Orvosi Hetilap, 1861. december (5. évfolyam, 48-52. szám)
1861-12-01 / 48. szám
Pest, 1861. December 1. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt Megjelenik minden vasárnap, vidéken félév 5 frt, egész év 10 frt uj pénzben. A lapot Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerillető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. teszténél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyaatcxa Hirdetések közöltéinek soronként 14 újkrért. 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. D ^Odilf <* w d V* I :■ ■■■ . Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom. Wilhelm tr. A villamosság hatása a híg a rostonyás izzadmányokra. — Kovács József tr. Lyme-féle csonkítás; eset. Folyt. — Lapszemle. Az újszülöttek sárgasága, kórtani tekintetben. — Lüktető daganat a szemüregben; a közös fejülét lekötése. — A fogamzásról a nők különböző táplálkozási állapotában, stb. Tárcza: Tóth Sándor tr. Fürdői levelek. Vill. Korytnicza. — Budapesti orvosegylet. —• Természettudományi társulat. — Sir John Forbes. — Vegyesek. A villamosság hatása a híg és rostonyás izzadmányokra. Közli Wilhelm tr. gy. orvos Pesten. Vannak a mozgási szerkezetnek némely állapotjai, melyek csak kétes támpontokat nyújtanak a kórisme megállapítására, s ideg- vagy izomgörcs, vagy bénultság (paresis) név alatt fordulnak elő. Remak ezen állapotokat a katalytikusok czíme alatt hozza föl, s ez elnevezéssel egyrészt még lobos állapotot, másrészt pedig a lobnak már lefolyt oly állapotjait érti, melyek az izom mozgását vagy nehezítik, vagy pedig tökéletesen megsemmisítik. Én itt a lobnak csak azon már lefolyt állapotjairól szólandok, hol az illető izmok mozgása fájdalmasnak tapasztaltatik. Ezen fájdalmas mozgásokat az ideg vagy izomburokban lerakodott izzadmány képezi, mely kétféle természetű lehet: híg, vagy rostongás (faserstoffig); az első nehezítheti ugyan az illető idegvagy izomrost nyomása által a mozgást, de miután e nyomás nem igen erős, az illető izmok erőfeszítések által az akadályt (izzadmányt) könnyebben eltolhatják, s a mozgás gyakran minden különös fájdalom nélkül sikerül. Például szolgálhatnak erre a betokozott (eingesackt) izzadmányok, melyek, mint a tömlődagok, a mozgást gyakran épen nem gátolják és semmi fájdalmat nem okoznak. Az utóbbiak (a rostonyás izzadmányok), a mozgást vagy részben, vagy pedig egészen akadályozzák, a szerint, amint nagyobb vagy kisebb mennyiségben rakodnak le az izomrétegek fölé vagy közé. Gyakran megesik, hogy az ily izzadmány szervivé válik, s hasonnemű szerves képletet mutat; ilynemű izzadmányok ritkábban fordulnak elő; miután pedig érzékeinken kívül esnek, nem oly könnyen ismerhetők föl. Az egyetlen eszköz, melylyel fölismerésekre mostanáig bírunk, a villamosság, mert bebizonyult, hogy ilynemű izmok teljesen mozdíthatlanok, sőt a villám izgatására sem hatnak vissza. Ellenben híg izadmányoknál, ha mozgékonytalanok is az izmok , a villámnak mégsem állhatnak ellent. Schulz idézett ugyan mozgást elő a rostos izzadmány miatt hüdött izmokban is, a folytonos villámfolyam által, de ezen egy estből valamennyire következtetnünk nem lehet. Az izzadmánynak fölszívódásáról ezen egy esetben sincs szó, s lefelebb a fölszívódás lehetősége van bebizonyítva, s az izzadmányt mindenesetre híggá kellett változtatni, hogy felszívódásra alkalmas lehessen. Hogy a rostongás izzadmányt híggá változtathatni, azt a priort meg kell ugyan engednünk, mivel az állandó (constante) villámfolyamnak tevőleges sarka ily olvasztó erővel bír, de kóros állapotokra nézve e tekintetben a bizonyítványok hiányzanak. A folytonos folyam ezen terét még mívelnünk kell, mert gazdag aratást igér. A rostonyás izzadmány is életművessé válhatik, s ez gyakran történik, különösen akkor, ha az izzadmány soká fennáll. A szervült izzadmány ilyenkor tökéletesen hasonlóvá lesz azon képlethez, melyben székel, s csupán ennek megvastagodása, és az idegekre gyakorolt nyomás következtében támadó fájdalom által tűnik fel. Ha az izzadmány az ízület szalagába rakodott le, az illető ízületnek mozgása lesz akadályozva, s ha mindamellett eszközöltetik, erős fájdalommal párosul; ha izmokban székel a szervült izzadmány, nemcsak az illető izmok nem mozoghatnak kellőképen, hanem az egész ugyanazon mozgáshoz járuló izomcsoport is szenved működésében. A delta-izom ilyen szervült izzadmány általi túltengésénél például a felkar valamennyi izmai szenvedtek, s a kar csak fájdalommal emeltethetett föl. Az izzadmány minősége a beteg egyénisége által tételeztetik föl. Vannak egyének, kiknél az izzadmány mindig híg, mások ismét, kiknél ez azonnal megalszik s merővé válik. Ezen sajátság csupán a vér alkatának tulajdoítható; egyedül (?) a vérvegyület az, mely az izzadmány megalvására befolyást gyakorolhat. Úgynevezett görvélyes vérvegyülettel bíró egyéneknél (mert e néven kell csakugyan neveznünk e proteusféle, lényegére nézve ellőttünk ismeretlen bajt mindaddig, míg a vegytan jobbra meg nem tanít) az izzadmányok nagy hajlammal bírnak a megkeményedésre, s már emiatt is nehezen gyógyíthatók. Hasonlót mondhatni a 48