Orvosi Hetilap, 1897. június (41. évfolyam, 23-26. szám)

1897-06-06 / 23. szám

1897. 23. sz. ORVOSI HETILAP kell tartani a pulpa infectiójának lehetőségét caries profunda jelenlétében. Ezt kiszámítani a klinikai lehetőség határát túl­haladja. Kedvezőbb világításban van azonban a dolog, mihelyt a klinikai tapasztalatot veszszük irányadóul, s még kedvezőbb színben tűnik fel akkor, ha csak némileg is elfogadható con­­servativ statistikára hivatkozhatunk. Nos, ez a statistika, habár számszerűleg nem is áll ren­delkezésünkre és ha ez csak 60—70 százalékot tenne is ki, úgy tekinthető, mintha léteznék, mert az ide vágó esetek nagy száma máris igazolta ezen gyógyeljárást. Hogyha a prophylactikus műtét által szándékolt gyógy­­folyamatot tekintjük, világos lesz, hogy azzal tulajdonkép a caries további előhaladásának meggátlását czélozzuk. Vájjon rendelkezünk-e ezen hatalommal ? A klinikai tapasztalat igennel felel erre, ellenben a bacteriologikus vizs­gálat azt mondja: nem. Az eredmény tehát a visszamaradt cariosus réteg sterilisatiójának lehetőségétől függ. Miller már arra figyelmeztet, hogy a mélyebb cariosus rétegeket anti­­septikák által sterillé tenni nem lehet. Fogorvosi klinikánk laboratóriumában erre vonatkozó kísérleteket tettünk s az eredmény sikertelennek mutatkozott a czélba vett sterilitásra vonatkozólag. Lovag Dobrzyniecki dr. erről később tüzetesebb jelentést fog tenni. Miképen lehet már most az ellentétes tapasztalatokat — minthogy össze nem egyeztethetők — meg­fejteni ? Hogyha a prophylactikus módra kezelt fogat 8—12 hó­nap múlva felnyitjuk, úgy minden különös nehézség nélkül excaválni lehet a visszamaradt cariosus rétegeket, s egészen egészséges fornixot találunk, e mellett többé-kevésbbé kimutat­ható nyoma van az ebur secundariusnak az egyik cornu cavi pulpae helyén. Ez utóbbi csak akkor, ha eredetileg azon helyen caries infundibulum volt. A műtét klinikai eredménye tehát meg van állapítva. Hogyan számolunk be azonban a cariosus réteg hiányos sterilisatlójával, mely a gyógyszeres tömés alatt oly sokáig feküdt? Egyszerűbben, mint első pilla­natban hinnők. 1. A vizsgálat alá vett készítményeket a táp­lálásra nem alkalmas talajról kedvezőbbre — gelatine, agar — viszszü­k. Azon mikroorganismusok, melyek állandó spórákat képeznek, kicsiráznak, a lemez — habár nem is számos — tenyésző coloniákat mutat. 2. Az első feltét a caries előhala­­dására, mint tudva van — legalább az eddigi közlemények szerint — az, hogy a dentin mész tartalma — savak által feloldatik. De, ha a caries nem halad előre, a­mint ki van mutatva, úgy ez csak az által magyarázható, hogy semmiféle sav nem jutott a fornixra; más szóval: egy részről a nyál távol volt tartva, más részről a caries mikroorganismusai sav­képző tulajdonságukban (Miiles és Underwood, nemzetközi orvosi congressus, London, 1881.) meg voltak akadályozva. Tehát a caries mikroorganismusok állandó spórái nem képe­sek savat előállítani, lévén ezen képesség kizárólag a kifejlő­dött bacteriumok tulajdonsága. Ebből logikailag következik, hogy a cavitas víz- és légmentes elzárása és valami bacterium­­ölő állandó kötés alkalmazása által a caries további elhala­dása megakadályozható. Ily módon azon egyes eseteket is meg lehet magyarázni, hol évek óta egész szabályellenes tömések voltak alkalmazva a nélkül, hogy pulpitis mutat­kozott volna. Palliatív műtét. A műtéti mozzanatokra vonatkozólag, a prophylactikus eljáráshoz képest, itt csak egyes pontokat emelünk ki. Mint­hogy a kezelés czélja a másodlagos dentin képződése, ezt pedig az Atkinson-féle sapkázási eljárás tapasztalatai óta (1861.) zinkoxychlorid segítségével a pulpa működésére czélre egyenes izgatásnak (zinkohlorid) kell tulajdonítani, úgy helyén van a gyógyszeres töméshez csekély mennyiségű ható­anya­got elegyíteni, mely mint izgató a pulpára hasson. Például egy kevés zinkolloridot, vagy valami más irritánst. Igaz ugyan, hogy valamely idegen test közelsége a pulpához magá­ban véve meglehetős reactiót képes előidézni, mégis a klinikai tapasztalat arra mutat, hogy egészen közömbös anyagok a pulpát tétlenségben hagyják, úgy hogy az exponált pulpa­szarvakon a tömés (sapka) eltávolítása után semmi, vagy csak ritka esetben volt ebur secundarius található. A másik kieme­lendő pontot képezi a palliatív tömés tartama. Minthogy a patdentin lassan képződik, úgy javulva van a végleges tömés­sel legalább egy évig vagy azon túl várni. Epicrisis. 