a hatalmas fa gallyai közt írta meg egyik legszebb költeményét, a „Vi­hart”. Ide zarándokoltak többi nagyjaink is pihe­nőre. A vén fa árnyéka alatt nem egy ragyogó gondolat és fényes eszme született meg a 1848-iki forradalom előtti idők é­s még az elnyomatás ne­héz évtizedeiben is. A versbe rótt krónika Mátyás királynak tu­lajdonítja a vén fa elültetését, aki egyik idyllikus szerelmét örökítette volna meg Itt egy csemetével, melyet együtt ápolt és nevelt a királyt juhász a bájos leánnyal. Mi igaz benne ,mi nem, annyit mindenki tud, hogy a nagy királynak csakugyan voltak idyllikus szerelmei. A tengermelléken, fia­talon elhalt Corvin János a tanúbizonysága. Igaz e, vagy nem a normafa története, az nem tesz nagy különbséget; elég, ha szép, mint ahogy bi­zonyára szép volt a királyt hódító juhászlány is, akinek nevét megörökítették a „Szép juhásznő”­­höz címzett vendéglő nevében. A Zugligeten átvonuló völgyvonal közepét már kevésbbé ékíti a hagyomány. De a természet annál bőkezűbben bánt vele. Komor, regényes szik­­latömeget állított őr gyanánt a bejárás szakadéka fölé, célpontjául a kutató szemnek. Odébb a „Csil­­lagvölgy” mesés hordójával s a hegy oldalán ella­puló plateau­ a „Fácán”. Úgy mondják ez is a király fácános kertjéből vette nevét. A budai hegyvidék csak most kezd divatba jönni. A budapesti polgár az utolsó évekig nem volt kiránduló nép. Igaz, hogy a közlekedési esz­közök is csak az utolsó években fejlődtek megfele­lő módon. Magdolna­ város A főváros törvényhatósága dr. Kara­­fiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével közgyűlést tartott, melyen a polgármesteri előterjesztés értelmében, az Angyalföldet Horthy Miklósné, a kormány­zó hitvese ,a szegények jótevőjének, a nyo­morultak istápolójának érdemei megörökí­tésére, Magdolna városnak nevezték el. A törvényhatósági közgyűlés nagy tapssal fo­gadta a polgármesteri előterjesztést. Majd elfogadták azt az előterjesztést is, mely a hegyvidéket Mátyás király város­nak kereszteli el. A közgyűlés sajnálkozás­sal vette Unger Béla VIII. ker. elöljáró nyugdíjbavonulását tudomásul. Dr. Kaba­­kovits József arra kérte a közgyűlést, hogy csak rendkívüli esetekben járuljon hozzá kegydíj­azások­hoz. Szendy Károly megnyug­tató kijelentést tett ebben a kérdésben. Majd a Nemzeti sportcsarnok elhelyezésé­ről tárgyaltak. A törvényhatóság a régi ló­versenytér egyik részét erre a célra áten­gedi a­z­ Országos Testnevelési Tanácsnak. Új autóbusz garrázs célja­ira a polgármesteri előterjesztés értelmében a Lenke-út, Vincel­lér utca, Diószegi út és Zsombolya út által határolt területet használják fel. Az élelmi­szerüzletek záróráját a közgyűlés egész év­ben szombaton este is 7 órában állapítja meg. Dongó Orbán indítványára elhatárol­ták, hogy Kőbányán 2 tanoncotthont létesí­tenek. A törvényhatóság elfogadta a Községi Takarékpénztár és az érdekkörébe tartozó Parkváros rt. és az Állatvásár rt. 1937. évi számadását. Dr. Salamon Géza tanácsnok előterjesztésére a közgyűlés nem javasolja a belügyminisztériumnak új gyógyszertárak engedélyezését. Dr. Morvay Endre előter­jesztésére a törvényhatóság 2.200.000 pengő költséggel a Gázművek óbudai telepén új kokszol­ó­­s osztályozó berendezés létesíté­séhez hozzájárult. Karafiátis főpolgármester bejelentette, hogy titkos szavazás útján a közjogi, az illetőségi és katonai szakbizott­ság tagjává Aschner Albertet választották meg. A Községi Takarékpénztár, a Parkul­­os rt. és az Állatvásár rt. felügyelő bizott­sági tagjai pedig Halász Lajos, De Sgardelli Caesar, Aschner István és dr. Pető Ernő lettek. Ezzel a közgyűlés véget is ért. . A parlamentben a cukorkérdéssel fog­lalkoztak. Sajnos ez nem elég gyakran tör­ténik. Az országban máig igen sok helyen ritka a cukor és valóban legalább úgy kel­lene lenni, mint a pénzügyminiszter mond­ja, hogy két évein aluli csecsemő nem ma­rad orvosilag megállapított mennyiségű cukor nélkül.