Orvosi Hetilap, 1883. július (27. évfolyam, 26-30. szám)

1883-07-01 / 26. szám

695 Három nap alatt 30­0 gramm kab­int vett be 1 '5, 2‘0, 1’0 és 0'5 adagokban, 2 vagy 1 órai időközzel és kétszeri meg­szakítással. A hatás mindenek után igen jó volt, de csak a 2-6 grammos adagok mellett sikerült a lázat állandóan lenyomva tar­tani, míg a kisebb adagok mellett a láz időnként — a szer ada­golása közben és annak daczára is — nagyobb emelkedéseket mutat. A hő csökkenésekor erős izzadás, annak emelkedésekor pedig mindig hidegrázás állott elő. Hányás csak egyszer fordult elő. A lázmentes időben — különösen, mely a két grammos adagok idejében hosszabb ideig fennállott — a betegnél töké­letes euphorea állott be, fejfájása és oldalszúrása megszűnt, éhes­nek érezte magát, s igen jó étvágygyal evett. Vizelete, mint az előbbi eseteknél zöldes-fekete volt. 8. Stupár Gábor, 28 éves, földmíves. (Typhus abdomina­lis). Egyszeri lábfájását kivéve, mindig egészséges volt. Jelen baja május 1­5-én kezdődött, midőn fürdés után feje, háta és hasa fájni kezdett és forróságot érzett. Felvétetett 1883. május 15. Jelen állapot : Izmos, jól táplált férfibeteg. Bőrön, arczon, mellkason semmi eltérés, csekély érdes légzés kivételével. Has rendes, ileocoecalis tájon korgás. Lép valamivel nagyobb a 8-ik bordától aláfelé a bordaívig, mellfelé majdnem a bimbóvonalig terjed, s mély belégzéseknél kitapintható. Vizelete rendes. Három napja széke nem volt. Beteg jelenleg a kórodán fekszik; pár napi bennléte után a kórisme hagymázra tétetett, noha az érlökés gyér volta miatt az némi fenntartással történt. 800 kab­int kapott egy nap alatt, minden órában 1-6 vagy 0,5 grammos adagokban. Az egy gram­mos adagokkal a hőmérsék a rendesre szállott, miközben másfél óráig erősen izzadott. Azután az izzadás megszűnt, a beteg igen jól érezte magát, éhes volt, s fejfájása is megszűnt. Ekkor órán­­ként 0,5 osztatokat kapott, azért, hogy ha lehet, a láz lassú emelkedésével a hidegrázást kikerüljük. A hőmérsék csakugyan nem emelkedett rohamosan, hanem azért a beteget a hideg még is kirázta. A hidegrázás egy óra hosszat tartott esti 8 óra körül. Vizelet sötét zöldes-barna. 9. Márkus Mihály, 45 éves, házaló. (Phthisis pulmonum florida.) Ápril hó elején korodánkon feküdt haemoptoével. Javáb­­­an távozott. Ismét felvétette magát 1883. május 1. Jelen állapot: Vézna termetű, lesoványodott férfinél mind­két tüdőcsúcsnak, de különösen a jobbnak nagy kiterjedésű infiltratiója van jelen. Baloldalt hörgi, jobboldalt korsólégzés és csengő szörnyzörejek. Sokat köhög. Köpetében ruganyos rostok és Koch-féle bacillusok nagy számban találhatók. Hőmérséke állandóan 39 és 40 fok között ingadozott. Kisérletképen május 6. déltől kezdve kapott 3’o kab­int. Május 5. reggel 38'8°, este pedig 39‘6° C hőmérséke volt. Május 6. reggel hőmérsék 38'5. Érverés 108. Déli 12 órakor h. 39-8u, érv. 138, egy gramm kairint kap. D. u. 2 óra h. 37,2°, é. 90, i’o kairin. 4 óra h. 36,3°, é. 80, i-o kairin. 6 óra h. 35'2°, é. 90. 8 óra h. 35-8°, é. 88. D. 1 és 2 óra között erő­sen izzadott. Május 7. reggel h. 38‘6°, é. 108, este 39'6°, é. 126. Betegnél a kairin adagolása után majdnem összeesés fejlődött ki, s este 9 órakor a hideg erősen kirázta. Vizelete sötét zöldszínű lett. Ezek azon esetek, melyekben eddig kísérletet tettünk a a kab­in lázellenes hatására nézve. Kétségtelenül kitűnik ezen kí­sérletekből az, hogy a kab­innak van lázellenes hatása, s hogy ezen hatás erélyére nézve az eddig használt lázellenes szerek hatását túlhaladja. Kitűnik ezen kísérletekből azonban még az is, hogy a kab­in adagolásánál — mint ezt második közleményé­ben Fileline is említi — egyenesíteni kell, t. i. nem egy álta­lános schema szerint adagolni, hanem úgyszólván minden egyes esetben a láz intensitása szerint alkalmazni az adagok nagyságát. Ezt pedig csak azáltal lehet megtudni, hogy először egy bizonyos középadagot adván a betegnek, annak hatása szerint később az adagot csökkentjük, vagy növeljük. Eseteink legnagyobb szá­mában azt látjuk, hogy a hatás az első adagolások után nem volt mindig kielégítő , de azután az adagok növelésével mindig sikerült a hőmérséket rendesre, sőt ezen alól is néhány tized­­foknyira leszállítani. A kab­in hatása igen rövid ideig tart; két, de legkésőbb három óra múlva a hatás tökéletesen megszűnik, s e­miatt a szer adagolását legalább is minden két órában ismé­telni kell. Fileline azt mondja, hogy a továbbadagolás által a már egyszer lenyomott lázat tetszés szerinti időig lent lehet tar­tani ; itt is azonban sok függ a láz erejétől, amennyiben sokszor megtörténik, hogy a már lenyomott hőmérsék, ugyanazon adagok tovább folytatásának daczára időnkint felszökik , de nagyobb adagoknak alkalmazása mellett (1,5—20) ezen ingadozás el­kerülhető. A szernek rendkívül nagy előnyére szolgál, hogy a betegnek majdnem semmi kellemetlenséget nem okoz, mi a többi lázellenes szerek ellenében a kab­innak fölényt ígér. A kab­innak nagy hátrányára szolgál ez idő szerinti drága­sága, a­miért általános elterjedésre és használatra még nem szá­míthat. Továbbá rövid ideig tartó hatásánál fogva a betegnek éjjel-nappal éber ápolóra van szüksége, mert a szernek félbesza­kításakor a hőmérsék erős rázóhideg mellett emelkedik fel is­mét. Ezen rázóhideg a szer legnagyobb hátránya, mivel a betegre nézve igen kellemetlen. További kísérletek és próbálga­tások minden esetre nyújtani fognak módot arra nézve, hogy ezen kellemetlen tünet elkerülhető legyen. Az utóbbi napokban tüdőgyuladásos betegnél tettünk erre nézve kísérletet, melyet csak röviden akarok fölemlíteni. Az illető betegnek este 5 óra­kor 40­0 fokon felül láza volt, s 5 órától 6 óráig kapott 1-5 gm, h­m­int 6-5 grammos osztatokban. 7 órakor este a hőmérsék 40­0 fokra csökkent; akkor adtunk a betegnek egy teljes adag (2*0) kab­int. 9 órakor a hőmérsék 37­6 fokot mutatott, s ezen a magasságon, 1—2 tizedfoknyi különbséggel egész másnap dél­előtt 10 óráig állandóan megmaradt, midőn a láz ismét emel­kedni kezdett, a hidegrázásnak azonban semmi nyoma nem volt. Ezen esetben tehát a chinin legerősebb hatása összeesett azon idővel, midőn a kab­in hatásának meg kellett szűnni, minélfogva a hőmérsék nem emelkedhetett oly gyorsan és a hidegrázás el­maradt. Korodánkon a kísérletek a kairinnal tovább is folytattatni fognak, s az eredményt annak idején szerencsém lesz e lapok hasábjain közzé tenni. Kolozsvárt, 1883. május 19-én. Óra Május 13. Május 14. Május 15. Hőm. ›J-N Nü HÍ Kairin ! e0 X Érv. 1 1 Nb/1 -̋ D HÍ Kairin Hőm. ›U N* bX) sü HI Kairin 5. 39'0 377_ 379 84 30 0-5 6. 38­ 0 82 32 1*5 379 80 30 1-5 38-0— — 0-5 7. 38 T— — — — — — — 38-0— — 0-5 8. 38-9— — — 40'3— — 20 37'9— — 0-5 9. 39 1— ------— — — — — 40'1106 40— 10.— — — 138 5112 40 2­0-— — — E. 12.— — — 37’5— — 2­0— — — Óra Május 15. Május 16. Május 17. Hőm. IU Légz. Kairin Hőm. Érv. Légz. Kairin Hőm. Érv. Légz. Kairin 8. 39-4 68 20 395 60 16 39 3 60 24 11.— — — — 39-6 68 16 1-6— — — — 12.— — — — 393 70 24 10— — — — 1.— — — — 38-9 60 16 10— — — — 2.— — --- .— 38-2 58 20 10— — — 3.— — — —­­ 38-1 56 18 10— — — — 4. 40-4 68 20— 1 37 5 56 22 0-5 39-3 64 22— 5.— — — — 37-7 56 20 0-5— — — — 6. __— __— 37 3— __ 0-5— __ __ 7.— — — — 36­8 72 16 0-5­­— — — — 8.— — — — 38­ 0— — 0 5— — — — 9.— — — — 386 66 18 0-5 .— — — — 10.—­­—­­38-6 64 18 — 1— — — — 696

Next