Orvosi Hetilap, 1895. július (39. évfolyam, 27-30. szám)

1895-07-07 / 27. szám

1895. 27. sz. ORVOSI HETILAP Közlemény a Tauffer Vilmos egyet. 1. tanár vezetése alatt álló II. szülészeti és nőgyógyászati klinikáról. Méhenkivüli terhesség esetei a II. szülészeti és nőgyógyá­szati klinika gyakorlatában. Közli: Tóth István dr. egyetemi tanársegéd. (Folytatás.) b) Méhenkivüli terhesség esetei a petezsák megrekedése idegen szemeink elé kerülve. 4. sz. (ábrával). Intraligamentaris graviditás; ismétlődő belső vérzés tünetei között laparotomia, a petezsák teljes kiirtása, hysterotomia. Gyógyulás. K. N.-né, 1889., 24 éves, N­. P. Első szülés rendes, II-dik 3 év előtt abortus. Egy év előtt klinikánkon a baloldali ovariumnak descensusát s a környezet lobos voltát találtuk. Havi vérzése előbb rendes , 5 hó óta elmaradt. Négy hó előtt heves görcsöket kapott, hányás lepte meg, elájult, ez időtől fogva állandóan beteg. Görcsök, ájulás több­ször ismétlődnek. Felvételnél: igen el­­gyöngl­k­, anaemikus nő. Hasban egy kis emberfejnyi daganat, mely a nagyobb puha méhhel szorosan össze­függ s ez csakis sondázás útján különíthető el. A daganat a Douglas-űrbe nyo­mul s a méh­et jobbra tolja. Emlőben savó , bőrön festenyzettség , köldöktájon placentaris zörej. Diagnosis: méhen kívüli terhesség V. hónapban. Belső vérzés. Élő pete. Ilasmetszés: tekintettel arra, hogy a placentaris zörej a középvonalban hallható, számítani lehet azon eshetőségre, hogy a lepény a mellső hasfalon tapad, ezért a bemetszést a jobboldali emlővonal irányában teszszü­k; peritoneum alatt a hasűrben nagy­mennyiségű régi és friss véralvadék; a hastíri szervek minden irányban összenőttek. Az alvadékok lehető eltávolítása után látjuk, hogy a méh jobb oldalon foglal helyet, nagyobb, vele szélesen függ össze a lig. lat. lemezei között elhelyezkedett daganat; a ligamentum meghasítása után magzatvíz ömlik elő s vehemens vérzés indul meg. A petezsáknak gyors kiválasztása, kiásása szükséges. Ezen kiválasztás alatt, de még inkább a viszonyoknak utólagos részletes vizsgálata után kiderült, hogy a petezsák ki­válóképen oly módon helyezkedett el, hogy a lig. lat. lemezeit, különösen a hátulsót felemelve egészen a méh faláig kúszott előre, s lecsupaszította a méh bal szélét s hátulsó felületét. A daganat említett helyzetéből való kiásása közben bereped­tek a burkok, kiömlött a magzatvíz, s világra hozatott placen­­tájával összefüggésben a 4 hónapos, még élő magzat. A petének, nevezetesen a placentának kiválasztása csak addig látszott nehéz­séget nyújtani, míg nem sikerült a mell felé tekintő s a medencze mélyébe mellül behatoló placentának kü­lfelü­letén egy könnyen leváló kötőszöveti réteget találni, melyben a szétválasztás sikerült. A pete kiválasztása után tetemesebb vérzés csak a méh felöl volt, ennek lecsupaszított felületéből a vérzés oly profus s ismételt varrat által sem csillapítható, hogy e végett, bár az uterinák körülöltése is megtörtént, a méhnek supravaginalis amputatiója és — a műtéti módszerek akkori állásának megfele­lően —­ hasfalba rögzítése látszott czélszerűnek. A sebtíz leg­mélyebb pontját, a szaggatott Douglas-űrt, úgy a hüvely felé, mint a hasfalon át draineztük (a hasfal felé ü­veg-drainekkel, a hüvely felé vastag gummi-drainnel). Az úgyis gyönge beteg a nagy vérvesztéssel járó s hosszú tartamú műtét után debilis pulsussal kerül az ágyba. Izgatókat adunk napokig, míg kissé összeszedi magát. Ezután néhány subfebrilis hőemelkedést leszámítva zavartalan a gyógyulás; természetesen a m­éhcsonk leválása s a hasűri sipoly gyógyulása hosszabb­ időt vett igénybe. Pár év múlva meghízva, teljesen jó közérzettel láttuk a beteget. A méhen kivüli terhesség a legnagyobb valószínűséggel eredetileg tubaris volt s csak később (a II. havi attaque alkal­mával a kürtnek a széles szalag lemezei közzé történt repe­dése folytán) vált intra-ligamentarissá s később történtek az időnként ismétlődő repedések, illetőleg vérzések a hasűr felé is. 5. sz. Tubaris graviditás, ismétlődő belső vérzés tünetei között laparotomia, gyógyidás. N­. J.