Orvosi Hetilap, 1913. október (57. évfolyam, 40-43. szám)

1913-10-05 / 40. szám

734 ORVOSI HETILAP Május hó 15.-én azt észleljük, hogy a szívműködés szaporább, perczenként 82, rhythmusos. Az elektrokardio­­gramm igazolja, hogy a pitvar és a kamara ismét összeren­­dezetten működik. Minden pitvarlengés után szabályos idő­közben következik a kamaralengés (2. ábra). Csak itt-ott látunk egy-egy pitvarlengést, a­mely után kamaralengés nem következik (3. ábra). Május hó 25.-én a beteg elhagyja a klinikát. Július hó 26.-án újra jelentkezik felvételre. Az incom­­pensatiós tünetek most sokkal súlyosabbak, mint az első felvétel alkalmával. A nehéz lélekrés nagyfokú, a vízkórosság elterjedt (ascites, anasarca). A máj tapintható, érzékeny. A szívcsúcson systolés zörej hallható. A vizeletben 2°­00 fehérje van. A pulsus száma 40, rhythmusos. A sternum felett most nem hallunk halk és tompa pitvarhangokat. Az ekkor felvett elektrokardiogrammon azt látjuk, hogy az egyébként válto­zatlan alakú kamaralengések között nincsenek szabályos pitvarlengések, hanem a galvanometer húrja szabálytalan ki­lengéseket végez; ezeket, mint ismeretes, a pitvar izomzatá­­nak fibrillálása okozza (4. ábra). Július hó 29.-én a beteg ágyából kilép, összeesik és hirtelen beáll a halál. Bonczolási diagnosis (Krompecher tanár): Arteriosclerosis aortae et arteriarum periphericarum, praecipue arteriarum coronariarum cordis. Nephritis chronica. Emphysema pulmo­num. Hypertrophia cordis totius. A formálban rögzített szívből a szövettani vizsgálat czéljára kivágtam azt a részt, a­mely a vena coronaria cor­dis szájadékának környékét, az aorta gyöki részét és a ka­mara izmos választófalának legfelső részét foglalja magában. Ez a tömb a kamara ingervezető rendszerének („Kammerreiz­leitungssystem“) sajátlagos izomzatát, az atrioventricularis csomót, a köteget és a Tawara-szárak kezdeti részét tartal­mazza. Celloidin-beágyazás után a tömbből hiánytalan, 20­0­ vastag metszetek sorozata készült. A metszés iránya az atrioventricularis határral nagyjá­ból párhuzamosan haladó volt. A 173. metszet az első, a­melyen a sajátlagos izom­sejtek, mint az atrioventricularis csomó összetevői, jól fel­ismerhetők. A következő metszeteken az aorta gyöki részé­hez szorosan odafekvő izomcsomó kötőszöveti elemeinek csekélyebb fokú megszaporodása, hyalin degeneratiója, he­lyenként pedig zsíros kötőszövetté való átalakulása látható. A csomóból teljes szélességében fejlődik ki a köteg. A 238. metszeten vizsgálva, mérsékelt kötőszövetszaporodást leszá­mítva, a­mely épp úgy, mint már az előbbieken is, heges jellegű, eltérést nem találunk. A 260. metszeten a kötőszövet szaporodása és hege­­déses volta már sokkal kifejezettebb; a további metszeteken a már szabad szemmel is jól megkülönböztethető köteg terü­lete szitaszerűen áttört. Itt ugyanis a kötőszövet hegesedésén kívül megszaporodott zsíros szövet is látható, a­mely a nagy­részt már elpusztult sajátlagos izomsejtek helyét foglalja el. A heges folyamat ezen a helyen túl főleg a septum jobb­ felében terjed; ennek következtében a köteg mind kisebb térre szorul és csak a septum bal oldalán foglal helyet. A 295. és a további metszeteken, a­melyek a köteg­­oszlást érnék, izomrost helyett heges kötőszövet, zsírszövet és elhalás látható. Ezen a helyen tehát az ingervezető rend­szer folytonosságában teljesen meg van szakítva (5. ábra). A 315. metszeten a kamara-septum bal felén, közvet­lenül az endocardium alatt, ismét megjelenik az ingervezető rendszer sajátos izomzata, még­pedig a bal Tawara-szár. A 398. metszeten a jobb Tawara-szárat is újra meg­találjuk. Izomzatuk jól megtartott, kötőszövetük kiterjedtebb elfajulást nem mutat. Lobos folyamatot a szívnek ebben a részében nem találtam. Sorozatos metszeteken vizsgáltam még a jobb pitvar izomzatából a vena cava superiorral együtt kivágott izom­tömböt, a­mely a sinuscsomót tartalmazza. A metszés iránya a vena cava superior és inferior összekötő vonalára merőle­ges volt. A sinuscsomó felett az epicardium megvastagodott, heges. Közvetlenül az epicardium alatt vaskos zsírszövetréteg 2. ábra. Elektrokardiogramm. II. elvezetés. Idő */5 mp. Rendes P, R, S és T hullámok. P-R időköz 0­ 2 mp. 3. ábra. Elektrokardiogramm. II. elvezetés. Idő és nap. A negyedik kamaraösszehúzódás elmaradt. 5. ábra. 4. ábra. Elektrokardiogramm. III. levezetés. Szabályos R, S, T hullámok közt szabálytalan hullámzás-fibrillálás látható. 1913. 40. sz.

Next