Orvosi Hetilap, 1872. május (16. évfolyam, 18-21. szám)
1872-05-05 / 18. szám
Szemmer és szoral ‘) közli Popper József Jr., kórházi főorvos Miskolczon. I. A szemtükör epochalis feltalálása előtt a látszerv azon kóros állapota, mi szemórnak (fekete hályognál) neveztetik, szomorít életczel úgy definiáltatott, hogy az olynemű betegség, melynél a beteg nem lát semmit, de ahol maga az orvos sem lát semmit. A szemtükör, ezen egyszerű, azonban egész új világot feltáró műszer használata mellett fekete hályognak tartott számos kórállapot olyannak bizonytt, mely kóros szövetváltozáson alapul, melyet úgyszólván kézzel foghatunk, vagyis, hol a szemész igenis tisztán látja, miért nem láthat szerencsétlen betege. Mindazonáltal a szemtükrözés daczára még mindig találkozunk oly szembajokkal, melyeknél a lázező vagy egészen vagy nagy részben elveszett, anélkül, hogy a szem honcztani alkatrészeiben anyagi változásokat volnánk képesek felfedezni; tehát kóresetek, melyekkel szemközt majdnem mindenkor kéntelenek vagyunk bevallani, hogy igazán nem látjuk, miért nem láthat betegünk, s akinek e miatti kétségbeesését bármily csekély vigasszal sem bírjuk ellátni. Nem csoda tehát, ha általános, hogy ne mondjon, mohó figyelmet ébresztett, midőn új gyógyhatályról létetett említés oly szemmáros megvakulási esetekben, melyek eddigelég a gyógyíthatlanok közé soroztattak ; és ha az új szert ajánló orvos nemcsak jó hangzatú névvel bir a szakma terén, hanem mint kitűnő szemkóradást kiváló helyet is foglal el, akkor igen természetes, hogy a különben jogosult septicismusnak félre kell vonulnia, s illő, hogy a szemmór ellen ajánlott új gyógyeljárást a legkomolyabb figyelemre méltassuk. A szemész, ki azt állítja, hogy a szoralt a szemmór bizonyos esetében sikerrel alkalmazza, nem más mint Nagel Albrecht tudor, a szemészet tanára a tübingeni egyetemen. S ha én ezen alkalmat felhasználom, hogy Nagel tanár tapasztalatait a szoralról szemmór ellen a t. tagtársakkal ismertessem, ezt azért bátorkodom tenni, mert saját gyakorlatomban már is egy két esettel rendelkezem, melyben a szórál meglepő hatásáról volt alkalmam meggyőződni. II. Mielőtt magára a tárgyra áttérnék, legyen szabad néhány történeti adatot előrebocsátani. Magendie volt az első, ki 1821 körül említést tesz arról, hogy tudomása szerint angol orvosok ebvészmaggal, amauroticus eseteket sikerrel gyógyítanak Későbben Shor 11 Tamás edinburghi orvos kilencz esetet közöl, melyben szávasport hintett a felhámtól lemeztelenített halántékbőrre, azt állítván, hogy a megvakult betegek lázerejüket visszanyerték. 1835-ben Miquel kenőcsben, Henderson pedig szemvízben használta a szoralt, míg Verlegh 1843-ban ugyanazon szert oltás útján alkalmazta. Voltak azonban sokan, kik a nevezett szert elvetették, így Ammon és Borte is; mások, mint Ruete, Chelius, Mackenzie nevezetes munkáikban meg sem említették a strychnint mint szemmerellenes szert, s így mindinkább feledékenységbe ment át a szoral alkalmazása. Közel 20 év folyt le anélkül, hogy a strychninről többé szó lett volna; még Oraefe 1863-ban sem nyilatkozott kedvezőleg a strychninről. A bőraláfecskendezés felkarolásával új lendületett nyert a strychnin is. Fremineau 1863-ban egy esetet említ fel, melyben hagymáz után szemmel fejlődött a bal szemen,s ezen vakságot ötszöri befecskendezéssel meggyógyította. Ezen tapasztalás sok kétkedőre talált, de a kétkedők is gondolkozóbbak lettek, midőn Hoering, Saemann és különösen Falko közleményei a szoral jó hatását megerősítették ; míg Eulenburg, ki a gyógyszereknek bőralatti fecskendősek útjáni alkalmazását annyira meghonosította, a szoral hatásáról átalában és különösen mint amaurosis elleni szerről igen fitymálólag nyilatkozott. HL A kórodai anyag, melyre Nagel tanár tapasztalatait és ítéletét a szoralról alapítja, 19 esetből áll. A jelen alkalommal nem igen férne össze, hogy valamennyi kórrajz ecsetelésébe bocsátkozzam, bár mindegyike külön-külön érdekességgel bir. Ennélfogva csupán három eset rövid közlésére 18 *) Felolvasta a borsodi orvos-gyógyszerészegylet martius 3-diki ülésén. Die Behandlung der Amaurosen und Amblyopien mit Strychnin). Tübingen 1871. AS. Bas. Előfizetési árt helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 1.0 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronként 15 njk. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőség a Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utéz a Drascbe-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Popper J. tr. Szemmel és szoral. — Közlemény Korányi Pr. tr. korodájából. Edvi 111 és Zs. tr. Idült Bright-féle kór szövődése időit szövetközi májlábbal. (Folyt.) — Közlemény a pesti szegény gyermekkórházból. Wittmann L. tr. Arthrogryposis (önszenvi izomzsugor). — Hasenfeld M. tr. Orvosi szemle az 1871. fürdőidényről Szliácson. — Könyvismertetés Chirurgische Briefe von Th. Billroth (Folyt.). — Lapszemle. A higanyhatás a gyermekekre. Tárcza. A budapesti kir. orvosegylet ápr. 20-kán tartott szakülése. — Az austriai új szigorlati rend az orvosi kar számára. — Vegyesek. — Pályázatok. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1872. Május 5. Tilenta.f»tod.lk «*• m' f«» I j*' «•. .