Orvosi Hetilap, 1860. április (4. évfolyam, 14-18. szám)
1860-04-01 / 14. szám
22 napi hatás után a vérsejtek majd mind fel voltak oldva, a még jelenlevők teljesen összezsugorodva. Ha a száradt vér a mondottnál csekélyebb hömérsék hatása alatt érintkezik a hóméregoldattal az említett változatok lassabban következnek be, míg gyorsabban jönek létre, ha a hömérsék nagyobb, melynek azonban 38° C. felülmúlni nem szabad, mert különben a vérsejtek a hőfok magassága szerint töbé kevesbbé gyorsan feloldódnak. . A mondottak szerint tehát, annak kifürkészésénél, váljon a kérdéses folt vértől származik-e, kétségtelen eredményre biztosan juttat, ha abból csekély mennyiség levakartatik és mintegy 24 óráig a nálunk levő közönséges szobai hőmérsék befolyása alatt a fenn említett módon tömény hómélegoldattal ér ülésben hagyatik. Az eddig ezen czélra használatban volt konyhasóoldat a tömény hómélegoldattal se biztossági, se kényelmi tekintetben nem állhatja ki a versenyt. Annak értelmezéséül pedig, hogy a tömény haméregoldat a heveny vér színes sejtjeit feloldja, míg a száradt vérét nyilvánvalón elttünteti, — elég legyen felhoznom, hogy itt a feloldás mindkét esetben létre jön, de a száradt vérnél több, például: 22 nap, mint azt kísérleteim bizonyítják, szükséges erre, míg a hevenynél néhány perez elégséges reá. Ami pedig a haméreg töményoldatának a heveny vérsejtekre való gyors hatását illeti, nem kell feledni azon ismert tényt, hogy kétszeresen higított tömény haméleglúg a vérsejteket gyorsan feloldja (Gerlach, Handbuch der Gewebelehre, 2. Auflage, 49. 1.), s a hevenyvér tartalmaz annyi vizet, hogy azon csekély mennyiségű tömény haméleglúg, mi a górcső alatt hozzá adatik, az emlitett hígítottság fokát érje el; —hogy azonban magának a tömény haméleglúgnak is van a vérsejtekre oldó, habár lassabban létesülő hatása, bizonyítják a fentebbi adatok. Sőt bátran fel lehet venni, hogy a haméleg tömény oldatának a száradt vérsejtek fürkészésénél való kitűnő hatását oldási képességében kell keresni, mely sajátságánál fogva a száradás által öszszezsugorodott sejteket mielőtt feloldaná, először felduzzasztja, ha pedig a hőmérsék nem túlcsapó, a zsugorodott állapotból egész a feloldásig menő változatokat kényelmesen lehet észlelni, míg nagyobb hőnél a száradt vérsejteknek a tömény haméregoldat által való feloldásuk oly gyorsan megy véghez, hogy azon pillanatot, melyben duzzadás következtében ismeretes alakjukat újra felveszik, biztosan kitalálni nem lehet. ----HÍR — LAPSZEMLE. (P) Feminelgyógyítás (metallotherapisi). Trousseau párisi tanárnak bevett szokása, némely betegállapotok fölismerése tekintetéből bizonyos idő óta rézvagy aczél- s egyéb fémlemezeket használni. A fémlemezeknek kórisméi és gyógykezelési czélokra használását Burg tudorme ta 11 o th e r a p ia (fémmelgyógyítás) elnevezés alatt kilencz év előtt tette közzé. Burg állítja, hogy az emberben ép állapotában a) van egy vérforgás (Blutkreislauf),melynek középpontja a szív, mely a táplálékony vérnedvet valamennyi szerven át a szervezet körszéléig hajtja ; b) van egy idegi körforgás (Nervenkreislauf), melynek középpontja az agy- és gerincvelő, melynek működése abban áll, hogy az idegfolyadékot (erőnyi — dynamicus — vagy anyagi — materiális — folyadékot?) vezesse át a test minden szervén, mely folyadék aztán a szövetek érzékenységét, az izmok mozgékonyságát , az öt érzéknek sajátszerű működését s valamennyi szövetnek táplálását intézze. A szervezet szövetei közt egyik sem bír annyi idegszállal és annyi edényággal, mint a bőr, a tapintás és érzékenység főszerve. Ép