Ország-Világ, 1938 (59. évfolyam, 1-39. szám)
1938-02-23 / 6-7. szám
A Nemzeti Hitelintézet a Hámoki Bedő Sándor-éra után. A Nemzeti Hitelintézet most tette közzé a legutóbbi üzleti évről szóló jelentését, illetve mérleget. Bankkörökben bizonyos érdeklődés előzte meg az intézet mostani jelentését, mert hiszen ép a közelmúltban vált befejezetté az is terv, hogy ez a bank fogja érdekkörébe vonná a múst években oly roszszul vezetett Magyar Hollandi Bankot. Még mielőtt a Nemzeti Hitelintézet legújabb státusáról bármit mondanánk, nem árt, sőt igen hasznos dolog lesz, ha ennek az intézetnek elég viharos múltjából valamit elmondunk. Még élénk emlékezetben van, hogy a háború, illetve a forradalmak után az első nekibuzdulásban olyan „kimondottan keresztény és nemzeti’ hitelintézetet próbáltak létrehozni amely „gondoskodni fog a megszorult keresztény lateinerekről, önálló kisiparosokról és más, hasonló keresztény elemekrőls. Ez a jelszó abban az időben rendkívüli lendületet adott arra, hogy a Nemzeti Hitelintézetet nagyává tegyék. Mindenekelőtt a kormány igen hathatósan támogatta, továbbá beolvasztották az Országos Községi Bankot, amely tulajdonképen az ország több ezer jegyzőjének volt a bankszervezete és a beolvasztással azt akarták elérni, hogy az ország jegyzői anblokk támogassák a Nemzeti Hitelintézetet, illetve ennek legyenek az ügyfelei, sőt propagandát csináljanak a sajátközségeik polgárságánál. További igen hathatós erősítés volt, hogy érdekközösségbe hozták a Katholikus Vallás és Tanulmányi Alappal, ami önmagában véve igen sokat lendített a Nemzeti Hitelintézet sorsán. De a Pénzintézeti Központ, a Futura, sőt az akkori Magyar Földhitelintézet is mind hathatós erővel állottak a Nemzeti Hitelintézet mellé, átvették ennek részvénypapírjainak jelentős mennyiségét. Az 1920-ban alakult banknak 2 millió P alaptőke mellett 1929-ben már külön 2 millió 600 ezer P saját „össztőkéje” is volt, ugyanekkor 25 millió P idegen tőkével rendelkezett. A jelzett időpontban több mint 326 ezer tiszta hasznot mutatott ki, megfelelő tartalékolás mellett. Sajnos, a Nemzeti Hitelintézetnél is megtették azt, amit egyébként lépten-nyomon tapasztalhattunk abban az időben az ilyen és hasonlóan támogatott intézményeknél, hogy nem szakembereket állítottak az élre. Talán politikai, talán személyes érdekek, de a legtöbbször — mindkettő közben jöttével — alapos félreismerések és túlbecsülési hajlamok is közrejátszottak. Nagy kár, hogymég senki közgazdasági és pénzügyi szakíró nem dolgozta fel az ilyen vállalati és egyéb veszteségeket, amelyek bekövetkeztek a hozzá nem értő vezetés folytán. A Nemzeti Hitelintézet élére és akkor került Kálnoki Bedő Sándor dr., amikor az intézet fejlődése adva volt, amikor a tőzsdejátékok túlzott tobzódása (amelyből még a bankvezetők sem vonták ki magukat), ontotta a milliókat a bankok pénztárába, tehát amikor a közgazdasági viszonyok ezt a bankot különösen fejlődési periódusba hozhatták volna. Kálnoki Bedő lett az intézet ügyvezető alelnöke és nem értettük, de ma sem tudjuk megérteni, hogy említett urat, aki ügyvéd volt, miért állították egy banknak az élére? A Nemzeti Hitelintézet Kálnoki Bedő-korszakát ha így a távolból idézzük, akkor csak az marad meg, mint Liebes-motívum, hogy a Nemzeti Hitelintézetnek ezek voltak a súlyos évei, Kálnoki Bedővel, Sebesztha Kolossal, majd Sztamorai Jánossal egyetemben. Szegény Sebesztia Kolos kellemetlen harcok során bukott el és kicsi hija, hogy maga a Nemzeti Hitelintézet is bele nem került még további és még nehezebb időkbe és sorsba. Kálnoki-Bedő Sándor ép a legjobb órában távozott a Nemzeti Hitelintézetben viselt előkelő pozíciójából. Kálnoki Bedőt előbb Preszly Elemér, majd utána Gévay Wolff Nándor dr. nyug. államtitkár váltotta fel az intézet élén, majd 1934. végén Sztamorai János vezérigazgatót is követte az új és mostani, Molnár András. A nyolc „leépített’ vidéki fiók után a még megmaradtakat lassan erősíteni tudtál, s amíg 1932-ben csak nagy keservesen bírtak egy kis nyereséget kihozni és amíg akkor lecsökkent idegentőkét kezelt az intézet, folytonos munkával elérte tavaly, hogy már közel 20 milliós betétállományról beszélhetett és a legutóbbi üzletévi tiszta nyeresége fölé emelkedett a 200 ezer pengő összegnek. Lassan gyógyulnak tehát azok a sebek, amelyeket ennek az intézetnek annak idején el kellett szenvednie és most már minden remény megvan a teljes gyógyulásra. Az Ország Világ közbelépésének eredménye, hogy az új autóbusz-garázst nem építik a gyönyörű Városmajorban A bornt bizittsul tank tiltalazisinak míg vált az arimailta Akkor, amikor