Orvosi Hetilap, 1858. december (2. évfolyam, 48-51. szám)
1858-12-05 / 48. szám
751 inkább következők: az érhártya részletesen vagy egészen meg van változva, festenyétől megfosztva , szövete néha véknyabb, néha vastagabb , felületén vérömlenyek vagy izzadmányok ; az idegrece homályos, véknyabb , ritkábban vastagabb, vérömlennyel ellátva ; az üvegtest néha majdnem rendesnek látszik, néha homályos, egyes szürkés beszüremkedéssel ellátva, néha — idült eseteknél — majdnem egészen gyurmás, vagy épen mészköves anyaggá átváltoztatva; a lencse puhább, duzzadt, szürkés sárgás ; a szivárványhártya véknyabb, szennyes színű, a tülkhártya, néha vastagabb, néha véknyabb a rendesnél; a szaruhártya homályos. Ezekből kitetszik , hogy kifejlett üveghályognál a szemnek csaknem minden hártyái lényeges változást szenvednek, mely, úgy látszik, leginkább az érhártyán kezdődik. Az élő szemen észrevehető tünemények is érhártyalobra mutatnak, úgy mint: a láta mögött mélyen észrevehető homály, a láttehetségnek ezen homályhoz nem aránylagos, de sokkal nagyobb mértékbeni csökkenése, a szivárvány mozgékonytalansága s a láta kitágulása, a közhártya visszereinek belövelése , az érzékeny fájdalmak stb. A szemészek e rendseletnél fogva többnyire abban állapodtak meg, hogy az üveghályogot vagy egészen azonosították az érhártyalobbal s annak következményeivel, vagy legfeljebb benne az érhártyalob azon módosítását látták, melyet köszvényesnek (chorioiditis arthritica) nevezték azért, mivel az illető egyéneknél többnyire azon átalános bántalmak találtattak, melyeket köszvényeseknek szoktak mondani, így állott a dolog a szemtükör feltalálásáig. A szemtükörrel vizsgálat eredménye nem egészen felelt meg az addig az üveghályogról megállapított eszméknek. Azon izzadmányoknak t. i. melyeket az érhártya és az idegrece között feltettünk , s melyeknek leginkább a látthetség aránytalan csökkenését s a hirtelen megvakulást tulajdonítottuk, ezen izzadmányoknak az élő szemben nyomát sem találni a szemtükörrelli vizsgánál a Glaucomának azon A németeknek soká és hosszan kelle ruminálniok, míg azon eszmét magukévá tették , melynek Velpeau már rég megadta az izgalomdöfést. Hasner előttünk minden esetre érdekes egyéniség volt, s őrültünk viszontlátásának, de a találkozás kellemét épen nem növelte a dresdai H. társasága, ki a jelenlevőknek gyanús módon tömjénezni szeret. A körülbelül 10 szobát elfoglaló szemészeti kóroda és osztályban — mely utóbbi komor, sous-terrain-forma és nyaktörő csigalépcsők által közlekedő helyiségekből áll — megtekintettük az oskolai év maradványait, egy tömeg lencsehályog műtöttet s másnemű bántalmakat, melyek közt a rög (trachoma) nagy elterjedése által voná magára figyelmünket. Feltűnőnek találtuk a szivárvány gyakori előesését a hályog kihúzása után, s nem kételkedünk, miszerint az a szaruhártyán aláfelé tett metszésnek tulajdonítandó, melyet H., nem tudni mi okból, átalánosan alkalmaz. A szemészek most úgy látszik, az eredetiséget par force hajhásszák, mindegyikök saját modorral akar bírni, s egyikök sem akarja azt ismerni, mi a szomszédvárosban szokásban van. Csak a vidéki szemészek hódolnak a józan és jótékony ekklekticizmusnak, s fogadják el irigység nélkül a Spree és Seine, a prágai és londoni iskolák vívmányait. A régi jó idők, midőn egy képen lehet megmutatni a hályog műtétét, végkép elmúltak. Az egyik kórodán a beteg more patria műtőszéken ül, a másikon többé-kevésbbé elzárt bőrkanapén, a harmadiszakában, melyben a lencse még