11a magunk elé képzeljük a gyógyfolyamatot a­mint az van, s a­melyet megindítani szándékunk, azt találjuk, hogy a gyógyszeres tömésnek vékony cariosus rétegen át egy vagy két pulpacsücsökre kell hatni. Az ebur secundariusnak a pulpacsücskök rovására kell képződnie, minélfogva a pulpa­­csü­cskök megrövidülnek, a dentrncallus szövete­s interpositio által a caries előhaladásának gátat vet, minthogy annak dentincsatornácskái a rendeshez viszonyítva sokkal szűkebbek s az intertubularis állomány szélesebb. Különös, hogy a pro­phylactikus műtétre nézve a tapasztalat szerint az eredmény kedvezőbbnek látszik, mint a palliatívnál, a tapasztalat leg­alább ezt mutatja; a magyarázat erre abban állhat, hogy mind az előhaladás, mind a természetes hajlam a normális pulpaü­reg kiépítésére gyorsabb és hatalmasabb, mint az ebur­o secundarius képződésére. A beosztás s a kifejtett tárgy műtéti lényege szempontjá­ból a következő táblázat szolgálhat. Osztályozás : Indirect conservatio pulpam­űt­ét­ele. A caries profunda gyógytana. I. Alaptömés. Szándék: a) hőváltozások kizárása, b) a fornix nyomásá­nak meggátlása. II. Prophylactikus műtét. 1. Kórisme: caries profunda. 2. Kórjavallat — indicatio : Gyermekek és ifjak fogai, a fornix cavi pulpae be nem fejezett kiépülése. 3. Végezél: a pulpa megtartása indirect módon. 4. Irányzat: a szabályos dentin képződése a fornix cavi pulpae-n. 5. Gyógymód : gyógyszeres-antiseptikus tömés, a cariosus réteg sterilisatiója vagy fertőtlenítése. Végleges tömés 6—12 hónap múlva. III. Palliativ műtét. 1. Kórisme : caries profunda. 2. Kórjavallat — indicatio: felnőtteknél; a fornix teljes kiképzettsége. Nem teljes excavatio esetei. Túlérzékeny­ség (egyéni) vagy a kezelés megszakítása. 3. Végczél: a) szabályszerű excavatio, b) pulpa megtar­tása, indirect módon. 4. Irányzat: a) a dentin érzékenységének esetleg hyper­­aeszhesiájának tompítása, h) a petdentin képződésére c­élzó izgatás. 5. Gyógymód: antiseptikus tömés, vegyi stimulans. Vég­leges tömés egy évre, vagy egy éven túl. Casuistica. Prophylactikus műtét. 1. K. Angelina, 12 éves. Kórisme: caries profunda, mol. I. inf. dextri, central cavitas. Az egész fornix beteg, az összes pulpacsücskök porczszerű­leg felpuhultak. Fokozott érzékenység. Gyógyeljárás: 1894. deczember. A caries detritus eltávolítása után a felső rétegek excava­­tiója kanalas excavatorokkal. A visszamaradt cariosus réteg körülbelül I 1—1 Va mm. vastag. Prophylactikus tömés: 19 hónap múlva (1896. július 21-dikén) a cavitas felnyitása. A cariosus réteg száraz. Az exca­­vált anyag nem darabos, hanem morzsás. A szabályszerű eljárás köz­ben nincs különös érzékenység. Az új fornix cavi pulpae szép fehér. Végleges (fém) tömés. Sem az ideiglenes tömés alatt, sem a végleges tömés óta, zavarnak semmi nyoma. Az excavatum bacteriologiai módon megvizsgáltatott. 2. Zs. Lenke, 11 éves. (1895. junius 10-dikén.) Karisme: caries profunda mol. I. inf. sin. central cavitas. Status praesens: az összes csücskök, különösen a két medialis egészen fellágyult (igen lágy porcz­­szerü) dentinnel fedett. Gyógyeljárás: Prophylactikus műtét. Négy hónapi tartamra. November 26-dikán excavatio, a lelet mint fenn. (1 eset.) Végleges tömés — combinált — rézamalgamból és ezü­stamal­­gam mint külső tömés. Semmi zavar sem előbb, sem utóbb. Palliativ műtét. 1. B. I., 18 éves. Kórisme: caries profunda praemol. II. sup. sin. dist. cavitas. Minthogy mindkét pulpacsücsök az exponáltság veszélye- 277

Next