Orvosi Hetilap, 1900. július (44. évfolyam, 26-30. szám)

1900-07-01 / 26. szám

396 ORVOSI HETILAP indítja, míg a reagáló egyén a Morse-készülék gombját, melyet egy ujjal leszorítva tartott, a mint a felhangzó ingert érzékelte, ujjának egy mozdulatával elbocsátja s ezzel az áramkört nyitva, az órakészülék mutatóit megállítja. Míg optikai reactióknál kisebb műveltségű egyéneken a leírt készülékekkel egyszerű reactiok csak bajosan végezhetők, a­mennyi­ben a kártya hirtelen feltűnése már látóingerül szolgál, mely a reactiot kiváltja, mielőtt még az egyén annak fehér színét tényleg felismerte volna, addig a hallási reactióknál a kísérleti berendezés lehetővé teszi, hogy a reagáló egyén háttal üljön az ingerlő ké­szülékhez, tehát a hívó egyént, a hangok kiejtését nem látja s így alkalmasabbá válik sensorikus reactiok végzésére. Míg tehát egyszerű optikus reactioknál úgy a fiatal, mint az öreg egyének többszörös ellenkező irányú figyelmeztetés daczára, kivétel nélkül muskulárisan reagáltak, addig hallási reactióknál a fiatalok fele — mint az előbbi közleményben láttuk — motorikusan, fele sen­­sorikusan reagált, az öregek pedig túlnyomó többségben a senso­rikus reagálási móddal éltek. A hallási egyszerű reactiók időtartama a vizsgált 8 agynál ezredmásodperczekben (ff) a következő volt. Mint látjuk, csakis E és 0 reactioi sorolhatók a muscula­­risokhoz, a többiek határozottan sensorikusak. Az aggok egyszerű hallási reactioinak csoportközépje tehát 193 fő, a fiatal ápolók 1526-jához képest, vagyis 41 o-val, azaz 21o/o-kal hosszabb. Ez a különbség azonban jelentékenyen megcsökken, ha kü­lönbséget teszünk a muscularisan és sensorikusan (megrövidítve és tökéletesen) reagálók között. Az ápolók közül muscularisan reagálók csoportközépre illő, a sensorikusaké 185 o. Az aggok­nál 8 közül csak ketten reagálnak megrövidítve s ezek reactioi­nak csoportközépértéke 136 o, a hat tökéletesen reagálóé 212 o. Az aggok és ápolók reactioi között mutatkozó időkülönbség tehát a muscularisan reagálóknál 18 o, azaz 13'2%, a sensorikusan reagálóknál 27 o, azaz 12'7°/o többlet az aggok rovására. Mondhatjuk tehát, hogy az egyszerű hallási reactiók időtar­tama az aggoknál átlag 13°fi-al hosszabb, mint a fiatal egyéneknél. A középöv értékeinek ingadozása a középértékhez viszonyítva 101, vagyis 62% a fiatalok 44, vagyis 36°/6-ához képest. Ennek oka a figyelemnek az öregeknél észlelt folytonos ingadozása, kik is az egyhangú s ennélfogva fárasztó kísérletnél nem voltak képe­sek figyelmüket tartósan az előírt feladatra irányítva tartani s valószínű, hogy az időtartamnak a fiatalokéhoz képest mutatott meghosszabbodása is részben az el-elkalandozó figyelem következ­tében megújult időértékek nagyobb számának kifolyása. Erre mutat a hibás reactiók fellépése is, melyek a reactiók ezen alak­jánál az ápolóknál egyáltalán elő nem fordultak, az öregeknél pedig 2°/o középszámban mutatkoznak. B) Összetett hallási reactiok. Az összetett reactioknál A, I vagy A hangzót mondottam bele a hangkulcsba, melyek közül csak O-ra volt szabad s kellett a Morse-gomb elbocsátásával reagálni. Itt tehát a felismeréshez az ingerek megkülönböztetésének és egy bizonyos mozgás kivitele vagy elhagyása közötti választásnak elmebeli folyamata járul. A nyert értékek a