Orvosi Hetilap, 1915. szeptember (59. évfolyam, 36-39. szám)
1915-09-05 / 36. szám
478 ORVOSI HETILAP 1915. 36. szo rozva. A régiek is megemlítették a betegségnek ezen epidemiológiai sajátosságát és ez volt az, a mi lehetővé tette annak idején a betegséget, annak pontosabb ismerete nélkül is, más typhusos megbetegedésektől elválasztani, megkülönböztetni. A régiekkel szemben azonban előnyben vagyunk, mert per analogiam más járványnak rovarok által való terjedéséből, de még Nicolle és Prowazek experimentális vizsgálataiból mindinkább valószínűvé vált, hogy a foltos hagymáz járványa egyedül és kizárólag a ruhatetvek révén jön létre. A tetveket ismerték fel a foltos hagymáz mérge átvivőinek, és a fertőző tetvek elpusztításával a járványnak veszedelme is el volt hárítva. Az olyan kórházban ugyanis, ahol a foltos hagymázos betegek nem tisztíttattak meg tetveiktől, a betegekkel foglalkozók legnagyobb része rövid időn belül megbetegedett, viszont, ahol a foltos hagymázos betegek tetűmentesítése keresztülvittetett, az ápolószemélyzet és az orvosok egészségesek maradtak. De ugyanazok az emberek, akik ezen tetűmentes osztályokról később tetves kórházakba felügyeleti vagy desinfectiós eljárások eszközlése czéljából átküldettek, 21 napon belül megbetegedtek. A foltos hagymázos beteggel nem is kell érintkeznünk, csak a betegszobába kell lépnünk és máris megbetegedhetünk, viszont naponkint vizsgálhatunk és kezelhetünk ilyen beteget és mégis mindvégig egészségesek maradhatunk. Elegendő a fertőzött területen bő kabátban és hosszú nadrágban keresztülmenni, vagy hulljék a nyakunkba az emeletről vagy felakasztott tetves kabátról egy fertőzött tetű — anélkül tehát, hogy bárkit is megérintettünk volna —, megbetegedhetünk. Ezen talányszerű viszonyokat csak egy magyarázat világosíthatja fel, és ez az, hogy nem a beteg ember maga, hanem az inficiált tetű mint közbeeső gazda viszi át a betegséget a beteg emberről az egészségesre. A bő kabát és hosszú nadrág az olyan helyeken, ahol hónapok óta milliószámra tenyészik a tetű, az emberekkel, a fekvőhelyekkel való érintkezés folytán a tetveket könnyen felszedheti. A csizma és gummiköpeny némileg megvéd. A ruhatetű biológiai adatai, amelyek különösen Cholodkovsky, Landois, Leuwsnhoeck és Eysell vizsgálatai óta ismeretesek, közelebb fognak hozni bennünket a betegség terjedésének és megszüntetésének megértéséhez. A kifejlett tetű 24 órán belül kétszer szív vért. Az emberi testen levő ruha melege az a hőfok, amely mellett leginkább tenyészik. Táplálékfelvétel nélkül a 2.—5. napon, vagy 30—35° C melegben tönkremegy. A tetű által szívott vér az emésztés után a tetű testében fekete lesz és belőle vonal alakú faeces alakjában távozik. Az elhalt tetvek feketés színezetet öltenek. Az emberen három fajta tetű él, ú. m. a fejtetű, a ruhatetű és a lapostetű. A két első fajta hosszúkás, a harmadik fajta pedig négyszögű alakja révén jól felismerhető. A fejtetű és a ruhatetű nehezebben különböztethető meg egymástól. A ruhatetű (1. a 2. képet) hímjének hossza 32 mm., szélessége 10 mm., nőstényének hossza 44 mm., szélessége 10 mm. A fejtetű hímjének hossza 25 mm., szélessége 0,8 mm.; nőstényének hossza 3 mm., szélessége 11 mm. A lapostetű hímjének hossza és szélessége 1 mm.; nőstényének hossza és szélessége 0-5 mm. A ruhatetű majdnem színtelen, a fejtetű a haj színét utánozza, a lapostetű szürkés-sárga vagy szürkés-fehér. A fejtetű és lapostetű az emberi testhez kötött, de idegen szagra gazdáját könnyen elhagyja. A ruhatetű csak a táplálékfelvétel alkalmával tartózkodik az ember testén, különben pedig a fehérnemű (1. a 3. képet) és a ruha ránczaiban, a ruhában és a takarókban (1. a 4. képet) található, ahol petéit a szálak mentén könnyen megtapaszthatja. A fejtetű a fej hajas bőrén él, ritkán a szakadban és a szemöldökben. A lapostetű a fantáron, ritkán a test egyéb hajas részén és kivételesen a fejen. A foltos hagymáznak a fejtetű által való átvihetőségét Anderson és Goldenberg állítja. A lapostetűnek ebbeli szerepét illetőleg adataink nincsenek. A ruhatetű 6-szoros nagyításban. 3. kép. Pete a fehérneműben 10-szeres nagyításban. 5. kép. Fejtetű petéje a haj tövében, 16-szoros nagyításban. A tetvek hordóalakú sárgás, szabad szemmel is észrevehető tojásokat raknak, amelyeket a fejtetű és a lapostetű a hajszálak tövéhez (l.az 5. képet), a ruhatetű a ruha, a takaró és a fehérnemű varratai mentén, a gyapjú szálai közé tapaszt. A ruha és a lapostetű tojásának hossza 08—09 mm., a fejtetűéé 1. kép. A foltos hagymáz terjedésének sémája az összeköttetések mentén. 4. kép. Peték gyapotszövetben, 8-szoros nagyításban.