Orvosi Hetilap, 1941. március (85. évfolyam, 9-13. szám)

1941-03-01 / 9. szám - Beznák Aladár: A kukoricás kenyér tápértéke

85. évfolyam. 9. szám Budapest, 1941. március 1. ORVOSI HETILAP Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN. SEGÉDSZERKESZTŐ: FRITZ ERNŐ. TARTALOM! Beznák Aladár: A kukoricás kenyér tápértéke. (97—102. oldal.) Dzsobek László: Cornu cutaneum spurium egy igen ritika esete. (102—105. oldal.) Póka László: Érdekes esetek a sérülések köréből. (105— 107. oldal.) Irodalmi szemle. (107—108. oldal.) A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézeté­nek közleménye. (Igazgató: Beznák Aladár ny. r. tanár.) A kukoricás kenyér tápértéke. Irta: Beznák Aladár dr. egyet. ny. r. tanár.* Már az elmúlt világháború folyamán is a szem­benálló felek kölcsönös blokádja az élelmezési pro­blémák jelentőségét kiemelte. A megoldásra való törekvésekben szükségképpen megnyilatkozott a két küzdőfél tudományának akkori állapota. Németországban az élelmezésélettant abban az időben még teljesen az energetikai szempont uralta. Igen nagy szorgalommal és alapossággal meghatá­rozták egyrészt a különböző foglalkozású egyének napi energiaszükségletét, másrészt a rendelkezésre álló élelmianyagok energiatartalmát. Ez adatok segítségével azután a végrehajtó hatalom arra töre­kedett, hogy a fogyasztóknak foglalkozásuknak meg­felelő energiaszükségletét biztosítsa. Amikor a leg­népszerűbb élelmianyagok raktárai kimerültek, az ezek pótlására használt ritkábban fogyasztott élelmi­anyagok megválasztása elsősorban energiatartalmuk alapján történt. Angliában, ahol Hopkins kísérletei már e század elején ráterelték a Medical Research Council figyel­mét a szerves és szervetlen nélkülözhetetlen táplál­kozási tényezők élettani fontosságára, inkább arra törekedtek, hogy ezeket a nélkülözhetetlen táplál­kozási tényezőket biztosítsák. Úgy gondolták, hogy ha az élelemben ezeket megadtuk, akkor az élelmi­anyag összetételéből szükségképpen folyik, hogy az ilyen élelmezés egyúttal energia szempontjából is kielégítő. Mint ismeretes, Németországban az energetikai szempontok kizárólagos figyelembevétele és a nélkü­lözhetetlen táplálkozási tényezők kérdésének teljes elhanyagolása tömegesen fellépő súlyos hiányibeteg­­ségekre, scorbutra, raehitisre, pellagras ideg- és * Az irodalmi adatok megkeresésében dr. Csáky Ti­hamér, dr. Hamar Norbert, ifj. dr. Magyar!­-Kossa Gyula tanársegéd urak, a táblázatok, ábrák kiszámítá­sában és elkészítésében dr. Beznák Aladárné dr. Hor­tobágyi Margit segítettek. Szíves segítségüket itt is kö­szönöm. Könyvismertetés. (109. oldal.) Egyesületi jegyzőkönyv. (110—111. oldal.) Vámossy Zoltán: Az Orsz. Közegészségügyi Intézet 1939. évi jelentése. (112—113. oldal.) Lapszemle. (114. oldal.) Vegyes hírek. (114—116. oldal.) Hetirend. (116. oldal.) bőrmegbetegedésekre, stb. vezetett. Anglia ezektől az elmúlt világháborúban mentes maradt, noha a kalóriaellátást ott is, mint Németországban, csök­kenteni kellett. Tulajdonképpen ez az elmúlt világ­­háborús táplálkozásélettani tapasztalat a legvilá­gosabb, a szigorú tudományos kritikát mindenkép­pen kiálló bizonyítéka a nélkülözhetetlen táplálko­zási tényezők nagy fontosságának. Amidőn a­ magyar fiziológusnak egyik vagy másik népélelmezési intézkedésről táplálkozásélet­tani szempontból értékítéletet kell mondania elmúlt világháborús angol kollegájával szemben, sok tekin­tetben könnyebb helyzetben van, más szempontból pedig a helyzete lényegesen nehezebb, mint volt angol kollegáié. Könnyebb a helyzete azért, mert 1914-től 1918-ig még csak azt tudta, hogy vannak ilyen nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők, de hogy azok melyek és hogy belőlük mennyire van szükség, ismeretlen volt. Ma ezek túlnyomó részét ismerjük és bizonyos fokig szükségletünket is való­színűleg tudjuk. Nehezebb a helyzete viszont azért, mert Magyarországon a fogyasztásra kerülő élelmi­anyagoknak az összetétele teljesen ismeretlen, úgy­hogy kizárólag amerikai, angol, olasz és német ada­tokra vagyunk utalva. Ez pedig a döntést nagyon megnehezíti, az állásfoglalást bizonytalanná teszi. Bizonyos ugyanis, hogy valamennyi élelmianyag szinte valamennyi építőköve nemcsak fajtánként, hanem tájanként, sőt időszakonként is meglehetősen nagy változásnak van alávetve. A legfontosabb kérdés, amire a kukorica hozzá­keverésével készült kenyér tápértékének megállapí­tásakor felelnünk kell, az, hogy miként befolyásolja a kukoricaliszt jelenléte a kenyérben a nélkülözhe­tetlen tényezők concentratióját? Lássuk először a kukorica és a búza főfehérjéi­nek nélkülözhetetlen aminosavtartalmát. (1.) Az 1. ábra mutatja, hogy a kukorica zeinjében és glu­­teninjében lévő nélkülözhetetlen aminosavak a búza főfehérjéiben (gliadin + glutenin) lévő mennyiségek­nek hány százalékát teszik. Mint az ábrából látszik, a kukorica főfehérjéi hat nélkülözhetetlen amino­­savból lényegesen kevesebbet tartalmaznak, mint a búza fehérjéi. Meg kell jegyezni, hogy az ugyancsak

Next