állapotban mind a vérforgás, mind az idegfolyadék keringése bizonyos mértékben egyensúlyozzák egymást, mihelyt azonban jelentékeny kórállapot akadályozza a szervezet táplálódását, megzavartatik vagy egészen megszűn a vérnek és idegfolyadéknak keringése közötti egyensúly is. Erre aztán majd egyik, majd másik szervben, vagy itt ott a bőrön gyors és tünékeny torlódások támadnak, a helybeli vérbőség gyakran váltakozik a vérszegénységgel, eszerint a vörösség a halványsággal, a hidegnek érzése a melegével, tünékeny fúvózövel hallatszik a szívben s a nagy edényekben, az érvelés hol sebes, hol lassú s a középponti idegrendszer részéről merev (tonicus) és rángó (cronicus) görcsök mutatkoznak , az izommozgékonyság megcsökken vagy meg is szűnik (amyosthenia paralysis) , az érzékek (organa sensuum) működése megzavarodik, a tápérzés (aesthesia) meg a zsábas fájdalomérzés (algia—algesia) szintén megcsökken (érzéscsökkenés=olygaesthesia; fájdalomérzéscsökkenés=olygalgesia), vagy megszűn (érzéshiány=anaesthesia; fájdalomérzéshiány=analgesia). Valamint az izommozgékonyság csökkenése , úgy az érzékműködések — tápérzés — meg a fájdalomérzés csökkenése is kisebb fokát teszi az idegfolyadék szabályellenesen megváltozott keringésének; a nevezett életműködések teljes szünete pedig az idegfolyadék megváltozott keringésének legsúlyosb alakját mutatja. Nincs valami nyomatékos a kórállapot az állati szervezetben, melynél akár az idegfolyadéknak, akár a vérnek egymás által ellensúlyozott forgása ne szenvedne. Ezeket előrebocsátván, térjünk magára a fémmel gyógyításra át. Burg Jr. 1860-ben emlékiratot nyújtott be Párisban a tudományok akadémiájának, melyben a fémlemezre vonatkozó kutatmányait és elméletét kizárta ; ezen emlékiratban állítja B., hogy valahányszor fémlemezt (lamina metallica) hüdött (paralyticus) taggal hozunk érintkezésbe (föltévén mindenesetre , hogy a hüdésnek anyagi oka nincsen) ; a hüdött tagú beteg kevés kivétellel már néhány perc múlva bizsergést érez a fémérintette tagban ; aztán , ha előbb érzéshiány volt jelen, a tápérzés visszatérését nyilvánítja; ha pedig fájdalomnemérzés volt jelen, a fájdalomérzésnek visszajöttéről beszél , mifelől könnyen meggyőződni az által, ha a fémlemez alatti bőrt tűvel szúrjuk meg. A fémlemez-födte bőrrészlet magas, hőfokig melegszik át, enyhén párolog, s a gyöngeség érzését külöli; mihelyt az érzékenység visszatért, az erőmérő (dynamometer) segélyével vehetni észre azt is, hogy az izommozgékonyság is nőttön nő. Ezen mód által meggyőződhetünk , hogy az érzés meg az izomerő visszatérését némi bizsergés, hőnagyobbodás és párolgás előzik meg. Mit jelenthet e három életi tünet egyebet, mint azt, hogy az idegfolyadék és vérnek egyetértő keringése állíttatik vissza? Eltávolítván a fémlemezt a hüdött tagról, a nevezett élettünetek lassan kint el fognak enyészni, holott ugyanazok visszatérnek, ha a fémlemez az előbbi helyre visszatétetik, s addig hagyatik a hüdött tagon, mig az előidézett épületi tünetek állandóan megmaradnak, a mi nehány napig tartó munkába s a fémlemeznek ismételt fölrakosgatásába kerül. Ama gyöngeségérzést, mely a fémlemez több ízbeni fölrakosgatása után következik , B. úgy fejti meg, hogy a fémlemez behatása az idegfolyadékot kivezeti a testből épen úgy, mint az érvágás a vért kevesbíti meg; azért B. a fémnek ez iránybani hatását idegfolyadék-bocsátásnak (saignée nerveuse , ad normam vérbocsátás) nevezte el. — Most az a kérdés, váljon melyik fém által érheti el az orvos kórismei vagy gyógyítási czélját ? Ezt kinek-kinek magának keilend kisértések által meg