Orvosi Hetilap, 1871. március (15. évfolyam, 10-13. szám)

1871-03-05 / 10. szám

10. mxm Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 0 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetés­ekért soronként 15 ujkr. Meg-jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztő méga Erzsébet-tér 10. sz., és Kil­an György könyvkereskedésébe váczi­ ut­cza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. Pest, 1871. Martius 5. rM’'l­­ CVI­I . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Genersich A. t­r. Nyirkfelvétel a vázizmok inai és bőnyéi által. (Folyt.) — Kövér K. tr. A bőraláfecskendési gyógymód értéke a gyermekgyógyászatban. — Könyvismertetés. A bujakóros bántalmak kór- és gyógytana. írta és kiadta ifj. Zsamár Vilmos tr. — Lapszemle. A czombatérben kettős hang a főéri billentyűk elégtelensége esetében. Tárcza. A budapesti kir. orvosegylet 1871 február 18-kán tartott szakülése. — Visszaélés a németországi egyetemek által kiszolgáltatott orvos­­tudori oklevelekkel. — München, October végén. — Vegyesek — Pályázat. Melléklet. „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“­l-ső száma. Nyirkfelvétel a vázizmok inai és bőnyéi által. Genersich Antal tar-tól Kolozsvárott. (Folytatás). Midőn a második vérzés is megszűnt, a hullán a kard­­nyujtvány tájától a 7 —8 horda közt egész a hónaljvonalig harántul átmetszettem a bőrt, lágy részeket és bordapor­­czokat; ollóval felnyitottam a mellső hasfalat a fehér vonal mentében egész a köldökön alul; lefejtettem a rekeszt a bordáktól és kinyomtam a húgyhólyagot. Erre a végbelet, lehetőleg mélyen a medenczében kétszeresen körülkötvén, harántul átvágtam , szintúgy az alsó fodorüteret is erede­téhez közel alákötvén, átmetszettem. Most a beleket, meny­nyire gyengéd húzás által lehetséges volt, lefejtettem a fo­dorról. Azon a tájon, hol a felső fodorütér ered, a további lefejtés gyengéd húzás által lehetetlen lesz; itt tehát ujja­mat a Winslow-féle síkba vezetve, körülfogtam a zsiger- és felső fodoratér törzsét, s mindkettőt lehetőleg közel a ge­­rinczoszlophoz erősen átkötvén, mindazt, mi az alákötésen alul a leválasztásnak ellenszegült, ollóval átmetszettem. Majd erős fonállal körülkötöttem a gyomornyitót a gyomor bal koszorúúterével együtt — miután az gyakran oly ma­gasan ered, hogy az előbbi alákötésnél érintetlen marad — és leválasztottam a gyomrot. A máj-nyombélszalag lekö­tése és átvágása után a gyomrot a belekkel együtt eltávolí­tottam a hasürből. Azután felnyitottam a szívburkot, két­szeresen alákötöttem az alsó üres visszeret, s mialatt a se­géd a hulla alsó végtagjait emelte, átvágtam a felhágó üres visszeret, bárzsingot, függért, mellvezetéket, páratlan visz­­szeret és folytattam a legelől megkezdett harántmetszést egész a gerinczoszlopig; ezt a 7—8 hátcsigolyánál át­­fűrészeltem, s néhány izom- és bőrmetszéssel kiegészítet­tem az alsó testfélnek a felsőtől való elválasztását. Miután az üres visszérnek a májba és a négyszegű rekeszükön át futó része kettős zsineggel egészen körül volt kötve, eltá­volítottam a májat, úgy azonban, hogy a fonalak lesiklá­sának meggátlása végett egy kis részlet májállomány visz­­szamaradt. Most a fü­ggér átmetszési nyílásába egy 15 cm. hosz­szú, nagy kutyáknál még hosszabb, lehetőleg tág üveg­csövet vezettem oly mélyen, hogy alsó vége majdnem elérte a függér oszlási helyét, azután felül odakötöttem, s a fonál két ágát a canale-nek kaucsukcsőbe folytatott másik végéhez felvezetvén, itt újra összekötöttem azt, hogy ennek későbbi kicsúszását meggátoljam. Miután az üres visz­­szérnek a máj és vesék közt fekvő részletére kettős fonalat vezettem, felső részét pedig összeszorítottam, közvetlen ezen lekötés alatt jó tág canule-t dugtam a visszérbe. Ezen canule szabad végére illesztettem azután a vér elvezetésére szol­gáló, körülbelül 20 cm. hosszú kaucsukcsövet. Míg a segéd a készítményt akként tartotta, hogy a függéri canule szabad végével felfelé volt irányozva, ezt hosszú, hegyes pipetta segélyével óvatosan megtöltöttem vérrel; a bevezetési csövet a függéri canule kaucsukcsövébe dugtam, s a csíptetőt megnyitva, a vért csekély (körülbelül 49 mm. higanyoszlopnak megfelelő) nyomás alatt a fü­g­­gérbe engedtem folyni. A visszér elvezetési csövéből igen rövid idő alatt megindult a véráram, csakhogy eleinte a visszérben megakadt véralvadékot ismételve ki kellett nyom­ni, sőt emiatt nem ritkán az elvezetési csövet is egészen levenni. A mérőhengerben felfogott vér lombikban addig rázatott körlevegővel, míg világosvéressé vált, s átszűrés után újra fel lett öntve. Közvetlen a vérkeringés beállta után összeszorítottam a veseedényeket, továbbá alákötöttem az ondóedények egész kötegét a hasürben. Nősténynél a petefészekbe hatoló edé­nyeket kötöttem le, úgyszintén a méhet hüvelyes részében. Mindjárt itt akarom megjegyezni, hogy a vesenyirk-edények igen gyakran, a here edényei pedig kivét­el nélkül már igen rövid idő alatt tiszta nyirktól duzzadtak. Mióta oly tág és hosszú canule-eket használtam,melyek a függért egészen kitöltötték és felső oldalágait a kerin­gésből kirekesztették, a vérzés ezen mesterséges keringésnél igen csekély volt. Legfelebb itt-ott a rekeszütér vagy a lehágó felhasi ütér egy-egy ágát kellett külön lekötni. Csak erősebb (SO mm. higanyoszlop feletti) nyomásnál vált szük­ségessé a hasmetszet széleit beszegni. A visszeres vér pan­gásainál csakhamar bő vérzések lépnek fel az átmetszett visszerekből, nevezetesen a páratlan visszérből és a gerinc­-10

Next