Orvosi Hetilap, 1932. november (76. évfolyam, 44-47. szám)
1932-11-05 / 44. szám
986 orvosi Hetilap 1932. 44. sz. nem jelenít gyógyulást. Abeteg sorsára a bőrtünetek gyakorisága, kiterjedése, semmiféle befolyással nincs.“ A bőrtüneteknek eszerint végeredményében csakis az elkülönítő kórjelzés szempontjából van jelentősége, de ebből aztán jelentősége igen nagy. Nekünk belorvosoknak a jövőben kétségtelenül többet kell majd foglalkoznunk ezekkel a bőrtünetekkel, de a syphilidologusoknak még inkább kell a syphilis belorvosi és ideggyógyászati megnyilvánulásainak klinikájával foglalkozniok. Röviden összefoglalva azt kell mondanom, hogy a syphilis belorvosi betegség, amelynek behatolási kapuja ugyan a nagyon ritka, egészen kivételes esetektől eltekintve a bőr, de amelynek dermatológiai vonatkozásai csak valamivel többek mint a scarláté, a kanyaróé, himlőé, vagy más acut exanthemás betegségé. Már említettem azt, hogy a syphilis kórokozói a spirophaeták már igen korán a bőrbe hatolásuk után elterjednek mindenütt a szervezetben. Az első időben a szervezetben lévő spirochaeták még nem lépnek kölcsönhatásba a szervek szöveteivel, valószínű, hogy ez az időszak felel meg a primaer seronegativ stádiumnak. Kissé később a spirochaeták már anatómiai elváltozást is okoznak mindenütt a szervezetben s ennek az anatómiai elváltozásnak serologiai elváltozás is felel meg. Ez a primaer seropositiv stadium, e két stádium megkülönböztetésének, mint látni fogjuk, nagy therapiás jelentősége is van. A spirochaeták kedvenc localisatiója elsősorban az erek körül lévő kötőszövet, úgy az ütőereké, mint a vénáké, sőt a hajszálereké is. Mindezen helyeken gyulladásos ellátozást, gömbsejtes beszűrődést okoznak. Innen indul ki azután az érfal megbetegedése, mely fokozatosan átterjedhet annak összes részeire. A syphilis az első stádiumtól kezdve mindvégig elsősorban az erek betegsége. Az érelváltozás megnyivánulhat mint önnálló betegség, ilyen az aortitis syphilitica, az endoarteritis syphilitica cerebri, a spyhilises phlebitis, vagy csak részletjelensége az azonkívül az egész kötőszövetre kiterjedő parenchymás, illetve kötőszöveti megbetegedésnek. Már a sanker fennállása idején a belső szervek syphilises megbetegedése folytán létrejövő tünetek komoly belorvosi betegség képében jelenhetnek meg. Ezek közül a korai stádium betegségei közül elsősorban a májmegbetegedést említem meg. A spirochaeták a betegségnek már egész korai stádiumában a májsejtek diffus kisebb-nagyobb fokú bántalmazottságát okozzák szinte kivétel nélkül. Ennek ismerete a syphilis kezelése szempontjából óriási jelentőségű, hiszen ez az anatómiai alapja a rendkívül fontos salvarsanikterusnak. A májnak a korai megbetegedése legtöbbször klinikai tünetet vagy egyátalán nem vagy alig okoz. Ha azonban a májsejtek bántalmazottsága nagyobb fokú, úgy az ikterus syphiliticus praecox klinikai képe fejlődik ki, egy betegségé, amely teljesen hasonlít az ikterus catarnhalishoz, amelyről tudjuk, hogy lényegében acut hepatitis. Ez a korai syphilises sárgaság a legtöbbször simán gyógyul, vagy legalább látszólag meggyógyul, de tudnunk kell róla, hogy habár ritkán épúgy, mint salvarsanikterus atrophia hepatis fialva képében a beteg halálát is okozhatja. Miként a májat, úgy a vesét is rendkívül gyakran támadják meg már egészen korán a spirochaeták, illetve azok toxinjai innen van, hogy syphilises embernek már egészen korán oly gyakran van fehérjevizelése. Ha a vese bántalmazottsága nagyobb fokú, úgy a syphilises nephrosis képe fejlődik ki, jellemző, kiterjedt, minden diaetás kezeléssel dacoló