Orvosi Hetilap, 1923. november (67. évfolyam, 43-46. szám)
1923-11-04 / 43. szám
548 ORVOSI HETILAP 1923. 43. sz. Castro Freire és Menezes, Hull és Faught, Levinson). Vizsgálataik főleg a SGR.-ra vonatkoznak s több tekintetben egymással ellentmondó eredményekhez vezettek. Összehasonlító vizsgálatainknál különösen a következő kérdéseket tartottuk szem előtt: 1. Mennyiben észlelhetők lues congenitánál kétes, vagy a klinikai lelettel és a további lefolyással nem egyező Wassermann-reactiók ? Mennyiben befolyásolják ezek a WaR. klinikai jelentőségét? 2. Ugyanezen tekintetben hogyan viselkednek az újabb eljárások ? Mennyiben képesek a WaR.-t helyettesíteni, esetleg hiányait pótolni ? 3. A lueses gyermeket szült anyáknál, tehát mai felfogásunk szerint biztosan luessel fertőzött, de nagy többségükben tünetmentes egyéneknél talált eredmények alapján mennyiben értékesek az újabb eljárások a lues latens felismerésénél ? A WaR.-t 2—3 marhaszív- vagy emberszív-kivonattal végeztük, egyébként teljesen az eredeti methodika szerint. SGR.-val* elérhető eredmények jórészt a használt szervkivonat minőségétől függenek ; a kifogástalan extractumok készítésénél tapasztalható nehézségekre mér többen utaltak. (Pl. Vágó, Lessko.) Vizsgálatainknál aránylag legjobban a Behring-művek által forgalomba hozott kivonatok váltak be, de e reactiót 48 órai thermoszatban tartás után olvasva le, l'5°/o NaCl-t használva és a kivonathigítást igen lassan, két szakaszban vévén ki, úgy az érzékenység, mint a biztos leolvasás tekintetében kevésbbé jó eredményeket kaptunk, mint a Meinicke-reactio harmadik módosításával. E reactiót és a Meinicke-féle zavarodási reactiót (Trübungsreaction, MTR.) a hageni Adler-gyógyszertár eredeti kivonataival végeztük.** A Meinicke-reactióra vonatkozólag megerősíthetjük azok nézetét, kik ezen eljárást egyszerűsége, érzékenysége, specifikus volta, könnyű leolvashatósága miatt a SGR.-val szemben előnyben részesítik. (Ruete, Bering, Strempel stb.) A MTR.-nál a leolvasás egy-, illetve háromórai thermostatban való tartás után controllcsövek beállítása nélkül is többnyire könnyen eszközölhető, ha az extractumot és a hígító folyadékot a pipettákkal együtt összeöntés előtt 37°-ra felmelegítjük. Miután azonban kivételesen mégis előfordul, hogy a positiv reactio későbben áll be, szükségesnek tartjuk a leolvasást 24 óra múlva megismételni, mikor is az összes positiv savokban csapadékképződés áll be. Bár a MTR, ily módon igazi célját, a gyors leolvasást nem teljesíti egészen, alkalmazása értékesnek bizonyult, mert igen érzékenynek és amellett specifikusnak találtuk. A Cold-reactiót kisebb számú vizsgálat után elejtettük, mert sokkal kevésbbé érzékeny, mint a MTR., a leolvasás úgy a zavarodás, mint a csapadékképződés stádiumában sokszor bizonytalan. Összehasonlító vizsgálatokat összesen 861 savóval végeztünk, kellő savómennyiség hiányában azonban nem minden esetben állott módunkban valamennyi reactiót elvégezni. Vizsgálataink eredményeit a következő összeállítás mutatja : Az összeállításból kitűnik, hogy legérzékenyebbnek a WaR. bizonyult, azután következik a MTR., utána a D. M. és végül a SGR. A WaR. adta a legtöbb pos. de a legtöbb határozatban (kétes vagy önkötő) eredményt is. A csapadékos eljárások eredményeinek figyelembevétele által a kétes serológiai leletek száma lényegesen csökkent ; kétes vagy önkötő WaR. mellett e reactiók pos. volta biztosan lues mellett szól. Ami a reactiók egymás közötti egyezését illeti, a WaR. a D. M.-val 88'3%-ban, a MTR.-val 87'3%-ban, a SGR.-val 80'4°/°-ban egyezett; a D. M.és MTR. egyezése 93'50/°,a D. M. és SGR. egyezése 89'2°/°, a MTR. és SGR. egyezése 86’8°/°. Vizsgálatainkat az esetek klinikai jellege szerint csoportosítva, a részletesebb eredmények a következők: 1. Lues congenita. A) Nem kezelt esetek. Jelen vizsgálatok tartama alatt 75 csecsemőnél és 26 gyermeknél végeztünk klinikailag kétségtelen és kezelésben nem részesült les miatt vérvizsgálatot. Ezek közül négy csecsemőnél önkötő volt a WaR., míg az összes többi esetnél a WaR. positiv, és pedig úgyszólván mindig + + + + * Med. Kiin. 1918. 33.; M. m. W. 1919, 46. sz. ** M. m. W. 1919. 33; D. m. W. 1922, 12.. 1923, 19. positiv volt. Ezen igen kedvező eredmény ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy nem kezelt 1. c.-nál 100°/o-ban positivnak találtuk volna a WaR.