következők: Itt feltűnő, hogy E, kinél az egyszerű reactio is a legrövi­debb tartamú volt, itt is a csoport legrövidebb reactioját mutatja s a mellett 50 reactiora csak 1 hibát ejt. Fel kell tehát tennünk, hogy reactioja itt is automatikus s hogy­­ az ilyen reactiokra rendkívül hajlamos. A csoportközépszám tehát 368 a szemben a fiataloknál talált 249ff-val. A különbség tehát az aggok rovására 119ff, vagyis értékük 32'3°/o-a. Mondhatjuk tehát, hogy az aggok össze­tett hallási reactiói egy harmaddal hosszabbak a fiatal egyének reactióinak időtartamánál. A középöv értékeinek a valószínű középszámhoz képest mu­tatott ingadozási nagysága átlag 50°/o, míg a fiatal ápolóknál csak 30'9°/o volt. A hibás reactiok százalékja 6'2, az ápolóknál csak 3. Tehát az összetett reactioknál is úgy az egyes kísérleti egyé­nek egyes értékeinek ingadozása, valamint a hibás reactiok száma jelentékenyen nagyobb, mint a fiatal kísérleti egyéneké. Míg az egyszerű reactioknál nem tudjuk, mennyi esik azok tartamából magára a megismerés elmebeli folyamatára, addig az összetett reactiokból már kiszámíthatjuk a tisztán a megkülönböz­tetés és választás elmebeli folyamatára eső időtartamot, ha az összetett reactiok tartamából az egyszerű reactiók tartamát le­vonjuk. Ily módon a 3 hallási inger között való megkülönböztetés és a mozgás kivitele vagy elhagyása között való választás elme­beli folyamatának tiszta időtartama a következő : A megkülönböztetés és választás együttes időtartama tehát 175 , szemben a fiataloknál ugyanezen elmebeli művelet elvégzésére szükségelt 97 o-val, midőn is a különbség az aggok rovására 78a, azaz időtartamuk 44°fi-a. A hallási reactiókra vonatkozó vizsgálataink eredményét tehát a következőkben összegezhetem: Az egyszerű reactiók ideje fiataloknál és aggoknál kevés (l3°/o) különbséget mutat; összetett reactióknál az aggoké értékük egy harmadával hosszabb, mint a fiataloké; a megkülönböztetés és választás elmebeli műveletének tiszta időtartama pedig közel félényivel (44''fi) hosszabb az aggoknál, mint a fiataloknál. Az elmebeli folyamatra szükségelt időtartam hosszabb volta daczára a hibás reactiók száma az egyszerű reac­tióknál a fiatalok 0 százalékjához az aggoknál 2°fi, s az összetett reactióknál a fiatalok 3a fi­ához az aggoké 6'2°fi, vagyis felével több. Az egyes értékek ingadozását mutató mértékszám, a középöv középszáma, szintén jelentékenyen nagyobb az aggoknál, a­mi a figyelem könnyebb fáradékonyságát látszik bizonyítani. Az egyes egyének középszámainak a csoportközéphez képest mutatott inga­dozása, vagyis a közepes ingadozási szélesség az egyszerű reactiok­ Név V. közép sz. K. ö. Közepes ingadozás Hibák sz. o/o . 186 33 107 +44 iu‘­­7— Ni 187 —46 ,,, +58 114 —6— G 282 +78 163 +89— E 122 44 +20 44 —71— 0 150 45 „„ +27 " —434 R 209 43 gq +56 +242 F 196 49 115 +66.110 +3­10 F 212­­59 110 +51 n­u + 19— Csoportközép 193 ff 101 — 620/o + 332 Név: NiG E 0 R . F Csop­közép Valósz. közép­érték 408 437 447 216 452 363 340 282 368 ff Közép­öv ±213 ±189 ±307 ±158 ±196 ±96 ±60 ±158 ±172 Közép­­ingado­zás +40 +69 +79 —152 ±84 -5 —20­­86 ±67 Hibák 6/6 18— 6 2 8­4 — 12­6­2 Név: NiG E 0 R . F Csop.­közép V. k. 222 250 165 94 302 153 144 71 175 ff­ K. i. sz. + 47 +75 —10 —81 +127 —22 —31 +104 ± 62 1900. 26. sz.

Next