Orvosi Hetilap, 1864. május (8. évfolyam, 18-22. szám)
1864-05-01 / 18. szám
A Simx» Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt. félévre 4 frt. T0 kr. vidéken égési évre 10 frt. félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmetesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Illegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél n.Itér 10. sa , és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczi — utcza Parkfriederféle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. M .«» ■ CJtadftJU: «vfolFana. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Lengyel Endre tr. : Az ember-egészség belső föltételei. Vége. Hamosi Ede tr. : Lüktető melldaganat. — Lapszemle: A jobboldali haránt öböl és a belső torok alatti visszér betömödése és a jobb oldali bolygideg hidése azon oldali füllok következtében. — Idegen test eltávolítása a szemgödörből, hol felfedezetlenül hat hónapon át idézett. — Az eleny használásáról. — A mireng adagolása a gyomorzsábánál. Tárcsa: A budai légszeszgyár ügyében. — Az orvosi naggyülés egészségügyi bizottmányának április 25 és 26-án tartott ülése. — Popper J. tr.: Évi jelentés a miskolczi közkórház 1861--iki eredményéről. Vége. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1804. Május 1. Az ember-egészség belső föltételei*) (Átalános világ- és életnézetből) Lengyel Endre tr. székfoglaló értekezete. (Vége.) 4) Már magában, a véglényegre nézve talányos fogamzásban saját, oly élettermi mozzanat rejlik, mely a létre serkentett emberlény testalkatának alapvonásait meghatározza. Nem értem az embert, mint ilyet jellegző testalkotást, hanem szorosabb jelentésben testünknek azon berendezettségét, melyen a kül- és belbefolyások iránti viszhatóképessége alapszik. Ily értelemben nyert testalkatunk a természet ajándéka, vagy érdemetlen büntetése; föld, mely hogylétünk magvait rejtegeti ; hatány, mely egészségünket viszonyossá teszi. Sok, — de nem minden függ az élet vezetésétől, hogy a testalkat által föltételezett hátrányok kikerültessenek, vagy elhárítassanak. Tervemhez, az átalánossághoz híven, s élettani nézpontból, a felállított testalkatoknak csakis két szélsőségeit, úgymint: az erőteljes, és gyenge testalkatot (habitus athleticus, etc. tener) emelem ki. A test- és szellemerős ember legtöbbször ura a külviszonyoknak, önállóbb élete az egészség szélesebb és szabadabb határai közt mozog; nála az anyagcsere élénk, az álom nyugtató, fejlett szervrendszerei erélyesen működnek, az ivar- és szellemélet élénk, kitartó. Ellenben a gyönge testalkatú ember, a külviszonyok rabja és játéka ; test és szellemműködésekben könnyen fárad ; létele árnyékban tengődő növény, melyet az erősítő életmeleg nem üdített fel, s nem edzett meg. 5) Az ember test és szellem-egyesülete lévén, lényegét és egyénies jellegeit ama két tényező, — már fogamzáskor megkezdődött — egymásra hatásának eredménye fejezi ki. Ezen eredmény azon közép út és arány, melyben és mely szerint lehet az életnek haladnia és nyilvánulnia; azon életmozzanat, melyet életmérséklőnek, vagyis életmérsékménynek nevezünk , amely, mint Müller mondja , határozott, az egyéniséggel tartósan összekapcsolt állapotja, és törvénye a test és szellem közötti viszonhatásoknak. Test és szellem mint tényezők, s ezek viszonhatása, az élet bel- és kül-feltételei szerint különbözők lévén, az eredményezett mérsékménynek (temperamentum) is különbözőnek kell lennie , s ez ismét más-más képét teremti a viszonyos egészségnek. A mérsékményeknek élettanilag igazolt, sőt követelő jellegzésére már az őskor élettudósai hivatva érezték magukat Eljárásuk azonban az egyoldalúság s tarthatlanság hibájába esett; mennyiben ingatag s nem helyesen értelmezett elvek szerint, hol a test szilárd vagy folyékony elemeit, hol az erőket és szellemet tevén alapul, ezeknek sejtelmezett tulajdonaikra fektették, s ebből értelmezték a mérsékmények tanát. Lássuk a mérsékmények főbb jellemvonásait. A lomha, hideg mérsékmény (t. phlegmaticum) erélytelen fogékonyságánál, s szintén ilyen viszhatásánál fogva, kedélytelen, nyugodt, tárgyilagos. Törekvése kevésbé zajos és kitartó. Lasúbb, de egyenlőbb anyagcserével, csendesebb kimértebb vérforgásával, bővebb kövérséggel s nagyobb izomtevékenységgel társul. Sajátjuk: az északiakénak s a gyermekkornak. A komor, búsongó mérsékmény (l. melancholicum), kisebb fogékonyságával, de erősb viszhatásával arányban : izgatott, rossz kedélyhangulatot, érzelékenységet s a törekvésekben erőhiányt szül, melyhez járul az el- és kiválasztások lomhasága. Sajátjuk a nyugotlakóknak s az öregkornak. A vérmes mérsékmény (t. sangvineum) sajátságai nagyobb fogékonyság, kisebb viszhatás , kedélyesség, jó kedv, tartam nélküli változékony izgalom, előtérben levő véredényrendszer, belterjesebb anyagcsere, élénk izomműködés. Sajátjuk : a földközép lakóinak, s az ifjúkornak. Az epés, heves mérsékmény (t. cholericum) felmagasztalt fogékonyság és viszhatás által jellegeztetik ; tartamos izgékonyságot, akadályozott önérzetet, rossz kedélyt, — szenvedélyes, kitartó törekvést külö. — Sajátjuk: a déllakóknak, s a fejlett kornak. A mérsékmények emez, elvonás utján kihozott és felrakott színezeteit a valódi életben csak ritkán találandjuk, hanem azoknak vegyületeit; s ezekben ismét egyik vagy másik alapszínnek túlnyomóságát, — s mindezt a viszonyos egész,ség határai közt. 6) Az élet: mozgás; — a halál: nyugalom. A világrendszer egészszében úgy mint egyéneiben mozgás utján létesült, mozgásban és mozgás által tartja fel magát. Emberlényünk is, test- és szellemviszonyait tekintve , a mozgásban találja alapéleteket. A fogamzás, fejlődés, önfeltartás, nemzés és szellem *) Elejét lásd az OHL. ez évi 1. 14 számában.