Orvosi Hetilap, 1903. október (47. évfolyam, 40-43. szám)
1903-10-25 / 43. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 43. szám. Budapest, 1903. október 25. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Kétly Károly Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. aetiologiájáról. — Könyvismertetés: Turcsányi Imre és Kugel Zsigmond. Az el-Kétly László és Torday Árpád : Közlemény a kir. m. tud.-egyetem II. sz. bel- Ьа«Уос gyermekek sorsa Angliában és Olaszországban. — Lapszemle. Sebészet klinikájáról. (Igazgató: Kétly Károly ny. r. tanár.) Mennyiben állapítható meg Turner: Az epilepsia prognosisa és gyógyíthatósága. Escher: A typhusos a punctio indicatioja régibb exsudatumoknál s egyéb mellüri és hasűri folyadék- heveny perforatiós peritonitis sebészi kezelés. Kisebb közlemények az orvosgyüllemeknél a kryoskopiai eljárás alapján? 673. lap. gyakorlatra. Darier : A methylatropinum bromatum. Stekel: Tussis convulsiva Vladár Márton: Atheroma praepatellare. 675. lap. gyógyítása. — Gareis: Epilepsia gyógyítása. — Folyóiratok átnézete. 681—683. Friedrich Vilmos: A hernia epigastricáról belgyógyászati szempontból. 676. lap. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — Egyetemi alkalmazások. — Gergő Imre: A malaria-parasiták endogen fejlődési menete, észlelt esetek kapcsán. Kinevezések. — Kitüntetés. — Berend Miklós. — A „budapesti orvosi körv. 077. lap. — A törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagjai. — A franczia közegészségügyi kamara. — Megjelent. — Elhunyt. 684. lap. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos társulatok és egyesületek. Budapesti kir. orvosegyesület. — Biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. — Magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlése. Mellékletek. Szemészet. 4. szám. Szerkeszti: Schulek Vilmos dr. egy. ny. r. tanár. — F. Hoffmann-La Roche & Cie. czég prospektusa. Tárcza. Szegedy-Maszák Elemér: A bruxellesi nemzetközi hygieniai és demographiai congressus. 680. lap. Közegészségügy. A gyógyszerkülönlegességekről és titkos összetételű gyógyszerekről. 681. lap. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Marikovszky György: Adysenteria EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a kir. m. tud.-egyetem II. sz. belklinikájáról. (Igazgató : Kétly Károly ny. r. tanár.) Mennyiben állapítható meg a punctio indicatioja régibb exsudatumoknál s egyéb mellűri és hasűri folyadékgyülemeknél a kryoskopiai eljárás alapján ? írták : Kétly László dr. adjunctus és Torday Árpád dr. gyakornok. Amióta Van’t Hoff-nak az oldott anyagok állapotáról szóló elméletét és Szvante Arrhenius-nak az elektromos dissociatioról szóló tételét az orvosi tudományba bevitték és alkalmazták, azóta az élet tüneményeinek megítélésénél a physiológiai működések mellett a chemiának és főleg physikának az eddiginél jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak. Az új irányban búvárkodók leleteinek alapján felépített nézetek egyes szervek működését physikai alapon magyarázzák. A physikai-chemiai búvárlatok ugyanis a sejtek működését, illetve a külső ingerekre bennök fellépő elváltozásokat nem a sejtek actív működése gyanánt, hanem a physika bizonyos törvényei (osmosis, diffusio, villamos viselkedés, stb.) alapján ítélik meg. Ezen alapon egyrészt egyes életjelenségek is könnyen magyarázhatók, másrészt számos oly körülményről adhatunk magunknak felvilágosítást, amelyekről addig csak homályos sejtelmeink voltak. Az új irány vizsgálatai még nincsenek befejezve, tételei még nincsenek általánosan elfogadva, azonban már eddig is számos physiologiai tüneményt sikerült kizárólag ezen az alapon magyarázni. E közlemény kivonata a magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII-ik vándorgyűlésén (Kolozsvár) felolvastatott. K különösen áll ez a nyirokképződésre, valamint a belekből és a savós üregekből történő felszívódásokra. Nagy kérdés, hogy a physiológiai folyamatok csupán az új irány által felvett hypothetikus alapon történnek-e s ne tulajdonítsunk-e szerepet a sejtek aktív működésének is. Bár az egyes életjelenségek a physikális hypothetikus alapon magyarázhatók, mégis ebből nem következik az, hogy egyedül ennek tulajdonítsuk a hatást és a physiológiai működést kizárjuk. Csupán azt vesszük fel, hogy egyes jelenségek könnyen és egyszerűen magyarázhatók a chemiai-physikai alapon. Ha az idült mellhártya-izzadmányok viselkedését is ezen az alapon ítéljük meg, akkor könnyen megmagyarázhatjuk magunknak azt, hogy miért szívódnak fel maguktól egyes izzadmányok, miért szaporodnálk fel más esetben csapolás után, vagy miért maradnak meg a mellűrben felszívódásra való hajlamosság nélkül. Az idült mellhártya-izzadmányok viselkedését eddig azért nem tudtuk biztosan előre meghatározni, mert nem ismertük teljesen azon tényezőket, amelyek ilyenkor szerepet játszanak. E miatt várakozó álláspontra helyezkedtünk s csak bizonyos idő elteltével állapíthattuk meg a csapolás szükséges vagy szükségtelen voltát. Itt jegyezhetjük meg, hogy klinikánkon akkor csapolunk, ha az exsudatum már 4 hét óta áll fenn s a felszívódásra nem mutat hajlandóságot. Ettől eltekintünk, ha a mellkasi gyülem a II-dik bordáig ér, amikor is a vitalis indicatio lép érvénybe s tekintet nélkül az exsudatum idősségére, kibocsátjuk a folyadék egy részét. Minthogy a felszívódásnál szereplő tényezőket nem ismertük teljesen, a felszívódást therápiailag sem tudtuk biztosan előmozdítani. A felszívódás elősegítésére számos eljárást ajánlottak, amelyek azonban sikereseknek nem bizonyultak, így a többi között azt ajánlották, hogy a próbaszúrcsapolás alkalmával nyert savós