­’ Hol vannak azonban azok a két éven felüli gyermekek, akik még az or­vosilag megállapított mennyiségű cukrot sem kapják meg a pénzügyminiszternek kije­lentéseiből kiolvasható­­beismerése szerint, ami szomorú és egyben kétségbeejtő. Az országgyűlés tagjai ebbe a válaszba nem nyugodhatnak bele. De a társadalomnak is haladéktalanul mindent el kell követnie, hogyha másképpen nem lehetséges, jóté­konysági akció keretében juthassanak a gyermekek, kivétel nékül, a szükséges kis cukormennyiséghez. Az Ország-Világ 1937. január 7-én a következőket írta többek kö­zött: „A teheneknek fontosabb a cukor, mint a gyermekeknek'' cím alatt . A kormánynak kötelessége lenne e fontos közélelmezési cikknek mértéktelen adóját elengedni és inkább a cukorkákat, bonbonokat stb. erősen megadóztatni. Egy kg. kockacukor P 1.30-es detail árából 65 f­illér az adó. Amennyiben azonban ebből az adóból befolyó jövedelmet nélkülözni nem tudná, azon elgondolás szerint, hogy a le­rongyolt nép a fennmaradó árat sem tudja megfizetni, tegye, lehetővé, hogy az iskolás gyermekek, akik erre rászorulnak napon­ként és fejenként legalább 10 deka nyers­cukorhoz jussanak. Ugyanis a barnás nyers­­cukor kg­-ként 12 fillérért kerül exportra, így egy-egy gyermek naponta cukorral való ellátása alig kerülne többe egy fillérnél. Ha a marhák megérdemlik, hogy kg-ként 14 filléres denaturált cukorhoz jussanak, mert a hízott, állat értékesebb, mennyivel inkább érdemli meg a magyar gyermek, a nemzet jövője, hogy ehhez a szükséges táp­­szerhez jusson. És a­z államnak sem rossz ez az üzlet ,mert ma tízszer többet kell ki­adnia a­ legyengült gyermekek gyógyításá­ra, akik így egészségesek maradnának. Ezzel fejeztük be fent említett cikkün­ket. Nem akarunk azzal dicsekedni, hogy azóta kapnak legalább a két éven aluli gyer­mekek cukrot, de mert a mi cikkünk nyo­­mán indult meg a cukorellátási mozgalom, joggal foglakozhatunk ismételten és hang­súlyozottan ezzel a fontos országos kérdés­sel. Érdekes felemlíteni, hogy Angliában csak a legjobb körökben használnak raffi­nirozott cukrot. A pénzügyminiszter úrról azt tartják, hogy műveit ember, ennek tényleg nem egy eset­ben tanújelét is adta. Olvassa el, de biztosan el is olvasta már azt az irodalmat, mely az angol cukorkérdést tárgyalja. De enélkül is tudja bizonyára, hogy Angliában ha valaki kocka, vagyis tisztított fehér cuk­rot eszik, az egy bizonyos fokú jólét jele. A­ főzésnél még a tisztviselők konyháin is az u. n. nem raffinált, barna nyers cukrot használják, melyet „moist brown sugárnak" neveznek az ú. n. „lump sugárral” szemben. Természetesen a szegény nép csakis barna, nyers cu­krot használ. Miért nem­ gondolt eddig erre a pénzügyminiszter úr, hogy ilyen olcsó cukor használatát tegye lehetővé amivel sokkal nagyobb, de ugyanolyan jó minőségű és egészséges cukorhoz juttathat­ta volna a kis gyermekeket, a­ szegény né­pet, sőt még azt is lehetővé tette volna, hogy azok, akik eddig a cukor drágasága miatt nem főzhettek be gyümölcsöt, gyer­mekeik és családjuk számára eltehettek volna, télire befőttet. Az elmondottakat az összes illetékesek­nek ajánljuk „de sofort” a figyelmébe, hogy mire a gyümölcsbefőzés ideje elérke­zik, minden fórumon le legyen a kérdés tárgyalva. Mert nálunk mindenhez idő kell. Barna, nem raffinirozott olcsó cukrot kell forgalomba hozni

Next