Orvosi Hetilap, 1866. december (10. évfolyam, 48-52. szám)

1866-12-02 / 48. szám

837 838 és eleje vétetik azon netaláni ellenvetésnek, mintha a kén­sav által előidézett színváltozást néztük volna a jód amyloidra való hatásának. A húgy üledékének az imint leírt sajátságain kívül még annak vegybontásából kiemelendő c­s­eké­l­y mennyi­ségű feh­érnyének és sok húg mindig­o­ kéknek jelen­léte. A rendes húgyalkatrészekből — mint a choleránál tudva van — a halyagok tökéletesen hiányoztak, vilsavas sók csak nyomként valának jelen, a hugyany gyéren s csak a kénsa­vas sók találtattak dúsan képviselve. Czukor-, epeanyagok-, vér-, geny-, nyáknak semmi nyoma. 2. 3. A zsidókórháznak két további esete (Wein Bern­hard és Grossman Mór húgyai). Ezen húgyok oly csekély mennyiségben jöttek hozzám, hogy fajsúlyaikat meg nem mér­hettem. Kémhatásuk savanyú volt, üledéket képeztek. Fehér­­nye mindkét esetben, de nagyon gyéren találtatott. Az üledékben mind a kettőnél hengerek, melyek na­gyobbrészt szemcsések; vesehámsejtek sokkal kisebb meny­­nyiségben mint az első húgynál, tiszta rétegzetű amyloidsejtek hiányzanak. Az üledékben mindkét esetnél jód és kénsav által kitűnőleg sikerül az amyloidanyagra való vegyi kémhatás; a tiszta húgygyal ily amyloidkémlés nem ad sikert. Indigo mind­két esetben meglehetős sok. 4. Húgy a kereskedelmi kórházból (Choleratyphoid, Grünhut). A húgy szinte nagyon kevés, vegykémhatása alas, erős fehéres üledék, mely leginkább a kihullott villavas só­­jegőczökből áll. Ezen jegőczöket hígitott eczetsavban felold­­i­ván, az üledék maradványaiban ott lelhetők a hengerek, me­lyek szintén szemcsézett külemüek. Fehérnye csak nyomként van jelen. Az amyloid-anyagra való kémlés az üledékben positiv eredményt ad. 5. Városi cholera-kórház 59/10 sz. alatt September 25-től kevés üledéket képező savanyu húgy; fehérnye nyomként; halyagok és villavas sók alig vannak jelen; húgy indigó csekély­nyiségben; az üledékben erős amyloid-kémhatás, hengerek jelen vannak. 6. Vár. chol. kórház 59/16. sz. a. sept. 25-ről. Savanyú húgy, fehérnye nyomkint, húgyindigó igen sok, halyagok, vil­savas sók alig; az üledék erős amyloid-kémhatást ad, hen­gerek jelen vannak. 7. Vár. h­ol. kórház 59/10. sz. a. sept. 26-ról. Savanyú húgy. Az üledékben számos húgysavas sósegőcz, számos hen­ger, mely részben még hyalin, részben igen finoman szemcsé­zett ; nagy számú vesehámsejt, melyek legnagyobbára ép külsőt mutatnak. Ez üledék amyloidra positiv eredményű kémlést nyújt. 8. Vár. bhol. kórház ,9/16. sz. a. sept. 26-káról. Savanyú húgy, melynek üledéke áll: húgysavas jegőczökből, vesehám­­sejtekből, melyeknek magvai legtöbbnyire erősen opákküle­­müek; hengerekből, melyek részint szemcsézettek és imitt­­amott hámsejtekkel belépettek. 9. 10. 11.12. Ugyancsak a városi cholera-kórházból való húgyok, melyekről nagyobb rövidség kedvéért csak annyit akarok említeni, hogy valamennyi üledékében fel volt lelhető az amyloid-anyag és a hengerek, a fehérnye egyben nagyobb mennyiségben, a többiben csak nyomkint, a húgyindigó szin­tén valamennyiben mutatkozott. A felsorolt esetekből kiderül azon meglepőleg összevágó tény, hogy valamennyi általam megvizsgált cholerás húgy üledékében a vesecsövecskék alakját mutató henger alakú képletek és amyloidanyag talál­tatott. Az elsőkre nézve ismét megjegyzendő, hogy vagy hyalin vagy szemcsés külsejűek és igen gyakran vesecsőhámsejtekkel beborítottak; az utóbbira nézve pedig figyelemre méltó, hogy nem mindig határozott amyloid-testecskék alakjában volt fellelhető az amy­loid-anyag, hogy azon esetben, hol ily testek alakjában előfordult, ki volt mutatható eme testecskék a hámsej­tek magvaiból kiindult leszármazása és hogy azon hu­­gyokban, melyekben az amyloid-sejtek hiányoztak, az amyloid-anyagot azon szemcsékben kell keresnünk, melyek a hengereken láthatók, e mellett bizonyítván azon tény , hogy a legnagyobbak ezen szemcsék kö­zött a górcső alatt is határozottan mutatták az amyloid­­jód által létrehozott kék színét. Ezen két lelet — hengerek és amyloid-képződés — együtt véve e sze­rint jellemző tünet az általam vizsgált cholerás hugyokban. Sokkal kevésbé jellemző a fehérnyének és hugyindigónak előfordulása. A kérdések és következtetések, melyek a leírt leletből folynak, egész sort képeznek és ha azok végle­ges eldöntésére meg nem tartom elégségesnek a neve­zett leletek mennyiségét és összhangzását, úgy mégis azok fonalán tovább kutatva kétségtelenül oly eredmé­nyekhez jutandunk, melyek meglepő fényt derítendnek nemcsak a cholera kórtanára, hanem a prognosisra és különösen az utóbajok gyógykezelésére is. Az első kérdés, kétségkívül az, váljon min­den valódi choler­a-b­etegnél — kivétel nélkül jelen van-e az általam talált húgy­­elváltozás. Mert ily kivétel nélküli átalánosságot constatálva, constatálva lesz egyszersmind a vesebaj­nak a cholerávali kivétel nélküli együttjárat. A második kérdés az elsőből foly és későbbi ku­tatásoknak kellene rá megfelelni, váljon a cholera­­roham jelenleg tekintetbe vett kór jelen­séget (hányás, székelés, görcsök, asphyxia, cyanosis stb.) megelőzi­k-e a jellemző vese megbete­gedést, vagy hogy tán az utóbbi még előbb van jelen. Más szóval a veseb­a­j-e az elsőd­­leges és a roham másodlagos vagy meg­fordítva. És ezen kérdés egyszersmind a legfőbb fontosságú, mert míg az elsőnek positív megfejtése által ugyan felvilágosítást nyernénk arra nézve, hogy miért lép fel annyiszor cholera után az úgynevezett choleratyphoid — jobban szólva — idültebb vesecroup : a második kérdésnek megfejtése, oda vihetne, hogy az egész choler­át nem másnak, mint jár­ványos vesecroupnak tekintenek. Ha te­kintetbe veszszük, hogy mennyire ki nem elégítők az eddigi boncsleletek a nehéz kórtünetek származására, ha továbbá figyelem nélkül nem hagyjuk, hogy egy igen heveny vesemegbetegedés, mely a vesék kisebb­­nagyobb részét rögtön functión kívül helyezi, igen is képes oly rendellenes vegyeket hozni létre, akár a vérben akár a vesében, melyek a vérre, s így az egész szervezetre méregkint hatnak, — akkor nagyon is jogosultnak fogjuk tekinteni azon fontosságot, melyet én ezen kérdés megfejtésének tulajdonítok. S itt nem

Next