Orvosi Hetilap, 1861. március (5. évfolyam, 9-13. szám)

1861-03-03 / 9. szám

165 Közlemények a pesti M. egyetem élettani intézetéből. Balogh Kálmán tudortól. XXIII.­­ V­ér­f­o­l­y­á­s sebessége. A vérfolyás sebességének megmérésére szolgáló eszkö­zök közül az intézetben a Volkmann-féle vér­folyásmérő (Haemodromometer) és Vierordt vérsebességmérője (Haemotachometer) van meg. A vérfolyásmérő cső mindenekelőtt 1,070 méter hosszú, vastag falú, 3,4 mm. átmérőnek megfelelő bélközű, meghajtott üveg csőből áll. A szárak (a, b) egyenlő hosszúk, egymással párhuzamosak s érez­­lemezre, mely milliméterekre van felosztva, erősítvék. A szárak szabad végei függé­lyesen álló sárgaréz csövekre (c) vannak illesztve. Ezen csövek hason anyagból ké­szült szekrénykéhez (d) forrasztvák. A szekrényben két henger (e, f) mozgatha­tó. A hengerek mindegyike két irányban van átfúrva s a csatornák belköre az üveg­csőével egyenlő nagyságú. A csatornák egyike (g) a henger körének egész átmé­rőjét bírja tengelyűl a másik (A) reá de­rékszöglet alatt esik s tengelye hossza a henger köre sugarával összevág. A szek­rény jobb és bal oldali lapjától vizirányos csövek (г) nyúlnak ki. Úgy a függélyes c, mint a haránt fek­vésű csövektől («') a hengerig a szekrényben csatornák talál­tatnak, melyek iránya a csatornákéval azonos s­orük­erekével összenyílik. A. g, g hengerek közt szinte van csatorna, mely­nek tengelye az i, i csövekével egy. Ha a hengerek helyzete az 1. szám alattival megegyez, az üvegcső mindkét vége nyitva áll, ha pedig a hengerek hely­zete olyan mint azt a 2. szám mutatja, ez üvegcső mindkét vége el van zárva, az i­­ réz csövek pedig egyenesen közleked­nek egymással. A hengerek 1. sz. a. helyzetében az üvegcsőbe a széneny­­savas szikeleny (NaO, C02) 10 %-os oldatából annyi szíva­tott be, hogy teljesen meg volt töltve. Most a hengerek 2. sz. a. helyzetbe hozattak s az így támadt haránt csatornába szin­te szénsavas szíkéleny oldat szívatott. A szénenysavas szík­éleny alkalmazása a vér megalvásának lehető legnagyobb mértékben való megakadályozása végett kívántatik. A kutya közös fejütere kikészíttetvén, két helyen leköt­tetett, a lekötés helyei oly távol voltak egymástól, mint az г г csövek szabad végei. Az ütér fala hosszanti irányban felha­­síttatott,­­ a sebvégei nem értek egészen a kötelékekig, ezek előtt pedig az üterek űrébe ρ, Ą csövek alkalmaztattak, melyek mindegyike szénenysavas szikeleny (NaO, CO2) oldatával volt megtöltve. Most a vérfolyásmérő a csatornák 2 sz. a. helyzetében az i, i nyújtványok által а č, י csövekbe tolatott. Az üterek kötelékei levetettek, a csatornák helyzete pedig az 1. sz. szerint változtatott. A vér a nyíl irányában haladt az üvegcsőben előre, még­pedig a folyam tengelyi része mintegy 100 mm.