Orvosi Hetilap, 1925. augusztus (69. évfolyam, 31-35. szám)

1925-08-02 / 31. szám

736 ORVOSI HETILAP 1925. 31. sz. Azok a közlemények, amelyek az első kezelések eredményeiről számoltak be, részint Wagner-Jauregg­­nek, nagyobbára azonban assistensének, Gerstmannak tollából oly rendkívüli eredm­ényeket tüntettek fel, hogy az összes szakemberek érdeklődését magukra von­ták s mindenütt hasonló kísérletek megindítására ad­tak impulzust. Ezen közleményekre nem térek ki, a I. Szakosztály előtt jól ismertek, eredményeiket majd a mi eredményeinkkel való összehasonlítás kapcsán emlí­tem meg. Mi a maláriás kezelést 1923 júniusában kezdtük s 1925 elejéig 67 paralysis progressivás beteget oltottunk be. Az inoculatiót kezdetben mi is a ház bőre alá s eset­leg még a bőr scarificálásával is végeztük, majd később Buchler úgy módosította az eljárást, hogy ugyanazzal a fecskendővel és tűvel, amellyel a malariás beteg vena eubitat­sából a vért vettük, a beoltandó beteg glutaeusa közé fecskendeztük azt. Ezzel a módosítással az incuba­­tiós stádiumot sikerült jelentősen leszállítani. A beteg általános testi állapotához képest 3—10 cm3 vért inficiál­­tunk. Az incubatio általában 8—10 nap között mozgott, de volt egy esetünk, amelyben mindössze 1 nap s egy másik, amelyben 21 nap volt. Malaria tertianát hasz­náltunk, egy esetben használtunk quartanát, ez azonban 4 passage után kihalt. Összesen négy törzzsel dolgoz­tunk, amelyek közül egyikben már a 29. passage-nál tartunk. A lázrohamok az esetek nagyobbik felében nem zajlottak le typusosan, hanem sokszor quotidiana typusba mentek át. Ha az incubatio hosszabb volt, úgy a tiszta tertiana typus inkább megmaradt, ha az incu­batio rövidebb, 6—8 nap volt, akkor rendszerint az első 4—5 roham tertiana típusú, a többi quotidiana volt. Általában 10—12 lázrohamot vártunk meg. Hat esetben szívgyengeség miatt az 5—8. lázrohamnál a kúrát meg kellett szakítanunk. A lázrohamok erőteljesek voltak, az esetek túlnyomó részében a hőmérsékletemelkedés a 40 fokot meghaladta. A maláriát chininnel kezeltük, és pedig az első két nap 2X0-5 g, majd 10 napon át 5X0 20 g cchininum sulfuricumot adagoltunk. Ezzel a chinin­­mennyiséggel minden esetben sikerült a maláriát meg­szüntetni, recidiva, vagy maláriás fertőzés nem fordult elő. Az ellenőrzést minden esetben mikroskopikusan el­végeztük. Egységes utókezelést nem végeztünk. Betegeink egy része ugyanis már közvetlen a kúra előtt bismuth vagy tejinjectiós kezelésen ment át, az esetek egy jó részében bismuth és neosalvarsan utókezelést végez­tünk, amely rendszerint 20 bismosalvanból s 3-5—4-5 g neosalvarsanból állott, általában az eddig előrehaladt kezelések s a beteg állapota szempontjából igyekeztünk individualizálni. A malariás oltás 67 esetünk közül háromban nem sikerült, amennyiben két esetben a malaria egyáltalán nem fejlődött ki, lázrohamok nem voltak s vérlelet is negatív volt, a harmadik esetben a beteg már az incu­batio alatt exitált, így az eredmények megítélése szem­pontjából csak 64 esetre szorítkozom. Gyógyeredménye­­ket illetőleg 3 csoportot különböztetek meg: I. csoport: teljes remissio. Ebbe a csoportba azo­kat az eseteket sorolom, amelyekben a beteg psychés képességeit teljesen visszanyerte, eredeti hivatását épp oly jól ellátja, mint