Orvosi Hetilap, 1928. július (72. évfolyam, 27-31. szám)

1928-07-01 / 27. szám

764 ORVOSI HETILAP 1928. 27. sz. pontcsökkenését A —009 C°-nak találtuk. A víz tekin­télyes mennyiségű szénsavat és kénhydrogént tartal­maz oldatban. A savanyú és lúgos valentiák összetétele oly szerencsés, hogy H-ion concentratio­ja a budapesti vezetéki víztől alig különbözik. A parádi víz pH-­ja köz­vetlen az üveg kinyitása után a vezetéki víznél sava­nyúbb, 5'83, néhány perc múlva már csak 6'38, tehát alig savanyúbb a vezetéki víznél, melynek pH-ja 6'90. A parádi víz pH-ja néhány napi állás után 7'23. A H-ionconcentr­a­t­i­o meghatározása Michaelis­ Gyémánt szerint történt, azon módosításokkal, melyet Holló és Hetényi írtak le. Az ásványvíz titratiós aciditása Hen­derson szerint 100 cm3 vízre vonatkoztatva 60 cm3 N/50 lúgnak felel meg. A parádi víznek a gyomor secretiós functi­ójára való hatását több oldalról igyekeztünk megvilágítani. Elsősorban azt vizsgáltuk, vájjon van-e a víznek ön­magában véve secretiót előidéző hatása. Összehasonlí­tási alapul az Ewald-féle próbareggeli szolgált. Nem akartuk ugyanis a vizsgálatokat sem az Ehrmann-féle alkoholos, sem az Ehrenreich által inaugurált „fractio­­nált“ próbareggelivel complikálni, főleg azért nem, hogy jól összehasonlítható értékeket kapjunk, másrészt mert e methodika ellen az újabb időben egyre több ellenvetés merül fel. így a Kraus-klinikáról Horn figyelmeztet arra, hogy fenti methodikával nyert érté­kek nem egyszerű savgörbék és nem adják hű képét a gyomorsecretiónak. Komplikált mechanismus játszódik itt le, melynél a gyomor motilitásának, a szonda izgató hatásának, a regurgitáló duodenalis váladéknak nagy szerepe van. Psychikus momentumok és az alkoholnál szereplő individuális különbségek is figyelembe veen­dők szerinte. Eljárásunk az volt, hogy válogatás nélkül olyan betegeknek, akiknél egy két nappal előbb próbareggeli történt, éhgyomorra 250 em.­ parádi vizet adtunk és félóra múlva a gyomortartalmat kiemeltük. Összesen 36 esetben végeztünk ilyen vizsgálatot és kísérleteink eredményét a következő táblázatban foglaltuk össze: E vizsgálatokból kiderült elsősorban az, hogy az ásványvíz a gyomor nyálkahártyájára ingerképen hat és savelválasztást indít meg. A betegek közül 16 volt hyperacid. Ezeknél a parádi vizes próbareggelivel 11 esetben normális, 2 esetben pedig hyperacid-értéke­ket kaptunk. Csak 3 olyan esetünk volt, ahol a savér­ték bár csökkent, de még mindig hyperacid maradt. Ellenőrzésképen ugyanezen betegek egy részénél 250 cm3 tiszta vizes próbareggelit is csináltunk és más szerzők­höz hasonlóan vagy teljes anacidiitást, vagy egy-két esetben minimális savelválasztást észleltünk. A vizsgált esetek közül 10 normacid volt. A parádi vizes savértékek változása a hyperacidokhoz körülbelül hasonló arányban történt, amennyiben 6 beteg hyp­­acid-, 2 beteg anacid-értéket mutatott és csak 2 beteg­nél hozott a parádi víz a próbareggelivel egyenértékű savelválasztás létre. Hypacid-beteget 5 esetben vizs­gáltunk. Ásványvizes próbareggeli után savsecretio egyiknél sem indult meg, hasonlóan az 5 anacid-beteg­­hez, akik ásványvizes próbareggeli után ugyancsak an­­acidok maradtak. E vizsgálatok eredménye tehát az, hogy az ásvány­víz a gyomor nyálkahártyájára, valószínűleg szénsav­tartalmánál fogva, ingerképen hat és ott savelválasz­tást indít meg. E savelválasztás, a tea­kenyérből álló próbareggelihez képest az esetek túlnyomó részében lényegesen csökkent, úgyhogy hyperacid-érté­­keket csak 3, eredetileg is igen erős hyperaciditásban szenvedő betegnél kaptunk. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogyan befolyá­solja a közönséges próbareggeli értékeit a közvetlenül előtte elfogyasztott ásványvíz? E vizsgálatok menete a következő volt. A betegeknél egy-két nappal a kísérlet előtt próbareggelit végeztünk. A kísérlet napján reggel éhgyomorra 3 deci parádi vizet, majd utána félórával tea­kenyérből álló próbareggelit fogyasztottak el, amit újabb félóra múlva emeltünk ki. A vizsgálatok ered­ménye a következő táblázatban látható: Az eseteket áttekintve, a következő megállapítá­sokra juthatunk. Tíz hyperacid-beteg közül 8 esetben a parádi víz után a savértékek csökkentek és pedig egye­seknél hypacid, a többiben normacid-értéket kaptunk. Két esetben a savérték parádi víz után elfogyasztott próbareggelinél is változatlanul hyperacid maradt. Tíz hyp-, ill. anacid-betegnél megfigyeléseink igen érdekesek. Az észleltük u. i., hogy 6 esetben — ezek között szerepel 2 anacid is — a savelválasztás változatlan maradt. 4 ese- Sorszám: Norm. próbareggeli: Parádi próbareggeli 1. 20-40 18—26 2. 25—40 16-28 3. 44—58 20—28 4. 59-98 30—38 5. 28—40 20—28 6. 0—10 0—6 7. 20—40 0—8 8. 22-38 14—26 9. 70—92 44-60 10. 25—38 5—9 11. 35—50 25—40 12. 50-78 8—17 13. 20—45 16—26 14. 0—13 0—6 15. 20—40 0—4 16. 25-45 26-46 17. 28—40 16—24 18. 64—98 26—35 19. 10—35 0—5 20. 56-76 40—65 21. 42—62 16—34 22. 10—30 0—20 23. 56—80 9-19 24. 70-90 45—60 25. 60—96 25—45 26. 68—90 20—30 27. 50—71 22—40 28. 60-82 28—46 29. 38—62 16—24 30. 54—76 26-40 31. 0-6 0—8 32. 0-10 0—4 33. 0—12 0—4 34. 10—20 0—10 35. 16—30 0—8 36. 12-20 0—12 Sorszám: Norm. próbareggeli: 3 deci parádi víz után */2 óra múlva porm. pr. i. 20—40 18-46 2. 22—38 14—26 3. 0—10 0—10 4. 0-8 0—6 5. 70—90 36—60 6. 15—44 20—33 7. 8—30 22—40 8. 8-32 4-20 9. 50—74 16—28 10. 44—52 25—40 11. 30—54 14—32 12. 54-74 10—26 13. 35—70 30—55 14. 6—32 22—44 15. 15—40 14-30 16. 10-30 12—30 17. 50—71 45—75 18. 20—42 7—21 19. 15—35 38—51 20. 43-59 33—52 21. 38—56 40—60 22. 6—16 10-26 23. 48-70 22—36 24. 56-80 30—56

Next