Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1904-1905 (38. évfolyam, 1-37. szám)

1904-10-02 / 1. szám

34 korban kik és mit írtak a maga egészében, nem szükséges, hogy ismerje a kiválóbb s új irányt jelző írók összes epigonjait, hanem ismerje, főképen és majdnem kizárólag azokat az írókat, akik koruk gondolkodásának és közérzületének leghívebb tolmácsolói. Tartsuk azonban szem előtt az evolúció törvényeit, hiszen az irodalomtörténet is históriai tudomány s mint ilyen az a fel­adata, hogy az egyes korok egymásközti kapcsolatát kimutassa oly írók feltüntetésével, akik az előző kor szellemi örökségének továbbfejlesztői és egyúttal az őket követő kor előfutárjai voltak. Csak így kapjuk meg világos képét annak, hogy a múlton hogy épül fel a jelen és hogy készíti elő a jelen a jövő áramlatait. Ami az életrajzi adatokat illeti, szintén csak olyan íróknak a biográfiája tárgyaltassák behatóan és részletesen, amely íróknak művei s életviszonyai között, nemkülönben a korviszonyok között, amelyek reájuk hatással voltak, érdekes érintkezési pontok vannak. Főképen azoknak az íróknak az életét kell a maga tanulságos mozzanataiban feltüntetni, amely íróknak kiválóbb alkotásait már megismerte a tanuló. Ha gyönyört talált az író műveiben, önként is érdeklődni fog annak élete sorsa iránt is. Kiváncsi lesz megtudni, milyen volt az a milieu, amelyben gyermekkora lefolyt, férfiereje kifejlődött, tehetsége érlelődött, érdeklődéssel fog viseltetni az iránt, hogy az élet derűje vagy a megpróbálta­tásnak keservei hogyan hatottak egy-egy író kedélyállapotára és hangulatára és ezek miképen tükröződnek vissza költészetében, kérdezni fogja, mi ihlette az író teremtő erejét, alkotási vágyát, egyszóval érdekes lesz a tanulóra nézve az, ha bevezetjük az író szellemi műhelyébe. Ily sokféle szempontból tárgyalt életrajz bizonyára gazdag lesz érdekkeltő és megtermékenyítő nevelői momentumokban. Röviden összefoglalva az elméleti és biográfiai rész tárgyalását: kevesebb adat, több éltető elem. * * * Amint gondolatmenetemből látni méltóztatott, nem egy speciális kérdést kívántam fejtegetni, amely egyes részleteiben szerves egésszé tömörüljön. Én inkább csak eszméket pendí­tettem meg, melyeknek megvalósítására és gyakorlati kivitelére nézve külön-külön tanulmány igényeltetik; építő­anyagot hordtam össze, mely egyik vagy másik irányban külön-külön kidolgozásra vár. Ha eszméimnek egyikét-másikát életre valónak vallhatják, ha egyiknek-másiknak a jogosultsága, gyakorlati használhatósága el nem tagadható, ha egyikben-másikban mákszemnyi igazság rejlik, ha az összehordott építőanyag-részek között olyat is találnak, mely hazai nyelvünk és irodalmunk sikeresebb taní­tására nézve felhasználható, nem végeztem hiábavaló munkát. Egy figyelemre méltó értékesebb adatom kedvéért legyenek elné­zéssel a többinek esetleges fogyatékosabb becsével szemben. Előttem a nemzeti irodalom tanításának nagy fontossága lebeg.

Next