Orvosi Hetilap, 1932. november (76. évfolyam, 44-47. szám)

1932-11-05 / 44. szám

986 orvosi Hetilap 1932. 44. sz. nem jelenít gyógyulást. A­­beteg sorsára a bőrtünetek gyakorisága, kiterjedése, semmiféle befolyással nincs.“ A bőrtüneteknek eszerint végeredményében csakis az el­különítő kórjelzés szempontjából van jelentősége, de ebből aztán jelentősége igen nagy. Nekünk belorvosoknak a jö­vőben kétségtelenül többet kell majd foglalkoznunk ezek­kel a bőrtünetekkel, de a syphilidologusoknak még inkább kell a syphilis belorvosi és ideggyógyászati megnyil­vánulásainak klinikájával foglalkozniok. Röviden össze­foglalva azt kell mondanom, hogy a syphilis belorvosi betegség, amelynek behatolási kapuja ugyan a nagyon rit­ka, egészen kivételes esetektől eltekintve a bőr, de amely­nek dermatológiai vonatkozásai csak valamivel többek mint a scarláté, a kanyaróé, himlőé, vagy más acut ex­­anthemás betegségé. Már említettem azt, hogy a syphilis kórokozói a spi­­rophaeták már igen korán a bőrbe hatolásuk után el­terjednek mindenütt a szervezetben. Az első időben a szervezetben lévő spirochaeták még nem lépnek kölcsön­hatásba a szervek szöveteivel, valószínű, hogy ez az idő­szak felel meg a primaer seronegativ stádiumnak. Kissé később a spirochaeták már anatómiai elváltozást is okoz­nak mindenütt a szervezetben s ennek az anatómiai elvál­tozásnak serologiai elváltozás is felel meg. Ez a primaer seropositiv stadium, e két stádium megkülönböztetésének, mint látni fogjuk, nagy therapiás jelentősége is van. A spirochaeták kedvenc localisatiója elsősorban az erek kö­rül lévő kötőszövet, úgy az ütőereké, mint a vénáké, sőt a hajszálereké is. Mindezen helyeken gyulladásos el­láto­­zást, gömbsejtes beszűrődést okoznak. Innen indul ki azu­tán az érfal megbetegedése, mely fokozatosan átterjedhet annak összes részeire. A syphilis az első stádiumtól kezd­ve mindvégig elsősorban az erek betegsége. Az érelválto­zás megnyivánulhat mint önnálló betegség, ilyen az aor­titis syphilitica, az endoarteritis syphilitica cerebri, a spyhilises phlebitis, vagy csak részletjelensége az azon­kívül az egész kötőszövetre kiterjedő parenchymás, illetve kötőszöveti megbetegedésnek. Már a sanker fennállása idején a belső szervek syphilises megbetegedése folytán létrejövő tünetek komoly belorvosi betegség képében je­lenhetnek meg. Ezek közül a korai stádium betegségei kö­zül elsősorban a májmegbetegedést említem meg. A spi­rochaeták a betegségnek már egész korai stádiumában a májsejtek diffus kisebb-nagyobb fokú bántalmazottsá­­gát okozzák szinte kivétel nélkül. Ennek ismerete a syphi­lis kezelése szempontjából óriási jelentőségű, hiszen ez az anatómiai alapja a rendkívül fontos salvarsanikterusnak. A májnak a korai megbetegedése legtöbbször klinikai tü­netet vagy egyátalán nem vagy alig okoz. Ha azonban a májsejtek bántalmazottsága nagyobb fokú, úgy az ik­­terus syphiliticus praecox klinikai képe fejlődik ki, egy betegségé, amely teljesen hasonlít az ikterus catarnhalis­­hoz, amelyről tudjuk, hogy lényegében acut hepatitis. Ez a korai syphilises sárgaság a legtöbbször simán gyó­gyul, vagy legalább látszólag meggyógyul, de tudnunk kell róla, hogy habár ritkán épúgy, mint salvarsanikterus atrophia hepatis fialva képében a beteg halálát is okoz­hatja. Miként a májat, úgy a vesét is rendkívül gyakran támadják meg már egészen korán a spirochaeták, illetve azok toxinjai innen van, hogy syphilises embernek már egészen korán oly gyakran van fehérjevizelése. Ha a vese bántalmazottsága nagyobb fokú, úgy a syphilises nephrosis képe fejlődik ki, jellemző, kiterjedt, minden di­­aetás kezeléssel dacoló