Orvosi Hetilap, 1931. augusztus (75. évfolyam, 31-35. szám)
1931-08-01 / 31. szám
75. évfolyam, 31. szám, Budapest, 1931 augusztus 1. ORVOSI HETILAP HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR BÉLÁK SÁNDOR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ HÜTTL TIVADAR FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ FRITZ ERNŐ Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: TARTALOM: Ratkóczy Nándor: A tüdőtuberculosis röntgendiagnostikája. (793—795. oldal.) Nádory Béla: Méhszáj-tágítás szüléskor Bossi-féle dilatatorral. (795—800. oldal.) Sághy Ferenc: A Stomoxys calcitrans járványtani jelentősége. (801—803. oldal.) Liebmann István: A szülés alatt keletkezett néhány érdekesebb magzati sérülésről és azok kezeléséről. (803— 806. oldal.) vitéz Dániel Gábor és Jezsovics Kálmán: Bronchicetasia universalis cystica. (807—808. oldal.) Breuer Béla: Az epekőbetegség egy új radiológiai tünetéről. (808—809. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (123—126. oldal.) Lapszemle: Belorvostan. — Sebészet. — Szülészet és nőgyógyászat. — Szemészet. — Gégészet. (809—811. oldal.) Könyvismertetés: (811—812. oldal.) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei. (812. oldal.) Vegyes hírek: (a borítólap III. oldalán.) A tüdőtuberculosis röntgendiagnostikája. (Klinikai előadás.) Írta: Ratkóczy Nándor egyetem.-tanár, egyetemi röntgenlaboratórium-vezető. A gümőkóros tüdő vizsgálatában a röntgenvizsgálat fontos szerepét ma már senki sem vonja kétségbe. Azt hiszem, nem esem túlzásba, amikor azt mondom, hogy a gümőkórra gyanús, vagy gümőkórosnak talált tüdő vizsgálata nem teljes addig, míg azt nem egészíti ki a tüdő röntgenképének tanulmányozása. A röntgenvizsgálatnak elismert fontossága indított arra, hogy röviden összefoglaljam azon eredményeket, melyeket a röntgenvizsgálat ma az egyéb klinikai vizsgálatok kiegészítésére nyújtani tud. Előre kell bocsátanom, hogy a röntgenlelet értékesítésénél igen nagy szerep jut a vizsgálati technikának. A röntgenátvilágítás, mellyel a vizsgálatot rendesen kezdeni szoktuk, csak durván tájékoztat, a finomabb részletek azonban még kifogástalan átvilágítás (teljes sötétre alkalmazkodás, finom vonalú cső, jó átvilágítóernyő, stb.) mellett is elvesznek az ernyő durvább szemcsézettsége miatt. Csak a felvétel alkalmas a tüdő finomabb elváltozásainak tanulmányozására. A felvétel használhatóságának feltétele annak technikai tökéletessége. (Teljes légzésszünet, 1/20—0,5 másodperces expositio, magas milliamperszám, közepes keménység, jó előhívás, stb. biztosítsanak élesen rajzolt, lágy, kontrastdús felvételt.) A röntgenvizsgálatnak kiegészítő szerepe van: I. A diagnosis felállításában, II. a már kórjelzett tüdőfolyamat további sorsának ellenőrzésében, III. a folyamat aktivitásának eldöntésében, IV. a gyógyulás megállapításában. I. A röntgenvizsgálat szerepe a diagnosis felállításánál. 1. Kezdődő folyamatoknál. Nem óhajtok ehelyütt állást foglalni abban a kérdésben, váljon a felnőttkori tüdőgümőkór primaer megjelenési helye a csúcsban, vagy a tüdőcsúcs alatti területekben (az ú. n. korai beszűrődések helyén, a kulcs alatt) keresendő-e. Azon positív, illetve negatív jeleket kívánom felsorolni, melyekkel a csúcsban, b) a kulcs alatti tájon, c) a hítusban, d) a tüdőmező egyéb területein megjelenő gümőkór első, korai stádiumában a röntgenvizsgálatnál számolnunk lehet és kell. a) A kezdődő csúcsfolyamatokban a fizikális vizsgálat (kopogtatás, hallgatózás) positivuma megelőzheti a röntgenvizsgálat positivumát. A röntgenvizsgálat csak oly elváltozást tud kimutatni, mely szöveti-structurális tömörüléssel jár. A tisztán hurutos jellegű elváltozás, mely a bronchusok - bronchiolusok nyálkahártyájára szorítkozik, a röntgenképen nem mutatható ki. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a specificus-gümőkóros fertőzés igen hamar vezet gócképződésre, a góc körül pedig igen gyakran gócos-pneumoniaszerű gyuladásra, akkor érthető, hogy a specificus csúcsfolyamat hamarosan kimutatható lesz a röntgenképen. Hiszen a levegős környezetben gombostűlejnyi gócok már kimutathatók a felvételen. Ezek az apró gócok viszont speciális csúcsfelvételen gyakran megtalálhatók már akkor is, ha az említett fizikális vizsgálatok részére még hozzáférhetetlenek. A röntgencsúcs-lelet csak akkor tekinthető pozitívnak, ha gócokat tud kimutatni, vagy ha a csúcs terület a számos összefolyó, külön-külön nem mutatkozó miliaris-góc következtében zavaros rajzolatú lesz. A csúcsok általános fátyolozottsága rendkívül óvatosan értékelendő, mert számos mellékkörülmény (erős vállizomzat, a fejbiccentők árnyéka, scoliosis, retractio, substernalis struma, régi csúcspleuracallus, stb.) okozhatja azt, anélkül, hogy specificus folyamat volna jelen. b) A kulcsalatti tájon megjelenő elsődleges korai beszüremkedés felfedezése is már a röntgenérába esik. Az egyéb fizikális vizsgálatoknak éppen a localisatio miatt negatív lelete mellett nem ritka a röntgenkép mogyoródiónyi árnyéka, néha már a szétesés jelével, a cavernával. Ezen folyamatoknak felismerése nagyrészben a röntgenvizsgálathoz van kötve. A postinfluenzás hőemelkedések, a váratlanul jövő vérköpések, teljesen negatív fizikai leletek mellett legtöbbször ilyen kulcsalatti beszűrődésben kapják magyarázatukat. A röntgenlelet jellegzetes: az egyébként tiszta tüdőmezőben — tiszta, világos csúcsok mellett — rendesen az I. bordaközben, többnyire laterálisan, mogyoródiónyi, néha kistenyérnyi elmosódott szélű, de körülírt, a centrális pneumonia képére emlékeztető, tömött, gomolyos szerkezetű homály. Ha a szél