annyi átlátszékonysággal bír, hogy a szem feneke megvizsgálható. Ez izzadmányok tehát, melyeknek létét más oldalról a bonctani észlelet bizonyító, csak a betegség későbbi szakában támadhatnak, s így inkább mint másodlagos bajok tekintendők. Az érhártyán található egyéb változások, úgymint : részletes vérömleny,részletes festenyvész (Schwand des Pigmentes) sem oly állandók , sem oly nagy fokúaknak nem találtattak, hogy a láttehetség megsemmisítését belőlök lehetett volna következtetni. Ellenben három igen fontos változást állapított meg a szemtükör mint állandót minden kifejlett üveghályognál : 1) a lázideg dombosának (colliculus s. papilla nervi optici) kivájultságát (Excavation) ; — 2) az idegrece véredényeinek ugyanezen okból támadó félrehúzását (Verschiebung) ; — 3) a középponti ütér ágaiban támadó lüktetést. Ezek szerint tehát a láttehetség csökkenését Glaucománál legelőször is a lázideg bántalmából kellett következtetni, s azon fontos kérdés támadt, mely viszonyban áll ezen jel az üveghályog többi, már ismeretes jeleihez, melyek leginkább a véredényekben s a szövetek táplálásában már szabad szemmel is észlelhetők. E tüneményeket, a lázideg bántalmából annál kevésbbé lehet következtetni, mivel a szemtükörreli vizsgálat mórnál (Amaurosis) számos esetben a lázideg s az idegrece tökéletes összezsugorodását tanúsítja, anélkül, hogy a többi szövetekben a Glaucomához hasonló tünemények támadnának. A lángeszű Graefe tanár vizsgálódásai e homályos kérdés megoldására fényt derítettek, midőn azon fontos tényt megállapító, hogy az üveghályognál észlelhető tünemények mind a szembennéki nyomás (intraoculaerer Druck) nagyobbodásának eredménye. Ezek pedig a következők: a szemteke nagyobb keménysége, mely a benn foglalt folyadékok szaporodásából s a hártyák nagyobb feszítéséből ered ; — a láza kitágulása s mozgékonytalansága, mely a szivárványhártya bénulásából támad , miután ennek a sugárducból (ganglion ciliare) jövő mozgó idegszálai szinte nyomást szenvednek s ez által hatásukban akadályoztatnak; — a szarukon görágyon fekszik, s a műtő feje megettül, midőn a negyediken a beteg ismét fekszik, s a műtő melléje és elébe leereszkedik az ágyra, s reáhajol, mintha agyon akarná nyomni, minekelőtte a szarumeteszt bevinné. Valóságos Bábel tornya! Az utolsó modorban H. teszi a műtétet, s talán e támpont nélküli helyeztetésnek köszönhető, hogy a szarumetszés nem létezik azon minden fűrészelés nélküli egyirányos mértékben, mely e műtétet a kézbeli ügyesség non plus ultrájává emeli. A fekvő helyzet természetesen nagy mértékben hárítja el az üvegtest kipottyanását, de a szivárvány előesése, mint mondok , mindamellett nem ritka. Egy szemhéj-képzésnél alkalmunk volt látni a chloroform használata célszerűtlenségét a képző, s különösen az orr közelében történő műtéteknél, melyek hosszabb időt és pontos kivitelt igényelnek. A betegnő folyton I jajgatott, feje vérben úszott, senki sem láthatta mi történik; I igaz, hogy a műtét 20 perc alatt be volt fejezve. A betegek szemtükörreli vizsgálata napvilágnál igen megtetszett; e vég I gett a tanterem ablaktáblájába kerekded lyuk volt vágva ; a képek ugyan nem oly határozottak, s nem oly könnyen föllelhetők, mint lámpánál, de színök természetesebb s nehezebb eseteknél a lámpávali vizsgálat ellenőrködés végett még mind idig alkalmazható. Egy előadás a genyes érhártyalobról kissé bágyadtan, és tankönyvszerűebben mondatott el, semhogy kezdőknek e bokros tárgyról különös épülésére lehetett volna. 752