Orvosi Hetilap, 1888. április (32. évfolyam, 14-18. szám)

1888-04-08 / 15. szám

A pubertas kóroki jelentősége. Salgó J. tr. a lipótmezei orsz. tébolyda főorvosától. Az elmezavarok speciális tanának egyik homályos, talán leg­homályosabb pontját a kórokok képezik. Ennek magyarázatát meg­adja némiképen azon kettős tény, hogy először is az elmebeteg­ségek lassú fejlődése és elkésett felismerése a kiindulási pontot már csak ritkábban engedi meghatározni; másodszor pedig, hogy az elmezavarok okai csak kivételesen egyszerűek, legtöbb esetben nagyon is combináltak. Kiváltképen ez utóbbi tény nagyon meg­nehezíti az elmebajok aetiologicus tanulmányozását. Egy concret példa legjobban fogja megvilágítani ezen viszonyt. Az átöröklés kóroki jelentősége az elmekórtanban általánosan elfogadott, mert a mindennapi tapasztalás által beigazolt tény. Mindannak daczára tudjuk, hogy az átöröklés maga nem adja meg minden esetben a kóros állapot tényleges kitörésének okát olyan értelemben, hogy az elmebeteg szülők nemzette gyermekek okvetlenül elmebeteg­ségbe esnek. Rendesen úgy van, hogy az ú. n. causa disponens kiegészítését nyeri a causa efficiensben, azaz, hogy az elmebeteg­ségre való hajlamosítás egy hozzájáruló alkalmi ok kapcsán vezet a tényleges megbetegedéshez. A kettő közötti viszony az, hogy ámbár egyes esetekben úgy a hajlamosító, valamint az alkalmi ok egymagában vezethet a betegség kitörésére, sok más esetben azonban csak együttvéve eredményezik a baj teljes fejlődését s ilyenkor a két aetiologicus momentumot szétválasztani nem lehet. A­mit épen általánosan megjegyeztem a kórokokra nézve, az áll az életkorra, mint kórokra nézve is és a­mint még látni fog­juk, áll még határozottabban a pubertásra, mely az életkor széle­sebb momentumának egy igen fontos része. Ha az életkornak kóroki jelentőségéről beszélünk, akkor­­ magától értetődik, hogy az életkorral, illetőleg ennek egyes szaka­szaival járó összes physiologicus folyamatokat és azoknak változá­sait értjük, a­melyek egy bizonyos életkorbeli szakaszt jellemeznek. Nem az évek számában nyeri kifejezését az életkor, hanem a szerves folyamatok bizonyos csoportosulásában. S az így jelzett élet­korbeli szakaszok nincsenek kötve egy praecis számokban kifejez­hető korhoz, hanem bizonyos mértékben és keretben ingó momen­tumokat képeznek, melyek megfelelnek az őket characterizáló élet­­folyamatok fejlődésének és lefolyásának. Azért az elmekórosak szokásos csoportosítása koruknak évtizedes vagy ötéves rovatokba vajmi keveset mond az életkor aetiologicus jelentőségéről. Mert természetes, hogy az elmebajokra vonatkozó mai szorosan orvos­tani felfogás az életkorban csakis úgy láthat kóroki momentumot, hogy a szerves agybántalmat a szervezet összes folyamataival és azoknak megzavartatásával hozza kapcsolatba. Ha tehát a pubertas aetiologicus jelentőségéről szólunk, akkor azon bevágó és mély változásokra kell gondolnunk, melyeken az emberi szervezet összes oekonómiája egy bizonyos, de számok­ban pontosan meg nem határozható életkorban keresztül megy. Ezen életkor, t. i. a nemi fejlődés lefolyása és berekesztése, terjed­het egy esetben rövid pár hónapra vagy egy esztendőre, és le­folyhat egész simán ; más esetekben pedig évekre nyúlik és néha könnyebb, néha meg jelentékeny általános zavarokkal jár. Ezen életszakaszt még a nőnemnél sem lehet pontosan meghatározni, ámbár ennél a katameniák beállta legalább külsőleg jelzi a nemi fejlődést, mert a katameniák beálltával még nincsen befejezve a pubertas folyamata, még kevésbé lehet azt a férfinemnél meg­határozni. Csak annyit mondhatunk, hogy körülbelül a 15. és 2­5. év között foly le. A pubertas életkora talán ezen időszakban találja kifejezését. A pubertas általánosan elismert aetiologicus jelentősége az elmezavarokra ezek után, úgy látszik, a képen volna constatálható, hogy az ezen korban álló elmebetegek összeolvasása adná meg a számokban kifejezett fontosságát az említett kóroknak. Ez pedig, mint minden puszta statistikai szám, valóságban nem áll. Sőt épen ezen tényezőre nézve az intézetekből szerzett statistikai számok pontos felvilágosítást nem adnak, főképen pedig azon fontos okból mert egy elmebetegnek intézetben való felvétele csak a legritkáb­ban esik össze annak megbetegedésével. Sőt tudja mindenki, mennyire távol esik az egyik a másiktól. Ezen távolság annál nagyobb, minél nagyobbak nemcsak a laicás, hanem még az orvosi elő­ítéletek is, melyek főleg abban a nézetben culminálnak, hogy a beteg — még nem érett intézeti gyógykezelésre. Ha ezen, — mondjuk: administrativ — nehézséghez még hozzájárul az elmebaj 15 15. sz. ÁPRILIS 8. BUDAPEST, 1888. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre so­­rt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv­­kereskedésében. ORVOSI HETILAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Tartalom : Salgó J. tr. A pubertas kóroki jelentősége. — Udránszky László tr. Közlemény Hoppe-Seyler élet-vegytani intézetéből Strassburgban. A vizelet némely már előképzett vagy abból egyszerű eljárások által előállítható testanyagának viszonyáról a humin-vegyületekhez. — Jendrassik Ernő tr. A tabes dorsalis localisatiójáról. (Folytatás.) — Schwarz Arthur tr. Idegkórtani casuistica. Közlemény a »nyilvános ambulatoriumból szegények számára«. (Folytatás.) — Könyvismertetés. Die Sectio alta subpubica. Eine anatomisch-chirurgische Studie von C. Langenbuch. — Die Krankheiten der Mundhöhle, des Raciens und der Nase. Von Philipp Schech. — Lapszemle. Anthrarobin hatásáról. — A Scheurlen-féle rákbacillusról. — Idült cocainmérgezés. — A strychnin és a borszesz ellenhatása. — A creolin alkalma­zásáról a fü­lészetben. Tárcza : Heti szemle. Országos közegészségi egyesület. — A franczia sebészek III. congressusa. — Pasteur-féle veszettségellenes oltások 1887-ben. — Vegyesek. — Beküldetett. — Előfizetési felhívás az »Orvosi Hetilap« 1888. évi april-deczemberi folyamára. — Pályázatok. Melléklet : Kún Tamás tr. előfizetési felhívása.

Next