Orvosi Hetilap, 1866. szeptember (10. évfolyam, 35-39. szám)
1866-09-02 / 35. szám
a környezetben kifejlődő hegszövet mindinkább összezsugorodhatott, s ilyképen jöhettek létre azon zsugorodások, melyek a máj függesztő szalagától jobbra, annak állományában mélyen behúzódtak. Itt látjuk, hogy a bujanövedékek szétesése és elégése nemcsak zsírszert, hanem nyálkás átváltozás útján is bekövetkezhetik; a környező alakelemeknek nyomás útján való elsorvasztását pedig nemcsak göcsös növedék eszközli, hanem egyszersmind a hegszövet, mely bujakóri fertőzés folytán annak kíséretében, vagy utánna közönségesen, sokszor pedig egymagában is kifejlődhetik, a nyomáson kívül még húzás által szinte akképen hatvan. Jelen alkalommal a májsejtek, mint más hasonló esetekben, úgy a bujakóri göcsös növedékek, mint a hegszövet szomszédságában egyszerű sorvadás tüneteit mutatták. A két akkora lép halaványbarna és könnyen szétmálló volt, de külső-alsó részletében a rostos hártya és az alatta levő állomány rendetlen alakú és 10 centiméter átmérőjű területen a széleken 3, míg a közép felé 4 milliméternyi vastagságban majdnem porczszerűen meg volt keményedve, s egyszersmind hegszerűen behúzódva. Ezen képződmény a szabad felület felé sárgásan, míg a lép gyurmája felé vörössárgán nézett ki, hová tőle sugárszerű csíkok vonultak, melyek átalában véve vörössárgán néztek ki, s a lép szövetét részint vonták, részint összenyomták. Górcső alatt pedig látni lehetett, hogy a vöröses részletben összenyomott és elfűződött véredények vannak színes vérsejtekkel, melyek némelyikének alakja még kivehető volt (9-ik ábra a és b), míg mások közülük szétesésnek indultak. A véredény-maradványok körül mindenhol sejtcsoportok látszottak, melyek közül többen határozottan az edények sejteiből keletkeztek (c és c'), mint ezt a 8-ik és 3-ik ábránál láttuk, s a sejtközti anyag túlképződése mellett az edény-elfűződésekre kétségtelenül befolytak. Ezen sejtcsoportok zsírszerű átváltozásnak indultak, mi a d -nél található sejteknél nagyobb mértékben mutatkozott, míg e és e, helyeken csak szétesett sejtekből való zsírcseppek és magvak foglaltattak, sőt több ponton már az utóbbiak is, zsírszerűen elfajulva, szétesőben voltak. Ezen kiterjedt szétesésnél itt-ott még ép sejtekből álló csoportok (g) tűntek szembe, de másrészről zsírcseppek a közti anyagban sem hiányoztak. Az új növedék külső, vagyis sárgás részletében edényekre már nem akadtam, hanem úgy a közti anyagnak, mint a sejteknek halaványsárga színe volt, mi kétségkívül a szétbomlott vérfesténytől származott. Sejtek csak csekély számmal találtattak, de inkább hosszasak voltak, csoportokká pedig sehol sem halmozódtak. A közti anyagot határozottan rostos szerkezetűnek tekinthettem, sokszorosan kereszteződő kötegekkel, melyek eczetsav hozzáadásakor egészen meghaloványodtak. Zsírcseppeket a sejtekben épen nem, míg a rostos közti anyagban csak elvétve lehetett látni. A sárga és a vörhenyes sárga részlet közti elmosódott határt igen gondosan tanulván, látni lehetett, hogy mint a c, cd, a, e' és /'helyeken látott sejtek, zsírszerűen teljesen átváltozva, végkép szétestek, a zsírcseppek elégés útján eltűntek, az épen maradt sejtek a közti anyag mind hatalmasabb kifejlődése folytán egymástól széttértek és meghosszabbodtak. Az előbbi sejtközti anyagból, mi zsírcseppekké szétesett, szinte elégett,míg a többi eczetsav által elhalaványuló kötszöveti rostokká hasadozott. Ekkor a rostos porczszerű bujakóri növedék helyébe mindinkább összezsugorodó kötszövet lépett. A mondottak és a hozzájuk hasonlók után indulva, a bujakóri növedékek majd rostos porczszerűek, majd valóságos hegszövetből állanak, mely a szervezetben megmarad, míg az előbbiek zsírszerű, vagy nyálkás átváltozást szenvednek, végül szétesvén, mi szabad felületen fekélyedéssel, elzárt helyen pedig az illető szövet összeesésével van egybekötve, de úgy az egyik mint a másik esetben hegszövet keletkezik, mi azután a környezetre zsugorítólag hat. Esetleg megtörténhet, hogy a bujakóri növedék a környezetre erőművileg lobos ingerként hat, mi azután genyedésre visz. A bujanövedékek pedig az által veszedelmesek, hogy az alakelemeket nyomás, széttolás, vagy vonás által el- (8-ik ábra) (9-ik ábra)