-t. Az 1922 jan. 1 óta e vizsgálatok befejeztéig a klinika luelrendelésén megfordult 248 beteg közül ugyanis 14 vézetett negatív WaR, három pedig kétes WaR. mellett luesra gyanús tünetek miatt kezelésbe. Ezek közül 10-nél, a hol rövidebb, hol hosszabb ideig tartó további észlelés a lues gyanúját nem erősítette meg. Egy eset nem tekinthető tisztázottnak. Négy negatív és két kétes reactiójú betegnél azonban kétségtelenül luesról volt szó. Ez esetek azt mutatták, hogy kivételesen és főleg egészen fiatal csecsemőknél (a fenti hat eset mind három hónapnál fiatalabb) különösen a tünetek teljes kifejlődése előtt a WaR. negativ lehet luesnél is. Ezért a 1. c. gyanúja egyszeri negatív vagy kétes WaR miatt nem ejthető el végkép, sőt adott esetben az ismételten negatív serológiai leletnél is mérvadóbbnak kell tekinteni a klinikai megfigyelést. Ami a csapadékos eljárásokat illeti, a fentebb említett 71 csecsemő közül 65-nél minden reactio positiv volt, míg a többi hat eset (valamennyi három hónapnál fiatalabb) azt mutatta, hogy egyszer-másszor ezen eljárások is negatívek lehetnek 1. c.-nál, és pedig a D. M. és a MTR. egy-egy ízben, a SGR. pedig négy ízben volt negatív. Azon négy csecsemő közül, kiknél a WaR. önkötő volt, háromnál a D. M. positiv volt, míg a negyedik eset azt bizonyította be, hogy ilyenkor a csapadékos reactiók negatív volta még nem zárja ki a luest. A 26 egy évnél idősebb gyermeknél valamennyi reactio positiv volt. Lues congenita gyanúja miatt csecsemőknél 95, gyermekeknél 61 vérvizsgálat történt. A csecsemőknél 6-szor egybehangzóan positiv és 82-szer egybehangzóan negatív, a gyermekeknél pedig 3-szor positiv és 53-szor negatív volt a serologiai lelet. E negatív eseteket különösen figyeltük s bár nagy részüket ismételten és elég hosszú időn át volt módunkban észlelni, nem akadt köztük olyan, kinél később akár a klinikai lelet, akár az újabb vérvizsgálat a negativ eredmény helyességét megcáfolta volna. A divergáló eredmények közül két csecsemőnél a WaR. positiv volt s az eseteket lueseseknek lehetett tekintenünk. Nem olyan világos a helyzet az alábbi három esetnél, amelyeknél a WaR. kevésbbé érzékenynek látszott, mint a csapadékos eljárások. 1. A J. négyhónapos, II. terhesség, I. halvaszülött, anya egy év előtt luest acquirált, graviditás alatt kezelték, jelenleg is kezelés alatt áll. Beesett orrgyök, magas homlok, fakó arcszín, kétujjnyi lép, 1923. V/17. WaR. negativ, MTR., SGR. negativ, D. M. erősen positiv. V/29. WaR., D. M., MTR., SGR. negativ. Antilueses kezelés után VII/2. WaR., D. M. MTR. negativ. 2. M. R. háromhetes, időre született, teljesen tünetmentes. Anyjánál a szüléskor positiv WaR.-t állapítottak meg, atyjánál IV/6. WaR. H—(--j—, D. M., MTR. positiv; a gyermeknél IV/13. WaR. negativ, D.M., SGR. gyengén positiv IV/27. WaR., D. M., MTR., SGR. negativ. Május végéig a gyermek jól gyarapszik, lueses tünetek nincsenek. Azóta észlelésre nem járt be. 3. J. E., 13 éves, I. gyermek, a II. gyermeket, ki két évvel fiatalabb, kifejezett lues congenita miatt kezeljük. II. gyermek után két abortus, az apa luest bevall, az infectio időpontja ismeretlen, az anyánál WaR. -j—b + T". a gyermeknél soha semmi lueses tünet nem mutatkozott, jelenleg is teljesen tünetmentes. 1923. 1/30. WaR., D. M. negativ, MTR. positiv, VII8. WaR., D. M., MTR., SGR. negativ. Steigert és Flusser megemlítik, hogy lueses anyák klinikailag tünetmentes gyermekeinél a WaR. gyakran ingadozó, hol positiv, hol negatív eredményeket ad. A fenti három eset midegyikénél is az anya lueses; a gyermekeknél a WaR. negatív, de a csapadékos eljárások egyike-másika időnként positiv; tekintettel a reactiók nagy specificitására, melyről magunk is meggyőződtünk, a positiv eredményeket ingadozó voltuk mellett sem tarthattuk elhanyagolhatóknak. Antilueses kezelés megkezdését azonban a harmadik esetnél, kinél 13 éven át semmiféle klinikai jele a megbetegedésnek nem mutatkozott, nem tartottuk indokoltnak. Keratitis parenchymatosa és periostitis tibiae egy-egy esetében a WaR. kétes (+), a D. M. pedig kifejezetten positív volt. A specifikus kezelés eredménye mindkét esetben lues mellett bizonyított. B) Kezelt eseteknél 159 vizsgálat alapján mi is, mint már sokan mások, azt állapíthattuk meg, hogy a kezelés Vizsgálatok száma WaR. 861 Positiv ............... ... 32'5% Negativ...................... 612°/o Kétes (+ vagy) 44% Önkötő (önpelyhesedő) 1 '9°/o DM. MTR. SGR. 843 577 595 28 7% 29'8°/o 20'8°/o 70'6% 692%, 75 '2% 07% 16% 27%30 P3°/o