Orvosi Hetilap, 1862. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1862-02-02 / 5. szám
Amm* Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom: Czerraák J. tr. A fényképészet értékesítéséről gége- és orrvizsgálásnál. — Wágner János egyet, tanár. A hörgöcslábról. Vége. —Balogh K. tr. A lázatágitó idegek újonnan fölfedezett útjáról. — Könyvismertetés: Vázlatok a minőleges vegytani elemzés gyakorlati tanulmányozásához, Than K. egyet, tanártól. — Physiographie der Medizinal-Pflanzen sat. von Const. Ritter v. Ettingshausen. — Lapszemle: Hangyhalyag általi kábítás a szülészetben. — Függékvdag légcsővizsgálati jelei — Hőmérséki változások dermedetnél. — Apróbb szemelvények. Tárcza : A fagyhalál s a nagy hidegnek az emberre és állatokra való hatása általában. — San I. tr. A marhavész ellen használt beoltás sikere. — Vegyesek. Pest, 1802. Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 fit. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Február 2. JU-Ssttodnjik A FÉNYKÉPÉSZET ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL gége és orrvizsgálásnál. Czermák János tr., a kir. magyar természettudományi társulat levelező tagjától, Prágban. A gégeképek azon nagy tisztasága, fényerőssége és kiterjedésénél fogva, mint ezt 1858 óta átalánosan ismert önvizsgálási készülékem által előtüntetni képes voltam, igen természetesen már régóta támadt bennem a gondolat azok fényképezése végett. Az 1860-ki télhóban megjelent, a gégetükrözésre vonatkozó értekezetemben (Lipcse, Engelmannál) a 24. lapon említettem, hogy Simonyi, pesti fényképész, kivel ama tárgy érdekében szólottam, a gégetükörképek fényképezését lehetőnek nyilatkoztatta. Az első ide tartozó kísérleteket azonban Lackerbauer H. híres természettudományi rajzoló és fényképésszel egyetemben 1860-ki nyárbó és őszelő havában tettem, midőn Párisban tartózkodtam.1) Napvilágítást használtunk, s Mathieu által különösen ezen czélra készített 38 milliméter magas és ugyanoly szélességű gégetükört vettem igénybe. A gégéből félreismerhetlenül oda tartozó fényképi nyomokat kaptunk, azonban míg a hangszalagok, a rezgési hangrés és a Morgagni-féle öböl eléggé szépen kivehetők voltak, a gégefedő, az illesztő porozok (cartil.arytaenoid.) és az illesztőporozi-gégefedői ránczokból, melyeknek a képet mintegy keretbe foglalva élesebben kellett volna előtüntetniök, mi megismerhető sem volt látható. Párisból távozni lévén kénytelen, vizsgálataimat abba kellett hagynom anélkül, hogy a kétely felderítésére, miszerint a gégevizsgálásnál a fényképezéssel menynyire lehet jutni, határozottan valamit tehettem volna. Azóta kísérleteim újlagos felvételére, minden fáradozásom daczára, alkalmat sokáig nem találtam, míg végtére Brandeis J. festész és fényképészben oly egyénre akadtam, kiben a megkívántató művészi ügyességen kívül annyi tudományos érdek volt, hogyidejét és fáradságát czéljaim kivitelének eszközlésénél nem sajnálta. Az 1861-ki szokatlanul tiszta eszheség a vállalatot oly annyira elősegítette, hogy néhány nap múlva, öszhó 16-án a prágai orvosegylet, 21-én pedig a kir. cseh tudományi társulat ülésében a mintaképeket bemutathattam. Nemcsak gégeábrákat, hanem oly képeket is fényrajzoltattam, melyek orrtükrözési eljárásom által a szemnek hozzáférhetők. Sőt még életnagyságban tömblátszati (stereoskopikai) fényképek is készítettek, melyek a legmeglepőbb domborlátványokat nyújtották , s czélom, hogy mihelyt időm engedi és az alkalom hiányozni nem fog, mindazon gégetükri ábrákat fényrajzoltatni, melyek a legfontosabb és a legtanulságosabbak közé tartoznak. Legközelebb figyelmemet oda fogom fordítani, vájjon a napvilágosság villám vagy pedig a Drummondféle fény által nem lenne-e pótolható. A bécsi tudomány akadémia 1861-ki őszutó 7- kén tartott ülésében három fényképet mutattam be, melyek elkészítésénél következőleg jártam el : 2) Ezen képek 1, 2, 3. számmal jelölve az akadémia levéltárába vannak letéve. — Az 1 és 2 számú üvegre fényrajzolt tömblátszati kép. Mindegyikük gégémnek a közép magasságú mellhangnak életnagyságban való kinézését mutatja. Látható pedig a négy hangszalag, a hangrézs és a Morgagni-féle öböl, melyek a domborodva felhágó pótcső (Ansatzrohr) által vétetnek körül. Ezen utóbbi a gégefedő, az illesztő porczok és az illesztő porczs gégefedői szalagok által képeztetik , s mindjárt mellette azon takhártya által kibérlelt mélyedés vehető észre, mely mindegyik oldalon a hajgporcz (cartil. thyreoidea) kel , s az alapporcz (cartil. cricoidea) és az illesztőporczi gégefedős szalag kül felülete által alakíttatik. Az ábrák egyike sincs teljesen a közepetti vonalnak megfelelőleg felvéve , minélfogva az illesztő porczoknak oldalaránytalan egymásmellettisége (a Santoriniféle szarvak ugyanis keresztezik egymást, miután a jobb oldali teljesen a baloldali előtt áll, lásd Garcia és az én adataimat i. h. II táb. 5. áb.) még inkább előtűnik. Egyszersmind a 2. sz. ábra inkább hátul, az 1 pedig jobban felülről való kép, miért ezen utóbbinál az illesztő pórázokból kevesebb a nyelv gyökeréből pedig több látható , mint az előbbinél. — A 3 sz. ábra orr *) A gégeképek fényrajzolására vonatkozó eszmémet Mandl tudoron kivűl Párisban, ki a gégetükrözésről szóló munkám franczia fordítója, más figyelembe nem vette. Ő ugyanis a bécsi orvosegylet 1860-ki őszhó 12-én tartott ülésében lázszekrényt mutatott elő , mely nemcsak úgy az egészséges mint a beteg gége fényrajzolása hanem a gégetükrözés körében tanmutatási célokra is szolgált volna.