Orvosi Hetilap, 1937. szeptember (81. évfolyam, 36-39. szám)

1937-09-04 / 36. szám

906 ORVOSI HETILAP TARTALOM: 1 Rohrer László (1874—1937.). Mező Béla: A hólyagnyak-betegségek (prostata hypertrophia, sphinctersklerosis, sphincterhypertrophia) gyógyítása (906—908. oldal.).­­ Genersich Andor: A levegő physiologiás páratartalma. (909— 910. oldal.). 1 Doros Gábor: A gümőkór chemotherapiája. (911—913. oldal.). Klimes Károly: Adatok az érzékcsalódások kórlélektanához. (913—916. oldal.). Aszódi Zoltán: Vérkép és C-vitamin. (916—918. oldal.). Osgyáni Árpád: Összehasonlító vizsgálatok az arsenobenzolok spirochaeta-ölő hatásáról. (918—920. oldal.). Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (141—144. oldal.). Lapszemle: Belorvosiani — Gyermekgyógyászat. — Bőrgyó­gyászat. (920—921. oldal.). Könyvismertetés. (921. oldal.). Egyesületek ülés jegyzőkönyvei. (922—924. oldal.). Korbuly György: Adatok az aether­ narkosis magyarországi történetéhez. (924—927. oldal.). Vegyes hírek: (927—928. old­al és a borítólap III. és IV. o.). EREDETI KÖZLEMÉNYEK A Szent István közkórház II. sebészeti osztályának közle­ménye. (Főorvos: Mező Béla egyet, magántanár.). A hólyagnyak-betegségek (prostata hyper­trophia, sphinctersklerosis, sphincter­hypertrophia) gyógyítása. Irta: Mező Béla dr. egyetemi magántanár, főorvos. A húgycső prostatás szakaszában háromféle mirigy van. 1. A tulajdonképeni prostata, amely a húgycső izom­­zatán kívül van és csak kivezető csövet hatolnak át a húgycső izomzatán. 2. A húgycső izomzatában levő miri­gyek, amelyek hosszabb kivezető csővel az ondó dombon nyílnak és 3. a húgycső nyálkahártyájában levő, a Littre­­féle mirigyekhez hasonló képződmények, amelyek rövid kivezető csövekkel egyenesen a húgycsőbe száradzanak. Már Jores, Albarran és Motz rámutatott arra, hogy a prostata hypertrophiának nevezett kórképet a második és harmadik csoportba tartozó húgycső mirigyeknek a fibroadenomál megnagyobbodása okozza, amely körül a tulajdonképeni prostata nyomás következtében elsorvad. A prostata túltengés elnevezés tehát helytelen. Mivel a tulajdonképeni prostata állományban is képződhetnek cysták és daganatok azért a hátsó húgycső mirigyeknek a daganatait a prostata állományból fejlődő daganatokkal szemben a klinikai és kórszövettani lelet alapján „jó, il­letve rosszindulatú hólyagnyak daganatoknak” és ezek­nek a gyökeres műtéti eltávolítását a helytelen prostatec­­tomia helyett adenectonia colli­vesisae vagy röviden csak „adenectomiának” kellene neveznünk. A hólyagnyak daganatok kezelésében négy határ­követ állapíthatunk meg. Az első Freyer nevéhez fűződik, aki az 1901-ben megkezdett munkásságával igazolta, hogy a Belfield által 45 évvel azelőtt végzett prostatectomia a hólyagnyak daganat gyökeres eltávolításával a betegeket bajuktól egy csapásra megszabadítja. Freyer kimutatta, hogy a hólyagnyak fibroadenoma­ja a hólyag felől minden esetben eltávolítható. A daganat helyén keletkező üreget Freyer a vérzés csillapítására tamponálta a hólyagot egy vastag üvegcsővel drainezte. A Freyer -féle műtét­nek is meg vannak a maga fejlődési szakai. Eleinte min­den hólyagnyak daganatos beteget válogatás nélkül meg­operáltak és a halálozási arányszám igen nagy (30% kö­rüli) volt. Ma már tudjuk, hogy ennek az oka elsősorban a­­ki nem elégítő veseműködés volt. A hólyagnyak daga­nat ugyanis a