Orvosi Hetilap, 1876. február (20. évfolyam, 6-9. szám)
1876-02-06 / 6. szám
Előfizetési ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések botraentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. ■ ■ ai i Iá é'vfol.»11!* 15. mxm Budapest, 1876. Február 6. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Ifj. Purjesz Zs. tr. Wagner J. tr. korodájából. A heveny bubor feletti vitához. (Folyt.) — Rétli E. tr. A jobboldali szemmozgató ideg hüdése stb. koponyaűrbeli bujakóros képlet folytán. — Liebmann M. tr. A budapesti kir. egy. szülkórodájából. A szűzőr minősége szülés előtt és szülés után. (Folyt.) — Thanhoffer L. tr. Válasz Klug N. tr. czikkére »Mikor telődnek vérrel a szív edényei. — Könyvismertetés. lieber einige Merkmale niederer Menschenrassen am Schaedel. Von B. V i r c h o w. II. _ Lapszemle. Gyógyszertani közlemények. 9. Zsírlang (glycerinum) czukros húgyárnál. 10. Salicylsavas szikeny (natrium salicylicum). 11. Anyarozsdék (ergotivum) vérköpés ellen. 12. Gelsemium sempervirens. — Hasnak sebzése, cseplez-előesés, gyógyulás. _ Térdali ütértágulat gyógyulása Esmarch-féle kötelék nyomása által. , Tárcza : Deák Ferencz holttestének bonczlelete. — Bernáth J. A csízi ásványvíz. — Vegyesek. — Pályázat. Wagner János tanár egyetemi korodájából. A heveny bubor feletti vitához. Közli ifj. Purjesz Zsigmond tr., tanársegéd. (Folytatás). Áttérve az újabb időben közölt buboresetekre, azt látjuk, hogy sokkal számosabban lettek idült, mint heveny esetek közzétéve, de utóbbiakkal is elég gyakran találkozunk. Az idült eseteket, mint ez előadás keretén kívül esőket figyelmen kívül hagyhatjuk, s csupán a heveny gyanánt közölteket fogjuk az iránt tekintetbe venni, hogy mennyire felelnek meg a fenntemlített követelményeknek. Ezt megelőzőleg néhány szót kell előrebocsátanom azon különbségről, mely a gyermekek, illetőleg csecsemőknél leírt heveny bubor közt létezik. Azt fogjuk látni, hogy a gyermekek és a csecsemőknél heveny alak gyanánt leírt buboresetek, minőket Olshausen, Ahlfeld, Moldenhauer, Hervieux, Klemm és Schwimmernél) találunk, nem felelnek meg azon képnek, melyet az azonnal említendő felnőttek heveny bubora nyújt, de nem felelnek meg Köbner, általunk is elfogadott meghatározásának sem, mert a felhozott észlelők, kiknek észlelési anyaga százakra megy, mindannyian megegyeznek abban, hogy a hólyagos kiütés ezen kicsinyeknél általános zavarokkal alig nem összekötve, lázas mozgalom által csak kivételesen, s akkor is többnyire kimutatható szövődmények jelenlétekor, voltak kísérve, halálos kimenet alig lett észlelve, úgyhogy az általunk elfogadott értelemben, ezen rendesen tömeges megbetegedés, hevenynek nem vehető. Nem tartom azonban magamat feljogosítva annak eldöntésére, hogy ezen, gyermekeknél észlelhető kiütés mily viszonyban áll a felnőttek heveny buborával, s valóban csupán az eruptio alakja-e az, mi mindkettőnél közös, mint ezt Klemm véli; vagy egészen elvetendő-e ezen alakoknál a bubor név, mint ezt Ahlfeld óhajtja, ki e helyett a morbus bullosus neonatorum nevet ajánlja. De semmi esetre sem tarthatom a kérdés e részét megoldottnak Hebra( idevágó szavaival, midőn azt mondja, hogy: ha egyes szerzők azt állítják, miszerint fiatal egyéneknél a bubor heveny, felnőtteknél idült lefolyást követ, akkor az úgy fogandó fel, miszerint gyermekeknél heveny bubor alatt nem valamely különalakú, a közönséges bubortól eltérő kóralak értetik, hanem, hogy amint más kóros változások gyermekeknél gyorsabb lefolyásúak, úgy a bubor is az. Nem tarthatjuk ezen magyarázat által a kérdést megoldottnak, mert nem kizárólag a lefolyás tartama az, mi akkor jön tekintetbe, ha a felett akarunk ítélni, hogy vájjon valamely buboralak heveny vagy idült lefolyású-e ? noha egészen számításon kívül az sem hagyható; 2) nem véljük megoldottnak, mert nem tarthatjuk ezen állítólagos gyorsabb lefolyást oly általános érvényességűnek. Avagy joggal mondhatni-e, hogy a tüdőlob, hagymáz, verheny, izzag, szemtakar stb. gyermekeknél gyorsabban, enyhébben, szóval módosítva folyna le annyival, hogy felnőtteknél észlelve, ezen kóralakok nem tennék bárkire is azon benyomást,hogy heveny kórok? Ha már gyorsabb lefolyásról szólunk oly vehemens és súlyos tünetekkel járó bántalomnál, mint aminőnek később a heveny bubort lesz szerencsém bemutatni, akkor az, úgy hiszem, inkább úgy volna érthető, hogy gyermekeknél a kedvezőtlen lefolyás gyorsabban állhat be részint a gyermek gyengébb szervezeténél, részint mechanikus viszonyoknál fogva, mint felnőttnél. A gyermekek úgynevezett heveny buboránál azonban épen ellenkezőleg azt látjuk, hogy olyannyira enyhébb lefolyású az a felnőttekéhez képest, miszerint azok, kiknek ily eseteket tömegesen volt alkalmuk észlelni, hajlandók azokat bubornak nem is tekinteni. Ezek után, úgy hiszem, inkább a heveny bubor létele ellenzőinek előnyére járok el, midőn a fenntebbi Olshausen, Ahlfeld, Klemm stb. által leírt eseteket, mint az általunk elfogadott követelményeknek meg nem felelőket, a bubor heveny alakjához nem számítva, ez alkalommal figyelmen kívül hagyjuk. Más viszonyokat találunk egy másik csoport, szintén kisebb gyermekeknél előfordult buboresettel szemben, melyet Steffen Jr.1) tett mint heveny buborjárványt közzé. Aránylag rövid idő alatt 7 esetet észlelt a kórházban és egyet a magángyakorlatban. Azonban ezek sem hozhatók fel érvül a l) Bőrkórtan. 3) I. h. 671. *) Béri, kiin. Wochenschr. 1866.6