Orvosi Hetilap, 1916. június (60. évfolyam, 23-26. szám)

1916-06-04 / 23. szám

298 ORVOSI HETILAP 1916. 23. sz. később részletesen leírandó Remete-féle eljárás vékonyabb vezető szondával jelentékenyebb akadály nélkül még keresztül­vihető. 3. E csoportba tartoznak ama súlyos szűkületek, melyek a legfinomabb filiformisokkal hosszas manőverek után úgy a hogy átjárhatók, de a Ate­nefe-vezetőszondát már absolute nem engedik át. Itt a kórképet rendesen húgycsőfiszulák, chronikus húgyretentiók, súlyos cystitisek, előrehaladott cysto­­pyelitisek, sőt cystopyelo­nephritisek komplikálják. A­mi az átjárhatatlan (inpermeabilis) szűkület fogalmát illeti, teljesen Desnos véleményén vagyok, ki ilyen szűkületek fennforgását, ha a beteg húgycsövén keresztül sugárban tud vizelni, tagadja. Mindenesetre lehetséges, hogy a húgycső, mely a vizelet számára átjárható, az ellenkező irányban egy még oly vékony és lágy műszer számára is a legsúlyosabb akadályokat gördíti. Ezeknek legyőzése jó instrumentárium mellett az Operateur tapasztalatától, ügyességétől, de főleg türelmétől függ. Az én praxisomban eddig inpermeabilis szűkület csak friss húgycsőtrauma esetén fordult elő. A­mi a húgycsőszűkület kezelését illeti, az nálunk is, mint mindenütt, conservativ és operativ módszerekből áll. Legyen szabad itt kiemelnem, hogy statisztikai eredmé­nyeink szerint a conservativ kezelés van előnyben az ope­ratív eljárás rovására. Ez főleg a mi alaposan kidolgozott conservativ eljárásunknak az érdeme. Mi különben is csak akkor operálunk, ha a conservativ eljárásunk mindjárt kez­detben legyőzhetetlen akadályokba ütközik, tehát bizonyos fokig csak absolut indicatio alapján. És erre mi mindig a a szűkület kórszövettani structuráját találtuk mérvadónak. Ha a hegszövet mélyrehatoló és absolute ellenállónak (resiliens­­nek) bizonyul, akkor ezt, a­mennyiben az urethrát újra kanali­­zálni akarjuk, okvetlen in­toto kell reszekálni. Nem lehet itt c­élunk közelebbről részletezni azon kóros elváltozások ter­mészetét, melyek a húgycsőszűkületet előidézik, elég, ha utalunk ennek a kérdésnek gazdag irodalmára. Segond, Dittel, Oberlaender-Neelsoll, Wassermann és Halle, valamint honfitársaink: Antal, Alapi és Ráskai voltak azok, a­kik a szűkület-képződés folyamatait kórszövettani vizsgálódásaikkal teljesen megvilágították. Szinte paradoxnak hangzik, hogy mily egyszerű a gya­korlóorvos számára ezeknek a rendkívül gazdag kórszövet­tani folyamatoknak megismerése. Számára a dolog végül is oda lyukad ki, hogy az éppen vizsgált esetet a szűkü­letben szenvedő betegeknek melyik kategóriájába sorozza. E czél gyors elérésére, az eset aetiológiáját és korát ismerve, elég az egész húgycső alapos palpatiója, a mi külső és belső palpatióból áll és a­melyet kombinálva is végzünk. Feltétlen biztossá lesz a mi diagnostikai meg­ismerésünk a gyógykezeléskor már korán tehető tapaszta­latok után. 1—2, de legfeljebb 3 kezelés után teljesen tisztában vagyunk már az esettel. A gyuladásos, de külö­nösen a postgonorrhoeás szűkületek mind alkalmasak a con­servativ kezelésre, hacsak a kezelésükben elkövetett poly­­pragmasia vagy a használt drastikus marószerek a húgycső egy jelentékeny részének teljes induratiójára nem vezettek. A­mi a traumás szűkületeket illeti, itt a kezelésben követendő módszer a hegesedés fokától függ, mert hisz itt a hegese­­dés az, a­mi a húgycső lumenének nemcsak szűkülését, ha­nem deviatióját is okozza. A conservativ kezelés alapelve, mint fentebb említettük, a lassú, fokozatos tágítás. Ezt a szokásos filiformisok­kal, bougiekkal, fémszondákkal végezzük. Azonban leg­fontosabb és legtöbbet használt eszközünk e therapiában az általam 1903-ban szerkesztett és ismertetett (Centralblatt für Krankheiten der Harn-u. Sexualorgane, 1903. H. 4) kalauzos szonda, a­mely egy 65 cm. hosszú filiformisból és egy erő­sen conusos, közepén a filiformis befogadására kanalizált fém­szondából áll (helyesebben fémkatheter). Vezetőszondát, a­melynek eszméje Maisonneuve-től származik, a szűkületek szá­mára használható formában Lefort szerkesztett. Vezetőszondám konstruálására egy fausse route késztetett, a­melyet annak idején a Lefort-féle vezetőszondával okoztam. Constructiója- Megnevezés Összesetek száma Operatio 1 Conservativ kezelés Szolgálat­képes Átlagos gyógytartam Harcztéri trauma 125 7 12 528 Egyéb trauma ...6 3 3 6 34­2 Könnyű szűkület 57— 57 55 284 Közepes szűkület 23— 23 23 246 CftO ‘3(/) fistula nélkül 21— 21 21 34­ 3 fistulával...8 3 5 8 44 Chemiai_______4 1 3 4 57-4 Syphilises .........1 — 1 1 57 Diathesises .........1 — — szabad­ságolva2 Tuberculosus ...5 1 2 nem kezelve 2 3 szabadság 2 70-2 Összesen 138 13 122 133 Gyuladásos : Gonorrhoeus..................................... Chemiai ....................__ ................. Syphilises ..................................... Diathesises __________________ Tuberculosus... _ .............. ... Traumas: Harcztéri ....................... ... ... 12 Egyéb......... _ .......................... 6 Összesen .............._ _ ... ... 109 =79-57% 4 = 2’92‘Yo 1 = 0-73% 1 = 0-73% 5 = 3-65% 18 = 12-40% 138­ ­. ábra.

Next