oedemájával. Rendkívül fontos továbbá az egész korai stádiumban mutatkozó agyhártyagyulladás, amelyről tudnunk kell azt, hogy ez okozza a syphilis korai stádiumában mutatkozó fejfájást. Mind e korai tüneteknek úgy az elkülönítő kórjelzés, mint a betegség fontossága miatt nagy a jelentősége. De még nagyobb e betegségi tünetek fontossága azért, mert valószínű, hogy a különböző szervekben ebben a korai másodlagos stádiumban megtelepedő spirochaeták az okozói a későbbi stádium belorvosi betegségeinek, amelyeknek a syphilis morbiditása és mortalitása szempontjából azután már összehasonlíthatatlanul nagyobb a jelentőségük. A syphilis, miként a korai, úgy a későbbi stádiumban is a szervezetben lévő minden szerv parenchymás, kivált pedig sklerogummosus elváltozását illetőleg a kettő combinatióját okozhatja Hogy a syphilis a szervezetben levő minden egyes szerv megbetegedését okozhatja, arra nagyon nyomatékosan szeretném a figyelmet felhívni, mert ez az oka annak, hogy minden belorvosi bajban, bármely klinikai képben mutatkozzék is az, a betegség differentiáldiagnosisának megállapításában a syphylisre okvetlenül gondolnunk kell, sőt mint azt, főnökeim Jendrassik tanár oly szellemesen hangsúlyozta, „ahol legkevésbbé gondolunk syphilisre, ott gondoljunk syphilisre.“ Legyen az csecsemő, vagy öreg, férfi, vagy nő, virgo intacta, vagy terhes asszony, koldus, vagy millárdos, heveny, idősült baj, mint belső baj kóroktanának kutatásában a syphilissel, mint kóroki tényezővel számolnunk kell. De ha ezt ilymódon állítom be, akkor tulajdonképen mindjárt arra a kérdésre kell választ adnom, hogy gyakoriak-e voltaképen a syphilises belső bajok és hogy van-e nagyobb jelentőségük? Legnagyobb határozottsággal azt kell mondanom, hogy, sajnos, e bajok nagyon gyakoriak és nagyon komoly jelentőségűek. A lakosságnak syphilisses fertőzöttsége az utolsó évtizedekben, kivált a nagy városokban, világszerte mindenütt óriási. Magam is próbáltam a budapesti felnőtt lakosság fertőzöttségére vonatkozólag képet szerezni. Néhány év előtt e célból poliklinikai anyagomon assistenssem, Leipniker válogatás nélkül egymásután következő 1000 beteget vizsgált meg pontosan és ezek közül 170-en lehetett a syphilist megállapítani, azaz 17%-ban. A férfiak és nők között úgy oszlott meg a betegség, hogy a férfiak 20%-a, a nőknek csak 14%-a volt syphilises. Körülbelül ez lehet tehát a budapesti szegénysorsú felnőttek között a syphilises fertőzöttség. A kapott szám nem túlnagy, jól tudjuk, hogy a külföldnek sok metropolisában még nagyobb számot, 20—25, sőt 30%-ot is állapítottak meg. A syphilis okozta morbiditás szempontjából azután óriási jelentőségű annak a felismerése, hogy tévedés volt azon régebbi felvétel, hogy ezen emberek nagy részében latens a lues. Minél jóban tanuljuk megismerni a syphilis belorvosi megnyilvánulásait, annál kevesebb esetben állapítjuk meg a latens lues kórjelzését és ezzel szemben annál több esetben ismerjük fel azt, hogy az esetek nagyobb számában jelentős activ syphilises betegségről van szó. Micsoda betegségben szenvednek hát ezek tulajdonképen? Ahelyett, hogy e betegségeket felsorolnám, bemutatok itt két statistikát, a Gürichét és Langerét, mely nagy német közkórházak 20 évi sectiós anyagán foglalkozik a syphilises betegség gyakoriságával és a különböző szervek közötti elosztódásával. Gürich 23.179 boncolásából 806 esetben volt syphilises stigma. Máj Levegőutak Idegrendszer 15.2 6.02 16.42 3.7 0.5 23.5 Langer 23.015 boncolásából 1268 esetben volt syphilises stigma. Aorta Máj Vese Tüdő Csont Genitália 58% 11%. 2.6% 5% 3.8% 2.4% Aorta nő 78.1 férfi 86.5