Orvosi Hetilap, 1871. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)
1871-09-03 / 36. szám
3B. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 40 kr. vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőség a Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe» váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. pfst, 1871 September 3. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. TP ■ *«*■ ■■ « »«II 1. évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Torday F. tr. A száj rakhártyabántalmairól gyermekeknél. (Folyt.) — A cholerás betegek kezeléséről. — Janny Gry. tr. Billroth korodáján szerzett sebészeti tapasztalatok. (Folyt.) — Könyvismertetés. Jelentés a magyar királyi tudományegyetem szalkórodájának 1866 Jódiki tanévi működéséről. írta Kézmárszky Tivadar. — Lapszemle. A küteges hagymáz jelzéséről. (Vége.) Tárcsa. Úti jegyzeteimből. Első töredék. — Levél. Nyitra 1876 aug. 28. — Vegyesek. Melléklet. A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“4. száma. — Hermann Adolf felszólalása. A száj lakhártyabántalmairól gyermekeknél. Torday Ferencz tr. gyermekorvostól Pesten. (Folytatás). A zsebrének összetévesztése a roncsoló fekélyekkel és viszont, könyen megtörténik ; a csalódás azonban csak napokra terjedhet, mert a zsebre átalában heveny lefolyású; a góczok a legtöbb esetben egymást felváltva jelennek meg a takhártyán, nincsenek általános láztól kísérve, nem támadják meg a szövetelemeket, tehát nem mélyednek be a takhártyába, s letörültetve sima, élénk piros alapot hagynak hátra, melyen hasonló izzadmány többé nem képződik ; ellenben a roncsoló fekély jellemző külemén kívül makacs magatartása és többnyire általános lázas mozgalmak által is elárulja magát. Sok esetben a zsebre mintegy ragályosnak mutatkozik, mennyiben egy család gyermekei egymás után támadtatnak meg; a ragály azonban és még inkább a ragály anyaga jelenleg nincs kimutatva. Úgyszintén észleltetik időnkint járványosan is, valamint némely vidékeken feltűnőleg gyakran, míg szórványosan a mindennapi gyermekbetegségek egyik tárgyát képezi. A jóslat átalában kedvező, noha Bouchut még újabban is állítja, hogy a zsebrek fekélyeket hagynak vissza, melyek folytán a száj lakhártyája üszkösödésbe mehet át. Egészen magára a zsebre ritkán és csak az enyhébb alakokban hagyatik, mert a heves alakoknál kivált a kis gyermekek és csecsemők rendkívül nyugtalanok, s nem akarnak szopni vagy enni, miután a gyermekeknek rendesen melegen szokás az ételeket nyújtani, — de főkép azért sem, mert a helybeli, legtöbb esetben a nyelv csúcsán és szélein fészkelő bántalom rendesen feltűnik még a kevésbé gondos anyának vagy ápolónőnek is, kik azt kezdődő „szájfenének“ tartva, orvosi segély után sietnek. A gyógyszerek közül itt a kali chloricum belső használata csaknem általános sajátszer (specificum) hírére vergődött. És valóban ezen szer (scr.j—dr.p. ad inc. jjj. aq. d. DS.2 cr. kávés- vagy gyermekkanalankint) adagolása mellett még a legbelterjesebb alakok is 3 — 8 nap alatt megtisztulnak ; a nyálfolyás, égés érzete lassan kint keresbedik, majd egészen megszűnik. Boraxxal, vagy valamely összehúzó szájvízzel itt csakugyan felesleges kínozni a kisebbgyermekeket ; nagyobb, értelmesebb gyermekeknél elegendő időnkint a szájnak hideg vízzeli öblögetése. Az ú. n. újszülöttek vagy Bednár-féle zsebrék — a kemény szájpad varránya mellett jobbra és balra két nagy, emelkedett, sárga színű, felhámtól bevont folt — Bohn által a kásadagok közé soroltatik, melyeket ő az ezen helyeken székelő mirigyecskék megbetegedésének tart; ezek a 8-dik élethónapon túl nem találtatnak, s külön szerelésre nem szorulnak. IV. Száj penész (Soor) a Robin által először oidium albicans névre keresztelt gomba tenyészése a csecsemőknek hurutosan megsobosodott fakhártyáján bizonyos körülmények, illetőleg feltételek között. Ilyen feltételek : a nyál és a száj váladékának határozott savi visszahatása .Trousseau szerint a kövezethám hiánya, mit azonban megdönt azon körülmény, hogy már a gyomor nyakhártyáján is találtatott penész (Zaleszki); továbbá a szájüreg elhanyagolt tisztítása, kivált a mesterségesen, szopóüveggel, vagy épen szájtömeszszel és pépekkel táplált (dajkaságban) gyermekeknél; tisztátalan, nedves, vagy túlnépes szobalevegő (a szülő- és lelenczházakban, pinczelakásokban) stb. Miképen jutnak a szájpenészt okozó gomba csírái a szájba, azt nem lehet tudni, miután az a szervezeten kívül még nem ismeretes. Azon körülmény, hogy a legtöbb esetben vagy a még egészen gyenge csecsemőnél (az első élethó alatt) jön elő, hol a nyál és szájnedv elválasztása még alig valami, vagy hol a szájtömeszekkel táplált gyermekeknél a nyelés gátolva van, arra mutat, hogy a csírmagvak legkönyebben megtapadnak, tehát a gomba legjobban tenyészik ott, hol a száj lakhártyájáról ellökött hám a szájban pang és felbomlásba megy át, s a gomba ezen talaját még növeli az ételmaradék ; míg a szájtakhártyát fedő nyálkaréteg a gomba átültetésének akadályát látszik szolgálni, így szájpenésznél a takhártyát mindig kiszáradva, duzzadtanak, sötétveresnek találjuk. A gombák számához képest a nyelven, pofákon, szájpadon, az ajkak belfelszínén fehéres pontokat, majd hígított tejhez hasonló fehér bevont foltokat, majd nagyobb foknál túrószerű ragadós tömegeket láthatni a 36