-né (1890.), 38 éves, *V. P. 4 rendes, az utolsó 4 év előtt III-dik havi abortus, mely után lázak között 6 hétig feküdt. Havi vérzés rendes, 3 hó óta elmaradt. Két hó előtt meleg fürdő vétele után igen nagy fájdalmakat érzett hasában s ugyanekkor kevés húslészerű folyás indult meg. Ez idő óta folyton beteg, gyakran vannak csaknem elviselhetetlen görcsei, többször hányt. Tauffer tanár belső vérzés tünetei között látta a beteget s e miatt szállíttatta be a klinikára. A klinikára felvételnél: szenvedő külsejű, anaemikus nő; emlőkben colostrum, genitaliákban lividitás; nagyobb méh jobbra s hátradőlve, előtte s bal sarkával szorosan összefüggve tapinthatni egy rugalmas, gömbszerű, gyermekfejnyi daganatot, mely alig mozgatható. Beteg láztalan. Az anamnesis: tisztulás kimaradása, hirtelen rosszallat, gör­csök ; továbbá az objectiv lelet, colostrum jelenléte, linea alba festenyzettsége, a hüvelynek, méhnek fellazult volta, méhenkívüli terhességre engednek következtetni, de nem zárhattuk ki egészen egy kocsánytársiót szenvedett, vérömlenyes cysta jelenlétét sem. Hasmetszésnél, a hasfízben több kisebb-nagyobb véralvadék szétszórtan , csep lesz a daganatra reá nőve, a környező szervek között laza összenövés. A daganatot a baloldali tuba abdominalis részlete képezi (mintegy 2 cm. hosszú uterinalis részlet nem tágult); a daganat kékesen áttűnő, vékony falzattal, felső pólusán egy véralvadékokkal fedett tallérnyi defectus látható. A környező szervek­től való felszabadítás után, mint egy kocsányos cystát kötjük alá a daganatot, tartalma sűrű, de folyós vér s egy 4 hónapos ép pete. A műtét estéjén egy a méh teljes öntetét adó decidua távozik. A beteg gyógyulását csak egy hasfali abscessus késleltette. A terhesség tubaris volt, falzata nem bírta tovább a tágulást, megrepedt, a repedés még artériát nem érintett s így a vérzés még nem volt túlságos nagyfokú, azonban foly­ton ismétlődött s magára hagyva kiszámíthatatlan, hogy mikor ért volna a repedés egy artériát, vagy nagy vénát s ezzel mikor következett volna be a halálos vérzés, vagy ha ez nem, a pete elgengedése stb. által új és nagy veszedelem. 6. szám (ábrával). Tubaris graviditás, vehemens belső vérzés közepette laparotomia. Gyógyulás. G. 31.-né (Tauffer tanár magángyakorlatából), 24 éves. I. P. 4 év előtt, rendes. Utolsó menstruatio 314 hó előtt; terhesnek véli magát; terhessége alatt folyton beteg, fáj­dalmai vannak, táplál­kozása alászállott, le­gyengült. 1893.január 12— 13-dik közti éjjel hirtelen rosszul lett, elájult, col­lapsus tünetei állottak elő. Illetékes szakember­e méhenkivüli terhességet constatál rupturával; tel­jes nyugalom, hideg boro­gatások mellett s analep­­tikus szerek adagolására a beteg a nap folyamán kissé összeszedi magát (haematokele nem képző­dött, a belső vérzés, úgy látszott, megállt); este újabb belső vérzés tünetei; ekkor látja Tauffer tanár a beteget, diagnosisa ugyanaz, sürgeti a műtétet s másnap reggel végzi is a beteg lakásán. Beteg igen gyönge, p. 130—140. Hasmetszésnél az 6. sz. eset. A hasürbe jutott ép pete , a mű­tét után eltávozott decidua. 4. sz. eset. Sruptura tünetei között operált intraligamentaris- graviditás. 817

Next