Orvosi Hetilap, 1917. október (61. évfolyam, 40-43. szám)

1917-10-07 / 40. szám

61. évfolyam 40. szám. Budapest, 1917 október 7. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS SZÉKELY ÁGOSTON EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Detre László: Közlemény a trencséni cs. és kir. tartalékkórház laboratóriumából. (Labo­­ratorium-vezető: Detre László dr.) A tusmódszer alkalmazása a vizelet üledékének mikroskopiájában. 537. lap. Koós Aurél: Közlemény az egyetemi gyermek­klinikával kapcsolatos „Stefánia“­gyermek­­kórházból. (Igazgató : Bókay János dr., egy. ny. r. tanár.) Casuistikus közlés a „Stefánia“­­gyermekkórházból. a) Echinococcus­ peritonitis, b) Nagyfokú hasfal-sérv vékonybél­előeséssel. 538. lap. Bogdán Ernő: Közlemény az egyetemi gyermekklinikával kapcsolatos „Stefánia“­­gyermekkórházból. (Igazgató: Bókay János dr., egyetemi ny. r. tanár, m. kir. udvari tanácsos.) Baloldali coecalis sérvek gyermekeken. 541. lap. Horváth Ferencz: Közlemény a Zita-kórház fülészeti osztályáról. Nagyfokú sziklacsont­­roncsoláshoz társult extraduralis tályog gránátszilánk okozta sérülés következtében. 543. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Unfallkunde für Aerzte, sowie für Juristen und Versicherungsbeamte. — Lapszemle. Belorvosion. Schröder: A dysenteria következ­ményes állapotai. — O. Loewi: A digitalis- és calcium-hatás közti összefüggés. — Bőrkórtan. P. Wichmann: A bőrtuberculosis chemotherapiájának mai állása. — Kisebb közlések az orvosgyakorlatra. Glaesner: Heveny glomerulonephritis. — Köhler: Heveny bélhurut. — van Velzen: Lábszárfekély. — Haedicke: Tüdővérzés. — Kudrnac: Menin­gitis cerebrospinalis gyógyítása. — Hoffmann: Az eucupinum basicum 1—3°/C-os olajos oldata. — Best: A saccharin hatása a gyomoremésztésre. 544—545. lap. Magyar orvosi irodalom. 545.. lap. Vegyes hirek. 545. lap. Tudományos Társulatok. 546—547. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a trencséni cs. és kir. tartalékkórház laboratóriumá­ból. (Laboratórium-vezető: Detre László dr.) A tusmódszer alkalmazása a vizelet üledékének mikroskopiájában.* Irta : Detre László dr., egyetemi magántanár, törzsorvos, a pozsonyi katonai parancsnokság hygienikusa. A budapesti kir. orvosegyesületben 1913-ban alkalmam volt egy egyszerű vizsgáló­módszer bemutatására, a­melynek segítségével igen csekély számú cylindert is nagy gyorsaság­gal sikerül a vizelet üledékében kimutatni, olyan állandó jellegű készítményeken, a­melyek segítségével az üledéknek esetleges változásai egyazon esetre vonatkozólag bármikor tanulmányozhatók. Az említett bemutatással azonban nem sikerült — a demonstrált vetített képek daczára — módsze­remet annyira ismertté tennem, a­mennyire azt kívántam volna, a minthogy azt mai nap is csakis kisszámú, hozzám közel álló laboratóriumban gyakorolják; ennélfogva a jelen kis közleményben egyrészt újra reá kívánok utalni a mód­szerrel elérhető előnyökre, másrészt pedig photogrammok köz­lésével igyekszem a módszert általánosítani. A photogrammokat különben 1916 július havában a bécsi „Gesellschaft der Aerzte“ ülésén demonstráltam. E helyen fejezem ki köszöne­­temet Sós Aladár dr.