Orvosi Hetilap, 1936. augusztus (80. évfolyam, 31-35. szám)
1936-08-02 / 31. szám
1936. 31. sz. ORVOSI HETILAP lett mirigyet találjuk, tehát testovariumban ovariumot, orotestisben tesist, vagy a túloldalon is ugyanoly kevert mirigy van. * A hermaphoditismus keletkezése mai napig sem tisztázott. A legmagasabb rendű emlősök és így az ember ébrényének nemiszervei is kezdetben még nem különültek el és csak bizonyos idő múlva fejlődnek az egyik meghatározott nem irányában, de a másik nem egyes szervei csökevényes állapotban megmaradnak (letriculus prostaticus, parovarium, stb.) és bizonyítják, hogy a kiindulási alap kétnemű volt. Az ivarszervek fejlődésének bonyolult volta alkalmilag lehetővé teszi a fejlődés ezen menetének megzavarását és oly egyén keletkezését, kiben a két nembeli nemiszerveket és a másodlagos nemi jelleget a fejlődés különböző fokán összekeveredve találjuk. A kétneműség, illetve kétes neműség keletkezésének oka tehát az ivarszervek fejlődése közben keletkezett zavar, de hogy ezt a zavart mi idézi elő, ma még nem tudjuk. Kermanner megfigyelte, hogy kétes nemű egyének ivarszervének fejlődési rendellenessége gyakran párosul a szomszédos szervek fejlődési rendellenességével (pl. hólyaggardély, kettős ureter, vesedystopia, stb.) és ebből azt a következtetést vonja le, hogy a hermaphroditismus keletkezésének nincs egységes oka, amit az észlelt esetek változatos képe látszólag igazol. Csökevényes fejlődés az egyik oldalon, óriásnövés a másikon a legváltozatosabb sokszerűségben találhatók. Halban, Kolisko, Meixner azt állítják, hogy a megtermékenyítéspillanatában a nem már meghatározott, legyen az hím, nő, vagy kétes nem. A legújabb élettani kutatások ezt látszólag igazolják is. Pneisel szerint az anyai hormonális befolyás a hermaphorditismus keletkezésekor feltételenül érvényesül, különösen az ébrényi élet első heteiben. A hermaphrodita általában alacsony termetű, testmagassága felnőtt korban többnyire 140—150 cm. Eunuchoid magasnövést csak egy-két esetben észleltek. A hermaphroditák nagyobb része többé-kevésbbé nőies jellegű. A nőies jelleget a másodlagos nemi jellegek, a csontrendszer, zsírelosztódás, szőrzet, emlők, gége és hang adják. Ezen másodlagos nemi jellegek fejlődését oly öröklési tényezők irányítják, melyek a nemi tényezők mellett önállóan jelentkeznek és csak teljes értékű ivarsejtek jelenlétében állanak azok hatása alatt, ha azonban csökevényesek az ivarsejtek, akkor azoktól függetlenül, teljesen önállóan léphetnek működésbe. Ezzel magyarázzák például, hogy női hermaphroditán szakátnövést és férfias testszőrzetet találunk. Néha azonban a termet teljesen férfias, az ivarmirigy here, a másodlagos nemi jellegek férfiasak és csak a nemiszervek fejlődtek rendellenesen. Férfias jellegű egyének nemi működése gyakran alig korlátozott. A külső nemiszervek kisebbfokú elváltozásai esetén a közösülés, sőt néha még a termékenyítés is lehetséges. Orvosi vizsgálatra a hermaphrodita rendesen a nemi ösztönök ébredésekor kerül, mikor a valódi nem megállapításra kerül. De előfordult már, hogy a fel nem ismert hermaphrodita házasságot is kötött és csak halála után derült ki valódi neme. Ezek a házasságok néha jól végződnek, nagyobb részük azonban hamar felbomlik. A nemiszervek fejlődési rendellenességei néha vizeletretentiót, vagy incontinentiát okoznak. Az erősen görbült hímvessző merevedése sokszor oly fájdalmas, hogy a be 2/a. 2/b. 2/c. 3/a. 3/b. 721