Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1891-1892 (25. évfolyam, 1-11. szám)

1891-92 / 2. szám

246 gekre (A görög istenek. Az istentisztelet legjellemzőbb nyilvánulásai. Vallásos ünnepek és nemzeti játékok) s ez utóbbiakkal kapcsolatban a görög művészet (különösen szobrászat és építészet) néhány kiváló képviselőjére vagy reme­kére, mely utóbbiak képekben is bemutatandók. VII. osztály. Ez osztály magyar irodalmi olvasmányai a poétika elméletét kívánják támogatni. A lyrai költészet elméletének tárgyalása alkalmával olvastatható Balassi Bálint nehány dala (pl. ezekből: Mint a szomjú szarvas. Cantio. Lelkemnek hozzád való buzgó kiáltása. Balassi Bálint nevére Oh én édes hazám. A magyar nemzetnek megromlott állapotjáról. Bocsásd meg Úr Isten ifjúságomnak vétkét. Boldogtalan vagyok. Zöld erdő harmatát. Áldott szép pünkösdnek) — vagy egy-két szebb darab a régi vitézi énekekből és a kurucz­­költészet termékeiből (pl. Mikor virrad­hel olyan szép idő ? Kurucz katona dala. Mit búsulsz, kenyeres ? Székely kuruczok dala. Kuruczokat gúnyoló labanczdal. Rákóczy-nóta. Ócskái. Kerekes Izsák. Esztergom megvétele). — Csokonai Mihály műveiből néhány dalt és ódát lehet választani (pl. Az én poézisom természete. Szemrehányás. A tihanyi ekhóhoz. Az estvéhez. Fillishez. A tavaszhoz. A földindulás. Magyar, hajnal hasad! Földi halálára. A magá­nossághoz. A reményhez. Este jött a parancsolat. A lélek halhatatlansága­, úgyszintén Kisfaludy Sándor Himfi szerelmének néhány kiválóbb dalát is. Az epikus költészet tárgyalásánál, minthogy a Zrinyiásznak feltétlenül közös olvasmánynak kell lennie, csak Gyöngyössi István jöhet itt figyelembe és pedig egyes részletek a­­Marssal társalkodó Murányi Vénuszból. Ugyancsak a poétikai tanítással párhuzamosan kell haladnia ez osztály görög irodalmi olvasmányainak is. Legczélszerűbb úgy eljárni, hogy a tanév elején a megelőző év homerosi olvasmányaira támaszkodva, a görög epos történetét beszéli meg a tanár (Homerosi költemények tárgya, szerkezete, külalakja, áthagyományozása) s néhány órát szentel a lyra fő­typusainak (elégikus, jambikus és melikus költészet különbsége).­­ A tanév hátralevő részében a három tragikus költő valamelyik darabját olvastassa a tanár, súlyt helyezve a görög drámának szerkezetére és a benne nyilvánuló erkölcsi felfogásra. Aischylosból a tanulók eddigi ismeretköréhez leginkább a «Perzsák» czímű darab csatlakozik; helyette eshetőleg olvasható Agamemnon, mely egyúttal alkalmat adhat a tanárnak a trilógia mivoltának rövid kifejtésére. Sophoklestől Oedipus király vagy Antigone, Euripidestől a taurusi vagy aulisi Iphigeneia vagy Medeia olvastatható. Vili. osztály. A tanterv újabb prózairodalmunk kiválóbb képviselőiből tűz ki olvas­mányokat, melyeknek egyrészt kiegészítőleg kell csatlakozniok irodalmunk ismertetéséhez, másrészről történetünk fejlődésének újabb mozzanatait kell megvilágítaniok. A választás a következő művekből történhetik : Széchenyi Hitelje, melyből különösen a vezéreszméket érintő bevezetés és végszó tár­gyalható ; egyes részletek Kölcsey Országgyűlési Naplójából, a «Nemzeti hagyományok» és a «Görög philosophia» töredéke (az utóbbi tekintettel a párhuzamos görög olvasmányokra). — A forradalom előtti időkre vonatkozó olvasmányok kiegészítésére ajánlható Eötvös «Reform»-ja első részének bemu­tatása, a centralisták törekvéseinek és győzelmeinek ismertetésével. — A sza­­badságharcz utáni viszonyok legalkalmasabban Kemény dolgozataiból érthetők meg ; ajánlhatók különösen az «Élet és irodalom» egyes részletei (I—III., VI., IX., XVIII. XIX.). Ha idő jut rá, kitűnő szolgálatot tehet Kemény tanulmánya Szalay László történelmi munkájáról. A görög írók olvastatásában ajánlatos a következő utat követni. Az év elején a prózairás kezdetének rövid érintése után mindjárt a görög történet­

Next