Orvosi Hetilap, 1866. szeptember (10. évfolyam, 35-39. szám)

1866-09-02 / 35. szám

a környezetben kifejlődő hegszövet mindinkább össze­zsugorodhatott, s ilyképen jöhettek létre azon zsugo­rodások, melyek a máj függesztő szalagától jobbra, annak állományában mélyen behúzódtak. Itt látjuk, hogy a bujanövedékek szétesése és elégése nemcsak zsírszert­, hanem nyálkás átváltozás útján is bekövet­­kezhetik; a környező alakelemeknek nyomás útján való elsorvasztását pedig nemcsak göcsös növedék eszközli, hanem egyszersmind a hegszövet, mely bujakóri fertőzés folytán annak kíséretében, vagy utánna közönségesen, sokszor pedig egymagában is kifejlődhetik, a nyomáson kívül még húzás által szinte akképen hatvan. Jelen alkalommal a májsejtek, mint más hasonló esetekben, úgy a bujakóri göcsös növedékek, mint a hegszövet szomszédságában egy­szerű sorvadás tüneteit mutatták. A két akkora lép halaványbarna és könnyen szétmálló volt, de külső-alsó részletében a rostos hár­tya és az alatta levő állomány rendetlen alakú és 1­0 centiméter átmérőjű területen a széleken 3, míg a kö­zép felé 4 milliméternyi vastagságban majdnem porcz­­szerűen meg volt keményedve, s egyszersmind heg­­szerűen behúzódva. Ezen képződmény a szabad felü­let felé sárgásan, míg a lép gyurmája felé vörössár­gán nézett ki, hová tőle sugárszerű­ csíkok vonultak, melyek átalában véve vörössárgán néztek ki, s a lép szövetét részint vonták, részint összenyomták. Górcső alatt pedig látni lehetett, hogy a vöröses részletben összenyomott és elfűződött véredények vannak színes vérsejtekkel, melyek némelyikének alakja még kive­hető volt (9-ik ábra a és b), míg mások közülük szét­esésnek indultak. A véredény-maradványok körül mindenhol sejtcsoportok látszottak, melyek közül töb­ben határozottan az edények sejteiből keletkeztek (c és c'), mint ezt a 8-ik és 3-ik ábránál láttuk, s a sejt­közti anyag túlképződése mellett az edény-elfűződé­­sekre kétségtelenül befolytak. Ezen sejtcsoportok zsír­szerű­ átváltozásnak indultak, mi a d -nél található sej­teknél nagyobb mértékben mutatkozott, míg e és e, helyeken csak szétesett sejtekből való zsírcseppek és magvak foglaltattak, sőt több ponton már az utób­biak is, zsírszerű­en elfajulva, szétesőben voltak. Ezen kiterjedt szétesésnél itt-ott még ép sejtekből álló cso­portok (g) tűntek szembe, de másrészről zsírcseppek a közti anyagban sem hiányoztak. Az új növedék külső, vagyis sárgás részletében edényekre már nem akad­tam, hanem úgy a közti anyagnak, mint a sejteknek halavány­sárga színe volt, mi kétségkívül a szétbom­­lott vérfesténytől származott. Sejtek csak csekély számmal találtattak, de inkább hosszasak voltak, cso­portokká pedig sehol sem halmozódtak. A közti anya­got határozottan rostos szerkezetűnek tekinthettem, sokszorosan kereszteződő kötegekkel, melyek eczet­­sav hozzáadásakor egészen meghaloványodtak. Zsír­­cseppeket a sejtekben épen nem, míg a rostos közti anyagban csak elvétve lehetett látni. A sárga és a vör­­­henyes sárga részlet közti elmosódott határt igen gon­dosan tanulván, látni lehetett, hogy mint a c, cd, a, e' és /'helyeken látott sejtek, zsírszerűen teljesen átvál­tozva, végkép szétestek, a zsírcseppek elégés útján eltűn­tek, az épen maradt sejtek a közti anyag mind hatalma­sabb kifejlődése folytán egymástól széttértek és meg­hosszabbodtak. Az előbbi sejtközti anyagból, mi zsír­­cseppekké szétesett, szinte elégett,míg a többi eczetsav által elhalaványuló kötszöveti rostokká hasadozott. Ek­­kor a rostos porczszerű bujakóri növedék helyébe mindinkább összezsugorodó kötszövet lépett. A mondottak és a hozzájuk hasonlók után indulva, a bujakóri növedékek majd rostos porczszerű­ek, majd valóságos hegszövetből állanak, mely a szervezetben megmarad, míg az előbbiek zsírszerű, vagy nyálkás átváltozást szenvednek, végül szétesvén, mi szabad felületen fekélyedéssel, elzárt helyen pedig az illető szövet összeesésével van egybekötve, de úgy az egyik mint a másik esetben hegszövet keletkezik, mi azután a környezetre zsugorítólag hat. Esetleg megtörténhet, hogy a bujakóri növedék a környezetre erőművileg lobos ingerként hat, mi azután genyedésre visz. A bu­janövedékek pedig az által veszedelmesek, hogy az alakelemeket nyomás, széttolás, vagy vonás által el- (8-ik ábra) (9-ik ábra)

Next