Orvosi Hetilap, 1942. augusztus (86. évfolyam, 31-35. szám)
1942-08-01 / 31. szám - Juba Adolf: Zenei jellegű érzékcsalódások lehangoltság esetében
HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. 86. évfolyam, 31. szám. Budapest, 1942. augusztus 1 ORVOSI HETILAP Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták : ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottsági TARTALOM. Juba Adolf: Zenei jellegű érzékcsalódások lehangoltság esetében. (365—367. oldal.) Kereszty (Herzum) Alfonz: A »pitvari« ritmus (367—368. oldal.) Szende Béla: Sulfamid-készítmények a fül-, orr-, gégegyógyászatban. (369. oldal.) Majoros János: A szemtekei kötőhártya elsőleges amyloidosisa. (370—371. oldal.) A budapesti Tudományegyetem idegenekórtani klinikájának közleménye. (Igazgató: Benedek László ny. r. tanár.) Zenei jellegű érzékcsalódások lehangoltság esetében. Irta: Juha Adolf dr. egyetemi magántanár A kórlélektani megnyilvánulások körében a szemléleti kórságok, hallueinatiok, illúziók fokozott figyelmet érdemelnek, elsősorban azért, mert az egyik legalapvetőbb szellemi működésnek, az érzékelésnek kórságairól van szó; amellett a szemlélet torz formáinak megjelenésére igen számos — constitutionális és constellativ — mozzanat szolgáltathat magyarázatot. Végigtekintve elsősorban az »ingernélküli kóros szemléletek«, a hallueinatiok létrejövetelét magyarázni törekvő elméletek sorozatán, a nézetek változatosságából már magában véve helyénvalónak minősíthetjük K. F. Scheid azon állásfoglalását, amely a kórlélektan körében óv mindennemű általánosítástól és egységesítési törekvéstől; számolnunk kell azzal, hogy a hallueinallok kialakulási feltételei között az egyes alfajok szerint, de egyes esetekben is más és más oki mozzanatok és oki összefüggések rendszerei szerepelnek. Az elmebetegségek keretén belül megmutatkozó szemléleti kórságok introspectív phaenomenológiai elemzése az egyik út, amelyik a hallueinatiok létrejöveteli feltételeit feltárhatja; magunk részéről azonban nagyobb jelentőséget tulajdonítunk azoknak a megfigyeléseknek, melyek a szemléleti kórságokat szinte kísérleti keretekben, így az inzulin-adagolást és a röntgen-besugárzást követő múlékony kóros állapotokban tanulmányozhatták (Benedek), miután itt egyszerűsített viszonyok között még localisátoros ismeretekkel kiegészítve az oki kapcsolatok sokkal élesebben bontakoznak ki. A kísérletes körülmények, pl. a röntgen-besugárzások nyomán észlelt szemléleti kórságok elemzése, vagyis az itt adódó törvényszerűségek kutatásának jelentősége kiviláglik tehát abból, hogy ismeretükben az elmebetegeknél létrejött szemléleti zavarrodalmi szemle. (371—375. oldal.) Könyvismertetés. (375. oldal.) diósadi Elekes György: Az orvostörténetírás története Erdélyben. (376—377. oldal.) Lapszemle. (378. oldal.) Vegyes hírek. (378. oldal.) Sok kutatása szintén könnyebbé válik, mint ezt alábbi megfigyelésünkből is igazolhatjuk. Ebben az esetben enyhe és részben endogén, részben involutiós alapú lehangoltság kapcsán keletkezett körülírt melódia-hallások, mint hallucinatiok ragadják meg a figyelmet. Esetünket a következőkben ismertetjük: K. M., 56 éves nő, nyugdíjas operai kar énekesnő, aki a zene hivatásszerű művelésén kívül nagy musikalitásánál fogva is élénk zenei érdeklődéssel bír. Egy testvére involutios lehangoltságban szenved. Ő maga 13 évvel ezelőtt már egy izben átmenetileg »zavart« volt, amely állapotáról közelebbit megtudni nem lehet. 3 évvel felvétele előtt havi vérzésének elmaradásával kapcsolatban lehangoltsági állapotba esett: egész nap tétlen, kedvetlen volt, fejében »zenét és zajt hallott«. Egy hónapja alhasi fájdalmai miatt a nőgyógyász méhrákot állapított meg és sugaras kezelést írt elő; ennek folyamán régi panaszai, lehangoltsága, kedvetlensége ismét felébredtek. Fejében ismét »zenét« hall. Jelen állapot: a portion babnyi ulcus care. A parametriumok, különösen a hátsó szakasz, erősen infiltrált, a hátsó parametrium erősen bedomborítja a rectumot. A mesenterium és a belek részleges carcinosisa szintén feltételezhető. Belszervei épek. Az agyidegek körében eltérés nincs, szemfenék ép, különösen kiemelendő, hogy a hallószervek működésében sem mutatkozik eltérés és hallás normális. Hasonlóképpen normális a mozgatókör, a saját- és idegen reflexek, a coordinatio, az érzőkör területe is. Szorosan vett gnosticus és symbolum-gnosticus zavarok nincsenek. Tudata teljesen tiszta és magatartása rendezett, képzettársítása — bár kissé lassult — mind formailag, mind tartalmilag kifogástalan, aktus-összeköttetései, ítéletalkotásai a helytállók, ismeretköre képzettségének megfelelően változatlan. A hangulati élet megváltozása az alaphangulat nyomottságában és az általános élethangulat negatív elszíneződésében nyilvánul meg. Lehangoltságát a beteg elsősorban hanghallásaira, vezeti vissza: állandóan melódiákat hall, amelyek általában emberi hang, méghozzá az ő hangjára emlékeztető messosoprán színezetben jelentkeznek, ezt a hangot nagyon élesen, tisztán hallja, akárcsak valakinek az énekét. Tartalmilag ezek a melódiák olykor magyar népdalokból vett részletek, melyek órákon át egyhangúan ismétlődnek, ez nagyon kellemetlen érzéseket váltott ki belőle. Máskor kerekded részeket hallott klaszszikus művekből, így Beethoven IX. symphoniájának örömkórusából részleteket, vagy Beethoven egyik szonátájának kezdetét. Ezekhez a melódiákhoz érdeklődéssel fordult, szinte várta, hogy mi fog következni. A