-nak, a Korányi- klinika orvosának a felvételek és a diapositívek szíves elkészítéséért. A módszer a Burr­-féle eljáráson alapul. A neutralizált vizeletet centrifugáljuk; az üledék egy kis (kb. kölesnyi) cseppjét nagyobb platinka­cscsal vagy hajszálpipettával átvisz­­szük a tárgylemezre, egyik széléhez közel ; a csepp mellé elhelyezzük másik hajszálpipetta segítségével a folyékony tusnak egy kb. épp akkora cseppjét, a kettőt a platinkac­csal összekeverjük, a keveréket valamival keskenyebb tárgylemez keskeny szélével elhúzzuk, és épp úgy terítjük ki az első tárgylemezen, mint a­hogy a vércseppet szoktuk. Ha a csep­pek nagyságát jól választottuk meg, a készítmény nem fedi el az egész tárgylemezt, hanem a túlsó szél előtt valamivel véget ér. A jól sikerült készítmény sötétbarna színű és be­­száradása után, azaz 1—2 perc­ múlva fedőlemez nélkül vizsgálható; fedőlemezzel csakis abban az esetben látjuk el, a készítményt, ha valamelyes okból megismételt későbbi át­vizsgálás czéljából el akarjuk tenni. * A bécsi „Gesellsch. d. Aerzte“ ülésén 1916 július havában tartott bemutatás nyomán. Legczélszerűbb először kis nagyítással végigvizsgálni a készítményt; közepes nagyításra csakis akkor van szükségünk, ha az egyes kóros alakelemeknek pontosabb szerkezetét akar­juk felismerni. Már kis nagyítással is feltűnnek a sötétbarna alapon a vizeletnek összes mikroskopi alapelemei, mint pl. a hámok, fehér és vörös vérsejtek, ondószálak, kristályok, élesztő­sejtek és egyéb csírák, és közöttük élénk-fehéren vil­lognak elő az esetleges hengerek, a­melyeket a teljesen gya­korlatlan mikroskopozó is, ha csak egyszer látta volt előzőleg képüket, még olyankor is azonnal fel fog ismerni, ha az egész készítményben csak 1—2 cylinder foglal helyet. Ugyanis a hengerek javarésze a tusbevonatnak két szélén van felhalmozva, továbbá — legnagyobb számmal — a készítménynek végső zónájában, úgy hogy csak ezeket a helyeket kell végigke­resni, hogy a hengerek jelenlétét vagy hiányát biztosan meg­állapíthassuk. (L. a mellékelt sémát.) vizeletü­ledék tuscsepp felkenés iránya A járatos mikroskopozó már kis nagyítással (IV. ocul., 3. obj.) is felismeri az egyes hengerfajtákat; a kezdő helyesen teszi, ha a talált hengereknek legjellemzőbb egyedeit 7. sz. tárgylencsével ellenőrzi. Megjegyzendő, hogy a hyalin-henge­­reken is sokszor látni igen finom szemcsézettséget vagy rovátkoltságot, továbbá rájuk tapadt egy-egy fekete tusszemcsét, de e szemcséket nem lehet összetéveszteni a „szemcsés“ hengereknek kissé zöldes vagy viaszkos fénytörést mutató valódi granulumaitól. Ugyancsak kifogástalanul ismerhetők fel a fehér vérsejtekkel, hámokkal vagy vörös vérsejtekkel megrakott hengerek is. A leírt módszer előnyei a következők: 1. Megengedi, hogy nagyszámú üledék-készítményt egészen rövid idő alatt (készítményenként 1 perez!) megvizs­gáljunk hengerek tekintetében. A­ki valaha is fárasztotta sze­mét egyes hyalin-hengereknek megkeresésével, főleg olyan vizelet-próbákban, a­melyekben azok csak elvétve fordultak elő, örömmel fogja tapasztalni, hogy a tuskészítményekben, szemét kímélve, megtalálja 1 perczen belül a hengereket, még hengerben szegény üledékekben is. 2. Genyes vizeletekben is könnyű szerrel lelhetők fel a hengerek. Minthogy a fehér vérsejtek (genysejtek) jóval erő­sebb fénytörésűek a hyalin-hengereknél, a rendes, natív Cylinderek lelőhelye

Next