vizelet kiürülését megnehezíti, sőt lehetet­lenné is teszi és a hólyagban keletkező vizeletpangás a veséket arra kényszeríti, hogy nagyobb nyomással szem­ben dolgozzanak, aminek az a következménye, hogy a veseműködés megromlik. A vesék a betegség előrehala­dottabb szakában sűrítő képességüket elvesztik s hogy a szervezet szükségletét mégis fedezhessék, nagy tömegű de hig vizeletet termelnek. Egy idő múlva a vesék műkö­dése már annyira megromlik, hogy a betegek étvágytala­nok lesznek, legyengülnek s a fehérjetartalmú tápláléko­kat nem tudják elfogyasztani. Azt látjuk azonban, hogyha a vesék kiürülését a vizelet állandó kathéterrel való le­vezetésével vagy hólyagsipoly készítésével lehetővé tesz­­szük, a veseműködés legtöbbször megjavul, úgy hogy a műtét elvégezhető. Sok esetben a hólyagnyak daganat olyan nagy, hogy a katheter bevezetése nem könnyen si­kerül s vannak esetek ahol a katheterezés fájdalmas és az állandósított kathetert a beteg egyáltalában nem tűri. Ezek a kellemetlenségek vezettek az u. n. kétszakaszos Freyer műtétre, amelynek az a lényege, hogy hólyagsi­­polyt készítünk és a veséket egy ideig ily módon teher­mentesítjük. Az adennectomia csak akkor végezhető el, ha a ve­sék működése már anyira megjavul, hogy a szervezet szükségletét a vesék a műtét okozta megterhelési többlet­tel együtt már el tudják látni. Ezt az időpontot a vesemű­ködés időnkénti ellenőrzésével megállapíthatjuk. Egy­szerű és gyors az indigó próba is, de a legmegbízhatóbb értékeket a hígítás koncentrálás adja, amely szerint az adenectomia csak akkor végezhető el, ha a hígítás és a sűrítési értékek fajsúlya közt legalább 15 fok különbség van. A Fereger műtét kivitele is módosult. Régebben a húgycső nyílás körüli nyálkahártyát késsel körülvágták és megkeresték a válóréteget, amelyben aztán a mutató új segélyével hámozták ki a daganatot. A nyálkahártya körülmetszésére azonban nincsen szükség, mert a húgy­csőbe dugott uj mell felé azonnal a kivánt válórétegbe kerül, s a daganat kibuktatása így könnyen sikerül. Na­gyobb gondot okozott a prostata ágyból kiinduló vérzés csillapítása. A prostata ágyba helyezett tamponok ugya­nis nem csillapítják biztosan a vérzést, mert a vizelet fel­lazítja a tamponokat és a vérzés megindulhat. A sokszor súlyos utóvérzések elkerülésére különböző gumi­ballono­­kat szerkesztettek, amelyek hamar kiszáradnak töréke­nyek lesznek és hibájuk az is, hogy nem draineznek s a mögöttük pangó váladék kötőszövet gyulladásra vezethet. Ezért én a vérzés csalapítására egy tamponcsomagot szerkesztettem, amelynek töltelékét a körülvevő gase bu­rokban egy különleges csomó rögzíti. Az akár lúdtojásnál is nagyobb tamponcsomagot a bevezetett katheterhez öltjük oda s azt a feltárt prostata ágyba behúzva a kat­heter segélyével meghúzva tartjuk. (L. Orvosi Hetilap 1936. 33. szám) A tamponcsomag szára mellett a lekötő fonál szárát is a hasseben át kivezetjük. Amikor a tam­pont el akarjuk távolítani a fonál meghúzásával a leszo­rító csomó megoldódik és az akár férfi ökölnyi csomagot kis hólyagseben át is el tudjuk távolítani. A biztos vér­zés csillapításon kívül e tampon előnye az, hogy a tampon kis hasseben fájdalom nélkül eltávolítható és így a has­seb hamarább gyógyul be. A kellő módon előkészített és megválogatott eseteken a Freyer féle adenectonia halá­lozása 4—5% körül mozog. 1937.36. sz.

Next