Orvosi Hetilap, 1905. július (49. évfolyam, 27-31. szám)
1905-07-02 / 27. szám
479 OROSZ HETILAP 1905. 27. sz. I tsam. atlan latok olyaáfeát, »letet hogy tozik hasó atát. »an . 1328 t a Idát »rés ított “, a tépogy s a óbb tölgyei ilyem ákitáérigí leigí"gy a ár A om 18 kai sál áló is en idea lét állómeter prismájára helyeztem, hogy a törésmutatót megáll A serum térfogatának kiszámításához a változatlan, haerum törésmutatóját is ismernünk kell. Egyéb víz folyamán, melyek czélja volt megállapítani, hogy különbözékok keveréke miként befolyásolja a törésmutatójukbak sikerült főnököm, Korányi Sándor tanár segítségével egy megállapítani, melylyel lehetővé vált annak kiszámítás: egy ismert törésmutatójú serunt törésmutatója miként egy bizonyos mennyiségű 0'9°/o os, ismert törésmutatójú k oldat hozzátétele után. E képlet felhasználásával kiszámíthattam a serumtot A képlet következő: 1. S (R ( 1,3328) + R (1,3342 - 1,3328) S 4- K (Rx — 1,3328) E képletben „S“ alatt a serum ismeretlen térfogatát „R“ alatt a változatlan higítatlan serum törésmutatóját; I alatt a destilált víz törésmutatóját 18 C.°-nál; „K“ 100 cm3 vérhez vegyített higítófolyadék (0'9°/a konyhasó mennyiségét; 13342 alatt a 0'9°/o-os konyhasó-oldat mutatóját 18 C.°-nál; és végül „Rx“ alatt a megfelelően vér serumának törésmutatóját értjük. Amint látjuk, csak , változatlan serum mennyisége ismeretlen, ez azonban a fejtetből következőkép számítható ki: K(Rx — 1,3342) 2. S R— Rx A 2. képlet megfejtéséhez, azaz a vérserum illetve I ''sejt térfogatának megismeréséhez csak a hígításhoz használt IM 'o-os konyhasó-oldat mennyiségét, az eredeti és a hígított serum résmutatóját kell ismernünk. Módszerem helyességét egyrészt azzal ellenőriztem, hogy egy és ugyanazon vérből többféle tást készítettem, és vizsgáltam, vájjon egyöntetű eredményt szolgáltatnak-e a különböző hígítások, másrészt megható tam összehasonlítás czéljából a vér sejtes elemeinek térfogam; az elektromos vezetőképesség útján a Fraenckel P. által megított görbe alapján A kísérleti eredmények ellenőrzése tehát kétes volt: 1. a különböző fokú hígítások egyöntetű eredménye is a módszer mintegy önönmagát ellenőrizte, 2. egy általánosan ellért és bevált módszer adataival való összehasonlítás útján. bérleteimet a következő táblázatban foglalom össze: (lásd a tát). A felsorolt eredmények kétségtelenül bizonyítják, módszerem elve helyes. Módszerem adatainak középértéke | vezetőképesség mérése alapján nyert adatok közt a legn: | különbség l‘5°/o (eltekintve a II. és III. számú kisé, melyekre később visszatérek). A különböző hígítások eredett csak kivételesen haladják meg a 2°/o-ot, valószínűleg mi nagy eltérések sem volnának észlelhetők, ha súlyt kelt volna arra, hogy a hígításokat pontosan összeegyeztetett pitkal végezzem. Mindamellett az észlelhető ingadozások azon fokon belül maradnak, amelyeket a vér sejtes elemeinek fogatmérésére szolgáló más eljárásoknál is megtalálunk. A tások pontos végzése és a refraktométer többszörös gond olvasása által e hibák is kiküszöbölhetők. Ajánlatos, hogy a tások ne legyenek túlságosak, mert a refraktométer leolvasási és ugyanazon egyénnél is O'OOOl—0-0002 hibával jár, pedig túlságos hígításoknál ez jelentékenyebb hibát okoz a klinikai vizsgálatoknál 1:4 illetve 1 : 5-höz hígításokat