oedemájával. Rendkívül fontos to­vábbá az egész korai stádiumban mutatkozó agyhártya­gyulladás, amelyről tudnunk kell azt, hogy ez okozza a syphilis korai stádiumában mutatkozó fejfájást. Mind e korai tüneteknek úgy az elkülönítő kórjelzés, mint a betegség fontossága miatt nagy a jelentősége. De még nagyobb e betegségi tünetek fontossága azért, mert való­színű, hogy a különböző szervekben ebben a korai má­sodlagos stádiumban megtelepedő spirochaeták az okozói a későbbi stádium belorvosi betegségeinek, amelyeknek a syphilis morbiditása és mortalitása szempontjából azután már összehasonlíthatatlanul nagyobb a jelentőségük. A syphilis, miként a korai, úgy a későbbi stádiumban is a szervezetben lévő minden szerv parenchymás, kivált pedig sklerogummosus elváltozását illetőleg a kettő com­­binatióját okozhatja Hogy a syphilis a szervezetben levő minden egyes szerv megbetegedését okozhatja, arra na­gyon nyomatékosan szeretném a figyelmet felhívni, mert ez az oka annak, hogy minden belorvosi bajban, bármely klinikai képben mutatkozzék is az, a betegség differenti­­áldiagnosisának megállapításában a syphylisre okvetlenül gondolnunk kell, sőt mint azt, főnökeim Jendrassik tanár oly szellemesen hangsúlyozta, „ahol legkevésbbé gondo­lunk syphilisre, ott gondoljunk syphilisre.“ Legyen az cse­csemő, vagy öreg, férfi, vagy nő, virgo intacta, vagy ter­hes asszony, koldus, vagy millárdos, heveny, idősült baj, mint belső baj kóroktanának kutatásában a syphilissel, mint kóroki tényezővel számolnunk kell. De ha ezt ily­­módon állítom be, akkor tulajdonképen mindjárt arra a kérdésre kell választ adnom, hogy gyakoriak-e voltaképen a syphilises belső bajok és hogy van-e nagyobb jelentő­ségük? Legnagyobb határozottsággal azt kell mondanom, hogy, sajnos, e bajok nagyon gyakoriak és nagyon komoly jelentőségűek. A lakosságnak syphilisses fertőzöttsége az utolsó évtizedekben, kivált a nagy városokban, világszerte mindenütt óriási. Magam is próbáltam a budapesti fel­nőtt lakosság fertőzöttségére vonatkozólag képet szerezni. Néhány év előtt e célból poliklinikai anyagomon assistens­­sem, Leipniker válogatás nélkül egymásután következő 1000 beteget vizsgált meg pontosan és ezek közül 170-en lehetett a syphilist megállapítani, azaz 17%-ban. A fér­fiak és nők között úgy oszlott meg a betegség, hogy a férfiak 20­%-a, a nőknek csak 14%-a volt syphilises. Kö­rülbelül ez lehet tehát a budapesti szegénysorsú felnőttek között a syphilises fertőzöttség. A kapott szám nem túl­­nagy, jól tudjuk, hogy a külföldnek sok metropolisában még nagyobb számot, 20—25, sőt 30%-ot is állapítottak meg. A syphilis okozta morbiditás szempontjából azután óriási jelentőségű annak a felismerése, hogy tévedés volt azon régebbi felvétel, hogy ezen emberek nagy részében latens a lues. Minél jóban tanuljuk megismerni a syphi­lis belorvosi megnyilvánulásait, annál kevesebb esetben állapítjuk meg a latens lues kórjelzését és ezzel szem­ben annál több esetben ismerjük fel azt, hogy az esetek nagyobb számában jelentős activ syphilises betegségről van szó. Micsoda betegségben szenvednek hát ezek tulaj­donképen? A­helyett, hogy e betegségeket felsorolnám, bemutatok itt két statistikát, a Gürichét és Langerét, mely nagy német közkórházak 20 évi sectiós anyagán foglal­kozik a syphilises betegség gyakoriságával és a külön­böző szervek közötti elosztódásával. Gürich 23.179 boncolásából 806 esetben volt syphilises stigma. Máj Levegőutak Idegrendszer 15.2 6.02 16.42 3.7 0.5 23.5 Langer 23.015 boncolásából 1268 esetben volt syphilises stigma. Aorta Máj Vese Tüdő Csont Genitália 58% 11%. 2.6% 5% 3.8% 2.4% Aorta nő 78.1 férfi 86.5

Next