Orvosi Hetilap, 1938. március (82. évfolyam, 10-13. szám)

1938-03-05 / 10. szám

1938- 10. sz. ORVOSI HETILAP magva 1%, lymphocyte 20%, Vercalcium 10.9 mg%, cukor 90 mg­%. Serum-cholesterin 200 mg%. Van Bergh-féle direct és indirect reacitio ép májműködésre utal. A suboccipitalis enkephalographiát 20:15 arányú liquor­­levegőcsere után a beteg nyugtalan magatartása miatt meg kellett szakítani. A liquor kezdetben ülő helyzetben spontán ürült, levegő intrathecalisan nem mutatható ki. A liquor sejttartalma 15/3. Nonne-Apell, Ross-Jones, Pándy, Schellack, Takata-Ara reactiók negatívak. A goldsol, benzoe, bicolorált mastix reactiók nem károsak, Wa.­r. negativ. — Cholesterin csak nyomokban mutatható ki. Vizeletben az aldehyd reactio negativ; fajsúly 1010; fe­hérje, geny, vér, cukor v. negatív; üledékben semmi káros. A napi folyadékfelvétel 4500 ccm, a vizelet mennyisége 4200 ccm. A lemezes koponyacsontokon, főleg a falcsontokban és nyakszirtcsontban a Sc­hüller-Christian-féle megbetegedésre jellegzetes atrophiás szigetek a koponyának térképszerű raj­zolatot kölcsönöznek (2. és 3. ábra). A jobb medencecsont­ban egyrészt a sacro-iliacalis ízület, másrészt a coxa-izület melletti területen borsónyi-babnyi részben különálló, részben egymással összefüggő csonthiányok vannak, amelyek kör­nyezetében viszonylagosan nagymértékű sklerosis észlelhető. A sella turcicáról, a canalis opticusokról és a sziklacsontok­ról ké­szült felvételek szerint a török­ nyerget és környékét alkotó csontok mésztartalma viszonylagosan csekély. A tö­röknyereg lapos, nagysága a normális átlag alsó határának megfelelő, határai élesek, a processus clinoideus ant. és post. épek. A csontos orbita felső részén mésszegény területek. A canalis opticusok normálisak. A sziklacsontokon kóros elvál­tozás nincs. A lig. clinopetrosum tapadásán mészlerakodás. A szegycsonton, csöves csontokon és csigolyákon elváltozás nem észlelhető. Therapia: Rowland-diaeta, röntgenbesugárzási, parat­­hortmon injectió, calcium. Fenti esetünkben a koponya osteogrammja jellegze­tesnek mondható „térképszerű” („Landkartenschädel”, Schüller), éles határú mezőkből álló területeket enged felismerni, amelyek között a calottán csak szórványosan találunk keskeny csontm­aradványo­kat . Az a kö­rülmény, hogy a xanthomatosus elváltozások által létre­hozott calvaria-defectusok rendkívül kiterjedtek, úgy hogy a koponya calotta mintegy a sprimordialis craniumra emlékeztető hártyás zsák, valószínűvé teszi, hogy az eset­leges intracranialis vagy intraceret­ralis xanthomatosus sarjaik által okozott nyomási fokozódás kiegyenlítődésére a feltételek nem egészen hiányoznak (emlékezzünk arra, hogy pl. Bauer K. H. az akroceiphaliás koponya belüli tensio-emelkedését circularis craniotomiával akarta csök­kenteni). Lehetséges tehát, hogy az általános tünetek (papillitis, stb.) gyakran a tünetek közül kimaradnak. Sőt a diabetes insipidus mérsékelt foka és késői jelent­­k­zése is talán a plastikusabb koponyátokra volna, visz­­szavezethető, amely — esetleg a liquor kiegyenlítő, hyd­­rodynamikai hatásának közbejöttével — a locális tünetek kifejlődését is késlelteti. Az ellágyult koponyacsont diplomjának megfelelő táj­ról vett spunctatumában kettősen fénytörő cholesterm­ester­­jegeceket állapíthatunk meg. — Hasonlókép, pozitív ered­ménnyel járt a kutatásunk „hajósejtek”-re; a sebészi fel­tárás után a jobb­os parietale dombjának (tuber parie­tale) megfelelő helyéről éles kanállal excindált anyagban nagy kerek, vagy ovoid alakú sejteket találtunk (4. ábra), amelyeket egészen oldalra nyomott mag­as lépes („wa­­btig”) szerkezet jellemeznek. Ezen ú. n. „habsejtek” („Schaumzellen”) lipoidszemcsé­ket tartalmaznak. Az anyagnak alkohollal történő kéze­lése rendjén a zsírnemű anyagok kioldódnak és a sejteknek vacuálisált szerkezete marad vissza. A mesenchymalis reactio esetünkben a gra­­nulatiós szövet képzését intensiven elősegítette,­­ ke­véssé infiltratív és inkább proliferatív jelenségekkel. Ezen habsejtes területek a csontállomány xanthelasmái- 2. ábra. Oldalirányú röntgenfelvétel; figyelemreméltók a szabálytalan felszínen kívül a kiterjedt térképszerű mészte­­len területek. 3. ábra. Fronto-occipitalis röntgenfelvétel; nagyfokú foltos mészhiány. 4. ábra. A kórosan elváltozott koponyate­tő-csontozat kapa­­rékának szöveti lelete: a sarjszövete­ lebnek között 3 nagy, lekerekített habos plasmájú, oldalra nyomott magvú sejt („foam cells”) látszik. Mikrophotogramm, nagyítás kb. 360-szoros. 213

Next