betegsége előtt. II. csoport: nem teljes remissio ugyan, de nagy javulás. Ide azon eseteket sorolom, amelyekben a beteg eredeti hivatását ugyan nem tudja, vagy nem oly jól tudja elvégezni, mint betegsége előtt, azonban psychésen rendezett, jól tájékozódik, sociális, az ere­detinél egyszerűbb munkakör betöltésére alkalmas. III. csoport: változatlan, rosszabbodott, vagy exi­tált. Ide azon eseteket számítom, amelyekben a para­­lytikus tünetek szembeszökők, lényeges szellemi­ javu­lás nem következett be, avagy a kúra alatt a betegség progrediált, vagy pedig az exitus egy, vagy más okból beállott. Nem számítom javulásnak azon eseteket, ame­lyekben a nyugtalan beteg megcsendesedett, amelyek­ben a téves eszmék elhalványodtak, ha a beteg szel­lemi összrendezettségében, betegségi belátásában, tájé­kozódásában, ítélőképességében javulás nem mutatko­zott, vagyis a dementia nem változott. Nem tartom indokoltnak a német szerzők által „nicht anstaltsbe­dürftig”-nek nevezett javulási fok beállítását, mert az intézeti elhelyezés szükségessége igen relativ foga­lom s a beteg anyagi és egyéb körülményeinél fogva igen tág határok között mozog. 64 esetünk a három csoport között a következő­­kép oszlik meg: I. csoport: teljes remissio mutatkozott 12 betegnél, vagyis 18-75%. II. csoport: nem teljes remissio szintén 12 betegnél, azaz 18-75%-nál. III. cso­port: nem változott, rosszabbodott, exitált 40 beteg, 62-5%. Ebből az exitusok száma: 10 azaz 15-6%. Az egyes kortörténetek ismertetésére nem térhetek ki, minden esetünk hosszabb időn át megfigyelt, klinikailag és serológiailag jól diagnostizált eset volt.. A tizenkét teljes remissióból 6 taboparalysis, 4 expansiós, 1 depressiós és egy simplex forma volt. Amint látjuk a remissióra legnagyobb számban a taboparalysis és az expansiós paralysis progressiva hajlik amely észlelésünk megegyezik a legtöbb szerző­ észlelésével. Ami az átlagos életkort illeti, a 3. csoport a következőket mutatja: I. csoport átlagos életszáma 43-18, a II. csoporté 44-30, a III. csoporté 44-44 év, tehát a teljes remissiók átlagos életkora a legalacso­nyabb, amiből nagy általánosságban arra következtet­hetünk, hogy a paralysis progressiva a fiatalabb kor­ban hajlik a remissióra. Eredményeinknek másokéval való összehasonlí­tására szolgáljon a következő táblázat: A táblázatból kitűnik, hogy maláriával kezelt ese­teinkben a remissiók meghaladják a spontán remissiók számát, ellenben jóval alatta, maradnak Gerstmann, Szerző neve Esetek száma Teljes remi Nem teljes 3S10 Javult Változat­lan vagy rosszabb. Exitált Gerstrm­ann 294 112 38% 58 20% 32 10’8% 92 311% Kirschbaum és Kaltenbach 196 61 311% 42 21*4% 20 10‘2% 45 22'9% 28 14‘2% Jossmann és Steenarts 100 21 28 39 12 Keese és Peter 75 38 50‘6% 15 20% 22 28‘4% Fleck 55 16 291%6 10‘9% 27 491%6 10-9% Herzig 100 15 12 73 Saját malá­riás eseteink 64 12 1875% 12 1875% 30 46'9% 10 15-6% Jansen és Hutter 271 37%2 614%6 22’2% 12 2419%6 22‘2% Saját téj­in­jectiós eseteink 40 10 25% 12 30%4 10% 14 35% Kirschbaum és Kalten­bach nem kezelt esetei 78 Elbocsátva 18 ebből:7 26 33 Jansen és Hutter nem kezelt esetei 193 157%1 5'2%2 10*5%5 26*3%6 A spontán remissiók percentszáma: Hoppe statisztikája szerint .....................16*8% Gaupp „ „ 10*0% Kirschbaum „ „ 11*4%

Next