Orvosi Hetilap, 1935. június (79. évfolyam, 22-26. szám)

1935-06-01 / 22. szám

79. évfolyam 22. szám Budapest, 1935 június 1 FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ FRNŐ ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkesztőbizottság: HERZOG FERENC ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR N­YTTL TIVADAR VÁMOSSY ZOLTÁN POÓR FERENC REUTER KAMILLÓ ORSÓS FERENC TARTALOM: Vidakovits Kamilló: A rekeszsérvekről különös tekintettel az úgynevezett hiatusherniákra (603—606. oldal) Margitay-Becht Endre: Prolan-kiválasztás akromegaliában. (606—608. oldal) Fátyol Csongor: Eclampsiás szülés utáni meningitis serosa a gyermekágyban. (608—609. oldal) Zoltán István: A mandulák göbös túltengéséről. (609—612. oldal) Téry Miklós: A gyermekkori empyema kezeléséről. (612— 613. oldal) Karády István és Bentsáth Aladár : A collapsus-készséget jelentő II. histamin typus átalakítása. (613—615. oldal) Mellékelt: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (85—88. oldal) Székely Gyula: Tawara-szár block gyógyult esete. (615— 616. oldal) Szentesi István: Sárga máj sorvadással és cukorbajjal szövő­dött méhen kívüli terhesség. (616—617. oldal) Lapszemle: Belorvostan — Sebészet — Szülészet — Gyermek­­gyógyászat —­ Szemészet — Bőrgyógyászat — Elméleti (617—621. oldal) Könyvismertetés (621—622. oldal) Egyesületek ülésjegyzőkönyvei (622—626. oldal) Vegyes hírek 626. és a borítólap 3.­4. oldalán. EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Ferenc József Tudományegyetem sebészeti klinikájának közleménye (igazgató: Vidakovits Kamillo ny. r. tanár). A rekeszsérvekről különös tekintettel az úgynevezett hiatusherniákra.* Irta: Vidakovits Kamilló dr., ny. r. tanár Újabb időben fokozott mértékben fordult a figyelem a rekeszsérvek — különösen azoknak hiátussérvek neve alatt ismert felesége — felé. A szegedi egyetemi belgyógyá­szati és sebészeti klinikán eddig egy fedett rekeszsérvet — a sérülés heveny szakában nagy prolapsussal — és három rekeszsérvet volt alkalmunk megfigyelni, illetve operálni is. Mielőtt az ezek révén szerzett tapasztalatainkat közölném, egyen szabad az esetek kortörténeteit igen röviden közölnöm. 1. eset. T. I. kilencéves fiúgyermek. Felvétetett a sebészeti klinikán 1923 szeptember 15-én, gyógyultan elbocsátva október 18-án. Felvétele előtt félórával állítólag hárommázsányi tégla­oszlop esett a hasára és mellkasára. Jelen állapot : Külső sérülés nyomai nem láthatók. Shock, légszomj, légzése felületes, percenként 42 , bal mellkasa a lég­zésben visszamarad, légzése fájdalmas. Érverése 132. Hasa fő­leg a bal bordaív alatt fájdalmas, itt izommerevség. Kevés, véres nyakot hány. Májtompulata megvan, léptompulata hiányzik. Azonnali műtét (Hedri Endre dr.). Felső-középső hasmet­szés, majd harántmetszés balra. Lelet : kevés szabad vér , a gyomor, a vastagbél és a vékonybelek, valamint a lép a mell­üreg felé eltűnt. Lehúzásuk után kiderül, hogy a rekesz bal felén 14 cm-nyi szakadás van. A gyomor hossztengelye körül megfordult, csak pylorikus része maradt a hasüregben. A rekeszsérülés elvarrása után a lép odaerősítése a varráshoz. Teljes bevarrás. Egy évvel későbben az esetet Hedri Endre dr. jól mozgó rekesszel bemutathatta a Magy. Seb. Társaság nagygyűlésén. Újbóli megvizsgálása nem volt lehetséges, mert közben a szerbek a határon átszökés közben agyonlőtték. 2. eset: A belklinika megfigyelése. R. S.-né 23 éves. Felvé­tetett a sebészeti klinikán 1934 június 18-án, elbocsátva gyó­gyultan 1934 júl 16-án. Kórelőzmény : Hat év előtt négy méter magasból leesett eszméletét vesztette, azért a baleset körülményeiről nem tud közelebbi felvilágosítást adni. A baleset után csak hóna­pokkal kezdődtek gyomorpanaszai, melyek főleg nehezebb munka végzésekor súlyosbodtak. Erős nyomást érzett a gyomra táján, az az érzése volt, mintha a gyomra a mell­kasába emelkednék, és ha evett, úgy érezte, mintha a gyomra megint kortyogás közben visszaesnék a hasüregbe. Szíve táján kellemetlen nyomásérzés, mintha a szívét valami szúrná. Erősebb fájdalmat érzett a bal kulcscsontja alatt. Jelen állapot (a vizsgálatokat a belklinika végezte) : sovány nőbeteg. Csont-, izom-, idegrendszere ép. Lues latens. Mellkasa : lapos, tág bordaközök. Légzése mindkét oldalt egyenlő. A bal tüdőhatárok valamivel magasabbak. A szívhangok tiszták , kifejezett dextrocardia; a szív két harántujjal meghaladja a szegycsont jobb szélét. Hasi szervei épek. Röntgenvizsgálat: inkább a jobboldalon lévő, függő szív. A bal rekesz 3—4 harántujjal magasabban áll, mely mély belégzéskor sátorszerűen kihúzódik. A rekesz alatt a gyo­mortól elkülöníthető, a szívvel synchron remegő kiterjedt árnyék. A bal rekesz nem mozog sim­sa kitöltött, alatta nagy levegőhólyag. Habzópor itatása után a levegőhólyag hirtelen megnő, a rekesz magasabbra kerül, a hullámzó folyadék pedig mélyebbre. Újabb vizsgálat 1933 december 16-án. Bal oldalt a mellkas közepéig felérő levegőhólyag. Levegő befúvásakor (a végbélbe) a colon a gyomor mellett látható ugyancsak a mellkasban. Paradox rekeszmozgás. A batyummal kitöl­tött gyomor hosszú ovális képlet alakjában kitölti a bal mellüreg legnagyobb részét, mellette a beleknek megfelelő árnyékfoltok. A gyomron lefűződés nem észlelhető. Műtét túlnyomásos aethemarkosisban 1934 június 21-én (Vidakovits). A bal VII. bordaközben 20 cm-nyi metszés. A mellüregben találjuk az egész gyomrot, a vastag­bél és a vékonybelek tekintélyes részét. Sérvtömlő nincsen. A sérv tartalmát képező szervek finoman összetapadva és a sérvkapuhoz rögzítve, főleg a cseplesz van a sérvkapu széleihez hegesen odanőve. A sérvtartalmat csak nagy nehéz­ségek árán sikerül a hasüregbe visszanyomni, miután a beteget ülőhelyzetbe hozták. A rekeszen kb. tíz cm-nyi * Előadatott a Szegedi Egyetem Barátainak 1935 február hó 21-én tartott orvosi szakülésén.

Next