Orvosi Hetilap, 1921. november (65. évfolyam, 45-48. szám)

1921-11-06 / 45. szám

394 ORVOSI HETILAP majdnem a köldökig ér. Ez a képlet elég tömött, húsos tapintatú, felső vége harántirányú gerinczet alkot (4. ábra fg), mely a fundus uterit utánozza. Az uterusszerű képlet sagittalis síkban metszetett be s ekkor kitűnt, hogy két üregből áll (2. ábra A, B), melyek a fundusnál 8 mm. vastag fallal bírnak. A műtét alkalmával a bal üreget nyitották meg, melyben a bonczoláskor véralva­­dékkal kevert váladékot találtunk. A jobb üregben nyálkás anyag van. A baloldali tömlő inkább elől, a jobboldali pedig inkább hátul helyezkedik el (3. ábra A, B). 3. ábra. A méh horizontális átmetszete, mely a jobb és bal méhüreg elcsavaro­dását tünteti fel. A = a jobb hátulsó, B = a bal elülső méhüreg, a kettő között a fer­dén hátulról előre haladó septum látszik; a = a jobb, b = a bal méhtestür, c = a jobb tuba, d = a flexura fala. Mindkét tömlő ürege a fundusnál egy-egy harántul oldalra futó csőbe folytatódik (2. ábra eb c’ b’, 3. ábra a, b), ezek folytatását pedig egy gyufaszálnál is vékonyabb tuba­szerű képlet alkotja, mely fimbriákban végződik (2. ábra ab a’ b’), mellettük egy-egy borsónyi ovarium található. A jobb­oldali ovarium kisebb a normálisnál, hossza 8 mm., széles­sége 2—3 mm., vastagsága 2 mm. A fent leírt kétüregű tömlő a szeméremrés felé egy keskeny csőbe látszik folytatódni, mely a szeméremrésbe nyílik (1. ábra d). 4. ábra. A húgyivarszervek s a végbél fényképe élüiről. a, b — a két vese; c, d — a kitágult ureterek; e · a húgyhólyag; /, g · a méh gerincze; h — a bal vagina; i · a kitágult sigmabél. A természetes nagyság 2/s-a. A bonczolás többi leletéből azt emeljük ki, hogy a szív kamrai sövényén egy kisebb hiány van. A bonczoláskor felvett diagnosis ez volt: Atresia recti cum dilatatione flexurae sigmoideae. Atresia urethrae. Hydro­nephrosis lateris utriusque. Vagina et uterus duplex cum dilatatione maioris gradus eorundem. Defectus septi ventri­culorum cordis. * * * Az eset tüzetesebb vizsgálata alkalmával még a követ­kezőket találtam. A hólyag mögötti, két rekeszből álló képlet 9 cm. hosszú, haránt irányban 8 cm. széles és sagittalis irányban 3 cm. vastag. A kettős üreg lefelé egy 41/* cm. hosszú, keskeny, csillag alakú lumennel bíró, egyszerű, nem kettőzött üregű csőbe folytatódik (2. ábra gh,g’h­ 4. ábra d). Azt megállapítani, hogy ezen cső eredetileg is közlekedett-e az üregekkel, vagy vakon végződött-e, a műtét kapcsán tör­tént sérülések miatt nem lehet. Ez a cső a szeméremzésbe nyílik, a­honnan a bonczoláskor szondával a tömlőkbe jut­hattunk. A két üreget egy izmos septum választja el egymástól (2. ábra /, 1. ábra­­), a sövény ferdén áll, jobb oldalról élülről halad hátra a bal oldal felé (3. ábra). A tömlő felső részén levő izmos falú csőszerű képletek (2. ábra be, b’ c’) a tömlő üregével közvetlen összeköttetésben állanak. A jobb oldali cső a jobb tömlő fundusának leglate­­ralisabb pontján lép érintkezésbe az üreggel s lefelé és kissé oldalt halad (3. ábra a). A baloldali képlet ellenben a septum közelében nyílik be a tömlőbe, majd a tömlő előtt halad harántul s a tömlővel közös peritonealis borítékkal bír (3. ábra b). A bal cső hossza 3, a jobbé 2 cm. Mindkét tömlő nyálkahártyával bélelt. A tömlő felső részében a nyálkahártya a fundustól körülbelül 1 cm.-nyire lefelé szemölcsös (2. ábra ede, c’ d’ e’), az alsó, ettől lefelé eső rész nyálkahártyája pedig hosszirányú redőzöttséget mutat (2. ábra def, d’ e’ /’). Hymennek megfelő képződményt nem találtam. A genitalék különböző részeinek méretei elég nagy eltérést mutatnak egy normális fejlettségű leányújszülött geni­­taleitól, mint ez az alábbi táblázatból kitűnik. A szerv neve Jobb ovarium hossza —............. „ „ szélessége ................. „ „ vastagsága------------­Tubák hossza _ — ..................... Bal­uterus test hossza------------­Jobb „ „ — —- — — Mindkétoldali méhnyak hossza _ Vagina hossza .................................. Sinus urogenitalis hossza_______ Szeméremzés elülső-hátulsó átmérője Kisajkak elülső-hátulsó átmérője... A szövettani vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy a harántul futó csőszerű képletek (2. ábra be, b’ c') egyrétegű alacsony hengerhámmal vannak kibélelve s az alatta levő kötőszövet a hámot szemölcsök alakjában türemíti be. Mirigyeket itt nem találtam. A hámalatti kötőszövet sejtdús, a sejtek túlnyomóan orsóalakúak, közöttük kevés lymphocyta is található. A kötő­szövet alatt collagén rostok által elválasztott simaizom­­nyalábokat találunk, melyek a lumen körül körkörösen ren­deződnek. A nagy tömlők nyálkahártyájának hámja, megfelelően a makroskopos megjelenésüknek, eltérő a felső s az alsó részen. A felső részen (2. ábra ede, e­ d’ e’) magas hengerhámot, az alsó részen (2. ábra def, d’ e’ /’) pedig többrétegű laphámot találunk. A bal tömlő felső részében a hengerhám sok helyen levált. A hámsejtekben a mag basalis elhelyeződést mutat, ugyanitt a nyálkahártyában hengerhámmal bélelt mirigylume­neket találunk. A laphámmal bélelt alsó részen a hám és a kötőszövet határa hullámos, kifejezett papillák azonban nin­csenek. Úgy a henger-, mint a laphám alatt sejt- és érdús kötőszövetet találunk. A kötőszöveti sejtek között vörösvér­­sejtek, lympho- és leukocyták is találhatók elég nagy számmal. A kötőszövet alatt nyalábos szerkezetű simaizomréteget találunk s bár az izomnyalábok között collagen rostok is vannak, a tömlő falának főtömegét az izomzat teszi. Az izomzat alatt, tehát a legkülső rétegben, laza kötő­szövetet találunk, mely a subserosának felel meg s ezt borítja a serosa. A jobb tömlő histologiai képe teljesen azonos a bal­oldaliéval. Esetünk Normalis mm. eset mm.8 20 2­ 34 2­6 10 40—45 30 25 20 25 10 15 80 50 45— 7 15 10 20 1921. 45. sz.

Next