-rel volt előbbre, mint környi része, annak jeléül, hogy a mozgó véroszlop hosszanti tengelyében leggyorsabban foly. Ezen eszköznek csak viszonylagos becse van, midőn t. i. az általa az edényrendszer különbféle részeiben nyert számok­nak egymáshoz való összehasonlítása szükséges, mert minden eltérés ki nem kerülhető. Volkmann az üterekben a vérfolyás sebességét 1 másodpercz alatt 306—431 mm., a visszerekben pedig ugyanannyi idő alatt középszámmal 225 mm. nagyságú­nak találta, mi azon tétel bizonyságait szolgál, hogy miután valamely csőrendszerben, ha a folyadék mozgása folytonos, a különféle haránt átmetszeteken keresztül ugyanazon időben ugyancsak egy mennyiségű folyadéknak kell tova mozognia, a tágabb ürkörű visszerekben a vérfolyásnak lasabban kell történnie mint a szűkebb ürkörű üterekben. МП 166 A vérsebességmérő főalkatrésze a lenge, mely egyenes ezüst pálczikából — alsó végén tömör gömbbel — (b) áll, melytől haránt irányban jobb és balra rövid csövekek (c) nyúlnak ki. A lenge d csavar által, melylyel mozgékonyan van összekötve az A szekrénybe úgy erősíttetik, hogy α λ, c nyújtványok a szekrény két oldal­falát, mely üvegből van, végeikkel érintsék. A szekrény űrébe e, f csövek vezetnek. A szekrény egyik oldalfalán körnegyed alakú érczlemez (g), melynek sugara a lenge mozgási sarkától mint központtól jön, találtatik. Az érczlemez fokokra van felosztva. A h nyújtvány, függélyes sárgaréz léczczel (г), mely a tartaszhoz van erő­sítve, függ össze. Használatkor a szekrény szénenysavas szeke­leny oldatával volt megtöltve. Az edény kikészítése, nem külön­ben ezen eszköznek az edénynyel való összeköttetése ugyan oly módon vizetett véghez, mint a vérfolyásmérőnél leírtam. A vér az e csövön ömöl be és az f csövön keresztül jut ki. Ezen fo­lyás közben a lenge függélyes helyzetéből a vér sebességének nagysága szerint többé vagy kevesbbé ellöketik. Az ellökött lenge helyét az üvegfalon áttündöklő­k, c czövekek jelölik. Az ellökés nagyságát a­­ lemezen található fokok mérik. Hogy minden fok milyen sebességnek felel meg, következőleg kell meghatározni : A nyomást edénybe cső illesztetik, melynek átmérője (A) ismérve van. A nyomásedényben lévő vízoszlop magassága (o) megjegyeztetik. A csap megnyittatván a kifolyt vízmennyiség (M) meghatároztatik. Miután áll a következő egyenlet M,AS, — ha S sebességet jelent, áll ezen egyenlet is S ·— M és A ismert mennyiség és így A S kiszámítható. A Ha pedig ismert sebességű folyam irányában áll a vérsebes­ségmérő lengése, ellöketési fokának értéke szinte ismerve van. Vierordt a vérfolyás sebességét a kitágulás végén 215 mm., az összehúzódás végén pedig 297 mm.-nek találta 1 má­sodpercz alatt. A czomb­aterénél ugyanazon idő alatt az első esetben 140, a másodikban pedig 239 volt. LAPSZEMLE. (K.A.) A füsiftmirigy heveny lábjáról, Virchow-ról. Míg általában azt veszik föl, hogy az úgynevezett követ­kezményi vagy áttételi fültőmirigy-lábnál a mirigyet körülvevő sejtszövet képezi e kór székhelyét, maga a mirigy pedig több­nyire érintetlen marad, addig V. tapasztalatai egészen ellen­kezőt bizonyítanak. Már a betegség első szakában mind a fültőmirigy, mind pedig a szövet közti közállomány duzzadt, erősebben átnedve­­síik­ és vérbő. A mirigy-csatornákban valamint azok vezeté­keiben a hurutos váladék a betegség folyamában mindinkább meggyűl s csakhamar határozott genyes tulajdonságot ölt magára, úgy hogy már 2—3 nap múlva a nyáltestecseken kí­­vűl genyrögcsék is találtatnak. A közti szövetben (Zwischen-9*

Next