a Beszkárt elhibázottan a Városmajorban akarta elhelyezni az új autóbusz garázst, lapunk hasábjain , felhívtuk a budai törvényhatósági bizottsági tagok figyelmét a készülő tervre. A budai bizottsági tagok munkálkodásának köszönhető, hogy a polgármester felfigyelt az általános kívánságra, nem járult hozzá a városmajori megoldáshoz és helyette a Lenke útit terjesztette a közgyűlés elé, melyet az egyhangúlag elfogadott. Szendy Károlyt külön elismerés illetimeg közbelépéséért. Hirtin kap a Gellérthagy kiszlakedist Hol vám a városi villamaos magyskorű alapul megoldási terve A Városi Villamos már a kilencszázas évek elején foglalkozott a Gellérthegy közlekedésének megoldásával. Több terv merült fel. Volt szó felvonóról, volt szó kötélpályáról, de az illetékesek félvállról vették a kérdést és a Gellérthegy közlekedés nélkül maradt. Legéletrevalóbb volt a Városi vasút egyik kiváló műszaki vezetőjének terve, mely az Erzsébet híd folytatásaképpen alagútba vezette a körúti vasúti kocsikat és onnan kibújva, bevágásban haladt volna, tovább a Gellérthegy felső részéig. Az alagútban való vezetés kérdése annál könnyebben volt elképzelhető, mert laikus megjegyzésekkel szemben szakszerűleg megállapítást nyert, hogy a Gellérthegynek forrásaidk kimondottan ezen a részen olyan mélyen fekvőek, amelyek nem felfelé törekvők, olyannyira, hogy p. u. a Szent Imre, volt Rácfürdő forrásvizét fel kell szivattyúzni. Legfőbb ideje, hogy a Gellérthegynek ORSZAG-VILAG alagútban vezetett villamos vasútja megszülessék, mert az egyre fejlődő gyönyörű terület közönsége joggal kívánhat kapcsolatot az onnan 3 percnyire fekvő Belvárossal. A Leszámítolóbank mérlege A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank legutóbbi évi mérlege mintegy másfél millió pengős nyereséget mutat fel. Ennek folytán a február 22-én megtartandó közgyűlésnek azt fogja javasolni az igazgatóság, hogy 2 pengős osztalékot fizessen a bank. Bizonyos, hogy a közgyűlés teljes elismeréssel teszi magáévá ezt az indítványt, annál is inkább, mert a Leszámítoló Bank talán egész Európában a legszolidabban vezetett mintaintézet, igazi úri gesztus és felfogás jellemzi, minden cselekedetét és mi tagadás, a bank legfőbb vezetése büszke is erre a nemes szellemre. Hogy a Leszámítold Bank mérlege iskolapéldája a banktechniának, ez mindenek előtt Madarassy Beck Marcell báró elnöknek, valamint főmunkatársainak, Bán József vezérigazgatónak és Kádár Gusztáv ügyvezető-igazgatónak köszönhető. A Leszámítoló és Pénzváltó Bank betétesei összesen 129,5 millió pengőt bíztak az intézetre, ami önmagában fényes bizonyítéka a joggal bemutatkozó és teljes bizalomnak. Érdekes, hogy a bank tevékenysége az egész vonalon lassú, de szakadatlan emelkedést és erősödést igazol már évek óta s amíg egyrészről a betételhelyező közönség bizalma állandóan gyarapodik, ezzel párhuzamosan a bank fokozott mértékben állott kihelyezésekkel a gazdasági élet rendelkezésére. Így válik tehát lehetővé, hogy az idén magasabb osztalékot fizessen az intézet a részvényeseinek, mint tette még tavaly. Rendet kell teremteni a Ferencziek terén Sehol olyan életveszedelemben nem forognak a gyalogjárók, mint a Ferencziek terének azon a részén, ahol a királyi bérpalota sarkától át akarnak menni, vagy a villamos járdaszigetre, vagy a Petőfi Sándor és Kossuth Lajos utca sarkán a templomhoz. Ugyanis az Egyetem tér felől jövet, baloldalon minden jármű behajthat az Apponyi térre, mint ahogyan minden jármű behajthat a Kossuth Lajos utcába a Petőfi Sándor utcából. Az úttesten átkelni akarók egyik átkelési helyén sem látják a hirtelen kiforduló, illetve gyorsan befordulni akaró járműveket és állandóan halálos veszedelmeknek vannak kitéve. Ezeken a helyeken el kellene a rendőrségnek rendelnie, hogy az autóbusznak és más járműnek úgy a Petőfi Sándor utcából a Kossuth Lajos utcába, mint a Ferenciek teréről az Apponyi térre, csak akkor fordulhassanak ki, ha a zöld jelzés megjelenik. Még sok ilyen pontja van a fővárosnak, ahol célszerű volna ilyen rendet teremteni és inkább fel kellene oldani azt a tilalmat, mely szerint nem szabad menetirányban egyáltalában egyes főútvonalakról a keresztező útvonalakra behajtani. A (eUUMjétédóU ludaUuauk A becsületes budakesziek talán az egyedüliek az országban, akik üldözik az egykét és az egyiét. A budakeszi legény nemcsak vágyakozik a gyerek után, hanem előre garanciát akar látni arra nézve, hogy lesznek gyermekei leendő feleségétől. Vagyis addig nem veszi el menyasszonyát feleségül, amíg legalább egy egészséges gyermekkel neki nyújtott neki garanciát a továbbiakra nézve.