Orvosi Hetilap, 1928. május (72. évfolyam, 19-22. szám)

1928-05-06 / 19. szám

524 ORVOSI HETILAP 1928. 19. sz. tént-e olyan haladás a festési eljárás terén, mely a Koch-baktériumokat m­ás baktériumoktól elkülöníti. Azt kell mondanunk, hogy nem. A legutóbb közölt Bender öt olyan esetet, melyben a kötetben Koch­­typussú sav- és alkoholálló baktériumot mutatott ki, de gümőkórt a boncolatkor nem talált és ekkor egy új színtelenítési met­hodust ajánlott az alkalmazott Hen­­sell-féle helyütt. Ezzel 20 esetben a smegmában lévő baktériumok elszíntelenedtek. De hiszen 22 év előtt is a Hensell-féle festéssel már színteleníteni tudtuk a smegmában lévő baci­lúsokat, ellenben p. o. egy Krom­­peh­er által zárt izzadmányból kitenyésztett, állatra nem pathogén és szobahőmérsék mellett buján tenyésző baktérium sav- és alko­holállónak mutatkozott. Az ilyen festési mód rendesen addig biztos, amíg egy olyan törzsre nem bukkanunk, amely erre sem lesz színtelen. Gondolnunk kell arra, hogy az ilyen sav- és alkohol­­állók, amilyeneket Kronpecher és Bender esetében találtak, a véráramba kerülhetnek és a vizeletben meg is jelenhetnek. Másrészt már 22 év előtt kimutattam, hogy a sav­es, al­koholálló baci­lúsok a hólyagban is jelen lehetnek. Mindez arra utal, hogy absolut biztonságot ellenünk az sem nyújt, ha katheterrel vesszük a vizeletet, sőt az sem, ha az ureterikatiheterrel vett vizeletet vizsgálunk. Pár hó előtt gümőkór gyanúja miatt kétoldali ureter­­katheterezésést végeztem és a kevés leukocytát tartalmazó vizeletben sav- és alkoholálló baktériumokat találtam, azonban egy szempillantásra látható volt, hogy nem Koch-baktériumok, isoláb­an álló vaskos pálcikák vol­tak és hogy az alsó h­úgy utakból vitettek fel, mutatta, hogy olyan nagy laphám­sej­ten ültek, amilyen csak az alsó húgyutákból származik. (Negat-állatoltás kétszer.) Ennek tudása pedig azért fontos, mert ugyanígy fel­vihetők az ureterkatheterrel Koch-baktériumok és ki­ürülve renalis Koch-kiválasztásnak imponálhatnak, ha a hólyagban genitalis tuberculosisból származó koci­­bakteriumok vannak. Ezek már több észlelés szerint megjelenhetnek a vizeletben, mielőtt még a hólyag meg­betegednék. Ilyen esetet egyet magam is láttam. Tech­nikai hibából is kaphatunk smegma- vagy tuberculosis­­bacillust az ureterkatheterrel, ha a beteget a kathete­­ri­sinus után otthagyjuk, a gyűjtésre nem figyelünk. A beteg tenesivust kap és a kiürülő vizelet vagy folya­dék a hólyag tartalmát az ureterkatheterek mentén levezeti a gyűjtő eprouvettába, így geny is kerülhet hozzá és kétoldali gümős folyamatot állapíthatunk meg, holott esetleg egyoldali­ van jelen vagy egyáltalán nincs. Az eprouvettákat tehát, be kell steril vattával dugni és bakteriológiai vizsgálatra ne használjuk az első cseppeket, hanem azokat, amelyeket az ureter­­katheter vizelettel való kimosása után gyűjtöttünk. Mind e cautelák után a nyert baktériumo­kat még alakjuk és elrendeződésük szerint is mérlegelnünk kell, a sinegmabaktériumokról fent megemlékeztem, velük ellentétben a tuberculosis többnyire összetapadó bak­tériumokat mutat, a köpet baktériumaival szemben a vizeletben lévő Koch néha vaskosabb. Mindezek figye­lembevételével, mint alább látni fogjuk, még a leg­gyakorlottabb is tévedhet. Az állatoltás ma is a legfinomabb eszköze a Koch-baktériumok kimutatásának, de az alábbiakból látni fogjuk, hogy néha az sem dönti el azt a kérdést, gümőkór van-e jelen vagy nincs. 