Orvosi Hetilap, 1915. szeptember (59. évfolyam, 36-39. szám)

1915-09-05 / 36. szám

478 ORVOSI HETILAP 1915. 36. szo­ rozva. A régiek is megemlítették a betegségnek ezen epi­demiológiai sajátosságát és ez volt az, a mi lehetővé tette annak idején a betegséget, annak pontosabb ismerete nélkül is, más typhusos megbetegedésektől elválasztani, megkülön­böztetni. A régiekkel szemben azonban előnyben vagyunk, mert per analogiam más járványnak rovarok által való terjedésé­ből, de még Nicolle és Prowazek experimentális vizsgálataiból mindinkább valószínűvé vált, hogy a foltos hagymáz járványa egyedül és kizárólag a ruhatetvek révén jön létre. A tetveket ismerték fel a foltos hagymáz mérge átvivőinek, és a fertőző tetvek elpusztításával a járványnak veszedelme is el volt hárítva. Az olyan kórházban ugyanis, a­hol a foltos hagymázos betegek nem tisztíttattak meg tetveiktől, a betegekkel foglal­kozók legnagyobb része rövid időn belül megbetegedett, viszont, a­hol a foltos hagymázos betegek tetűmentesítése keresztülvittetett, az ápolószemélyzet és az orvosok egész­ségesek maradtak. De ugyanazok az emberek, a­kik ezen tetűmentes osztályokról később tetves kórházakba felügyeleti vagy desinfectiós eljárások eszközlése czéljából átküldettek, 21 napon belül megbetegedtek. A foltos hagymázos beteggel nem is kell érintkeznünk, csak a betegszobába kell lépnünk és már­is megbetegedhetünk, viszont naponkint vizsgálhatunk és kezelhetünk ilyen beteget és mégis mindvégig egészsége­sek maradhatunk. Elegendő a fertőzött területen bő kabátban és hosszú nadrágban keresztülmenni, vagy hulljék a nya­kunkba az emeletről vagy felakasztott tetves kabátról egy fertőzött tetű — a­nélkül tehát, hogy bárkit is megérintettünk volna —, megbetegedhetünk. Ezen talányszerű viszonyokat csak egy magyarázat világosíthatja fel, és ez az, hogy nem a beteg ember maga, hanem az inficiált tetű mint közbeeső gazda viszi át a betegséget a beteg emberről az egészségesre. A bő kabát és hosszú nadrág az olyan helyeken, a­hol hónapok óta milliószámra tenyészik a tetű, az emberekkel, a fekvőhelyekkel való érintkezés folytán a tetveket könnyen felszedheti. A csizma és gummiköpeny némi­leg megvéd. A ruhatetű biológiai adatai, a­melyek különösen Cholod­­kovsky, Landois, Leuwsnhoeck és Eysell vizsgálatai óta isme­retesek, közelebb fognak hozni bennünket a betegség terje­désének és megszüntetésének megértéséhez. A kifejlett tetű 24 órán belül kétszer szív vért. Az emberi testen levő ruha melege az a hőfok, a­mely mellett leginkább tenyészik. Táplálékfelvétel nélkül a 2.—5. napon, vagy 30—35° C me­legben tönkremegy. A tetű által szívott vér az emésztés után a tetű testében fekete lesz és belőle vonal alakú faeces alakjában távozik. Az elhalt tetvek feketés színezetet öltenek. Az emberen három fajta tetű él, ú. m. a fejtetű, a ruha­tetű és a lapostetű. A két első fajta hosszúkás, a harmadik fajta pedig négyszögű alakja révén jól felismerhető. A fejtetű és a ruhatetű nehezebben különböztethető meg egymástól. A ruhatetű (1. a 2. képet) hímjének hossza 3­2 mm., szélessége 10 mm., nőstényének hossza 44 mm., szélessége 10 mm. A fejtetű hímjének hossza 25 mm., szélessége 0,8 mm.; nőstényének hossza 3 mm., szélessége 11 mm. A lapostetű hímjének hossza és szélessége 1 mm.; nőstényének hossza és széles­sége 0-5 mm. A ruhatetű majdnem színtelen, a fejtetű a haj színét utánozza, a lapostetű szürkés-sárga vagy szürkés-fehér. A fejtetű és lapostetű az emberi testhez kötött, de idegen szagra gazdáját könnyen elhagyja. A ruhatetű csak a táplá­lékfelvétel alkalmával tartózkodik az ember testén, különben pedig a fehérnemű (1. a 3. képet) és a ruha ránczaiban, a ruhában és a takarókban (1. a 4. képet) található, a­hol petéit a szálak mentén könnyen megtapaszthatja. A fejtetű a fej hajas bőrén él, ritkán a szakadban és a szemöldökben. A lapostetű a fantáron, ritkán a test egyéb hajas részén és ki­vételesen a fejen. A foltos hagymáznak a fejtetű által való át­­vihetőségét Anderson és Goldenberg állítja. A lapostetűnek ebbeli szerepét illetőleg adataink nincsenek. A ruhatetű 6-szoros nagyításban. 3. kép. Pete a fehérneműben 10-szeres nagyításban. 5. kép. Fejtetű petéje a haj tövében, 16-szoros nagyításban. A tetvek hordóalakú sárgás, szabad szemmel is észre­vehető tojásokat raknak, a­melyeket a fejtetű és a lapostetű a hajszálak tövéhez (l.az 5. képet), a ruhatetű a ruha, a takaró és a fehérnemű varratai mentén, a gyapjú szálai közé tapaszt. A ruha­ és a lapostetű tojásának hossza 08—09 mm., a fejtetűéé 1. kép. A foltos hagymáz terjedésének sémája az összeköttetések mentén. 4. kép. Peték gyapotszövetben, 8-szoros nagyításban.

Next