szándék használni. Még a legkedvezőtlenebb eredmény tekintetbe vételeit módszerem hibája csak 1 '5°/o-ot tesz. A vérsejtek térfogatát kivizsgálatoknál vérsejtszámolással és haemoglobin-meghatárol párhuzamosan fogjuk végezni. De ez utóbbiak vizsgálatára az módszerekről ismeretes, hogy a legnagyobb gondosság mell 3—5°/o hibával járnak, tehát ezek mellett módszerem relatíve jól használhatónak tartható. Jelen közleményemnek csak az volt a czélja, hogy m szerem elvét megismertessem; klinikai alkalmazásáról más lommal kívánok bővebben szólani. A klinikai alkalmazást körülbelül úgy szándékozom megkísérteni, hogy beosztott hcsőbe megfelelő arányban szívom fel a vért és a kony oldatot, ezután jól összekeverve addig hagyom állani, míg egy csepp sórum szorul ki, mely elegendő a törésmutató meghatározására. Végül a II. és III kísérletben mutatkozó nagy eltérésre térek néhány szóval vissza. Midőn Fraenckel P. a Bleibtreu-féle és a vezetőképesség mérésével járó módszert összehasonlította, néhány esetben megmagyarázhatlan okokból hasonló eltérést látott, úgy Fraenckel kísérleteiben a Bleibtreu-féle módszer különböző hígításai, valamint az én módszerem különböző hígításai azonban megegyeznek egymással, úgyhogy ez utóbbi eredmények helyességének megítélésére van módunk, holott a vezetőképességet illetőleg semmiféle ellenőrzésünk nincsen. Lehetséges, hogy e kivételes esetekben a vezetőképesség szolgáltatott ismeretlen oknál fogva hibás eredményeket. A II. és III. kísérlethez használt vér az I.-ből készült egy idegen serum hozzáadása útján, lehetséges, hogy ezen körülmény hatott zavarólag. Közlemény a Jenner-Pasteur-intézet laboratóriumából. A lecithin hatása a leukocytákra. Adatok a sejtmag eddig ismeretlen activ működésének (phagokargosis) ismeretéhez. írták: Detre László dr. egyetem. tanár és Sellei József dr. Miként már előbbi munkáinkban jeleztük volt, kísérleteket szántunk annak eldöntésére, váljon azon méregmegkötő képesség, amelyet a lecithin in vitro különböző mérgekre (sublimát, tetanolysin) gyakorol, érvényre jut-e az állat testében is. E kísérleteinket más helyen fogjuk bővebben ismertetni. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy sublimáttal szemben sikerült lecithin vizes és főképen serumos emulsiojának kör alá fecskendőjével a kisér- £ ‘CD 6 2K R Rx S°/o-ban módsze-Módszerein S°/o-ban a vezetőképesség útján fém közép-020 1 alapján értékei meghatározva I. 25 1 3501 1-3445 46 46-5 48 50 1-3501 1-3419 47 II. 25 50 1■3504 1-3504 1-3454 1-3428 56 56-5 56-2 63-5 III. 25 50 1-3504 1-3504 1 3460 1-3435 67 67 3 67-2 72-5 25 1-3509 1-3458 56-8 IV. 50 1■3509 1-3430 55 ■ 6 56-2 56 7 100 1-3509 1-3402 56-1 25 1 3509 1-3464 67 7 V. 50 1-3509 1-3437 66-0 66-7 67 100 1-3509 1-3109 66 3 25 1-3514 1 3462 57 * 6 VI. 50 1-3514 1-3433 56-2 56-3 56-7 100 1■3514 1-3403 55 25 1-3499 1 3449 53-5 VII. 33-33 1 3499 1 3438 52-4 52 6 53 50 1 3499 1 3422 52 0 16-67 1-3502 1-3471 69-3 VIII. 25 33 33 1-3502 1-3502 1-3460 1-3450 70 69 2 69-5 69 7 50 1.3502 1-3435 69-3 16-67 1-3505 1-3468 56-7 20 1-3505 1 3463 57-6 IX. 25 1•3505 ' 1-3455 56 5 57 56 33 33 1•3505 1-3445 57-2 50 1■3505 1 3429 57-4 X. 25 1-3490 1-3452 72 72 72 16 67 1-3505 1-3468 56-4 20 1-3505 1-3462 55-8 XI. 25 1 3505 1•3455 56 5 56 -5 56 6 33-33 1-3505 1-3445 57 2 50 1•3505 1 3429 57 4