1919 január 1. óta osztályomon vesegümőkór miatt 102 neplrektomiát végeztünk (illetve egy ott meg­figyeltet a Vöröskeresztben operáltam), öt műtét halál­lal, négy gyógyult kórtörténete elveszett, a maradó 98 eset 65 nőre és 33 férfire vonatkozik. A 98 esetben a Koch-ot megtaláltuk festéssel a közös vizeletben 42 eset­ben, a vesevizeletben 15-ször, összesen 57 esetben. Állat­­oltás történt 15 esetben. Ebből positiv 9 eset, 2 esetben az állatoltás negatív volt, de festéssel a Koch ki volt mutatható. 66 positiv esettel szemben áll 32 nega­tív lelet A kivett vese 78 esetben cavernás vese volt, a Koch positiv 57-szer; 5 esetben zárt cavernás vese (2 bittniere) esetéből a­ Koch a hólyagvizeletben posi­tiv 1-szer (a másik vese is tuberculosus), 9 esetben pyonephrosis tuberculosa (másodlagos infectio) volt jelen, Koch pos. 4-szer; 2 esetben szigetes-sajtos gócok, Koch positiv 2-szer; 1 esetben disseminált nem-sajtos göböket találtunk, Koch negatív; 2 esetben infiltráló folyamat vagy szétesés volt a papillákon, Koch positiv 2-szer. Látható ebből az összeállításból, hogy a Koch­­bacteriumok legtöbbször a kezdő esetekben, a nyílt cavernás esetekben találták meg; kevesebbszer a­­má­sodlagos infiltratióval járó tuberculosus pyonephrosi­­sokban és a lezárt vesék esetén és végül gümős zsugor­­vese esetében, bár ez esetben gümős hólyagfekélyek voltak jelen. A positív esetek közül egyszer zsugor­hólyag miatt az ureterkatheter nem volt kivihető és kétoldali feltárás után vettük ki a betegnek talált vesét. Most foglalkozzunk a negatív esetekkel. Előbb azonban megemlítem azt a két­ esetet, amelyben az állatoltás negativ volt, holott a festés Koch-ot mutatott. 1. Az egyik esetben 14 éves klenorrhoeamentes fiú­nak hat hete gyakori vizelése van, geny positiv, Kocii negativ, állatoltás negativ, cystoskopice diffus cystitis, specificitás jele nélkül. Ureterkatheterrel jobbról 2—5 leukocyta, functionális kiesés nélkül. Másfél hónap m­úlva, az állat elölése idején, a jobb uréternyílás tátong, jobb veséből sok geny, Koch festéssel positív. A kivett vesében caverna van. 2. A második eset 26 éves fiú, három hónap óta gyakori vizeié®, a hólyagba diffuse tágabb erek, a jobb ureterfeletti nyálkahártya körülírtan pirosas színű. A jobboldali vizeletben geny, Koch positív. Az állat­oltás Schivenstein-féle tenyésztésburgonyán negatív, de a jobboldalon functionális kiesés van és a pneumo­­pyelographia caver nőt jelez. A 32 Koch-negativ esetből 3 ismét zsugorhólyag­gal kerül észlelésre és kétoldali vesefeltárás útján állapítottuk me­g, melyik a beteg vese. (Az így operál­tak, a fentebbi egy positivvel együtt, számszerint négy közül, egy hónap múlva általános gümőkórban pusztult el, a többi gyógyult. A fennmaradó 29 Koch-negatív esetből a diagno­­sist 28 esetben a gümőkór megjelenése a hólyagban, megfelelő oldali genyedés, functionalis kieséssel tette lehetővé. Egy esetben despendáló jel nélkül a hólyag­ban, geny, functionalis kiesés és a pyelographiával ki­mutatott cavernákra támaszkodott a diagnosis. Ami már most a maradó vese állapotát illeti, a 98 esetiből 61 sem genyet, sem Koch-ot nem tartalmazott. Mind gyógyult. Négy kétoldali feltárás volt, a többi 33 esetben a maradó vese vizeletében is voltak leukocy­­ták és egyben még Koch is (csak állatoltással), mely a beteg vese kivétele után a leukocytákkal együtt eltűnt (ál­lat oltás). Mind a 33 esetben kifejezett functiós csök­kenés volt az operált oldalon. Az öt műtéti halál mind erre a 33 esetre esik. Sectióra 3 műtéti és egy késői haláleset került. Egy esetben (20 nap múlva) miliaris gümőkór mellett miliaris gü­mőket találtunk a másik vesében, a második esetben (lezárt Kittniere) hét nap múlva anuira lépett fel, cardialis isuffitientia tünetei mellett, a másik vesében disseminált gümős gócok volt

Next