Orvosi Hetilap, 1943. szeptember (87. évfolyam, 36-39. szám)

1943-09-04 / 36. szám - Tauber László: Platyspondylia esete

Alapította­ MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták I ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkeszt­ő(bizottság ) HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 12—1. SZERK.: FRITZ ERNŐ. 87. évfolyam. 36. szám­y Budapest, 1943. szeptember 4. ORVOSI HETILAP T­ARTALOM I Tauber László: Platyspondylia esete. (435—436. oldal.) Kahán Ágost: Kötőhártya- és szaruhártya-xerosis két esete. (436—438. oldal.) Schächter Imre: Brodle-tályog esete. (438—439. oldal.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (69—72. oldal.) A soproni Erzsébet-ké­zkórház sebészi osztályának közleménye (igazgató-sebészt­őorvos: Király Jenő). Platyspondyl­ia esete. Irta: Tauber László dr. sebészszakorvos T. József 56 é. férfit V. 1-ém szállították a mentők kórházunk sebészeti osztályára, kit egy órával azelőtt kerékpár ütött el, előr­e esett és hirtelen »roppanást« érzett az ágyéki áj­on­­, felkelni nem tudott. Említésre érdemes, hogy kb. 8 éve »rheumás« fájdalmakat érez alsó végtagjaiban és a derekatáján. Orvosa tablettái­kat és bedörzsölést rendelt. Röntgenezve még egyszer sem volt, munkáját zavartalanul tudta folytatni. Fel­vételekor ágyéki tájékán igen hevesi fájdalmakról pa­naszkodott, de elváltozást kimutatni nem tudtunk. Vég­tagjainak mozgása is szabad, reflexei rendesek, érzés­hiányai nincsenek, magától vizelt. Heves fájdalmai miatt »az álgyéki csigolyák törésének gyanúja« kór­ismével Röntgen-vizsgálatot végeztettünk. Az ágyéki gerincoszlopról kétirányú felvételt ké­szítettünk. Mindkettőn j­ól látható, hogy a csigolyák mész­tartalma erősen csökkent. Az alsó ágyékcsigolyák­, főleg a III-ik, erősen ellaposodott, magassága, a nor­málisnak alig a fele. A csigolyatest szélesebb, élzein csőrszerűen megnyúlt, felszíne hullámos. A csigolyák között­­lévő rés megnagyobbodott. Kórisme: platys­­pondylla. Az elvégzett Röntgen-vizsgálat a sérüléssel kap­csolatos csontos elváltozást ugyan nem mutatott, viszont felhívta a figyelmünket egy igen ritka fej­lődési rendellenességre, amelyet az olasz Putti »platyspondylia« néven ismertetett az irodalomban. Az elváltozás egy vagy több csigolyára — több­nyire az ágyék csigolyákra — szorítkozik, s rend­szerint más fejlődési rendellenesség is kísérni szokta, így elsősorban rachischisis és chondrodystrophia (esetünkben a 12-ik hátcsigolya lumbalizációjával párosult). Eredete nem tisztázott, Putti fejlődési rendellenességnek tartja, bár nem tagadja annak Irodalmi szemle. (439. oldal.) Könyvismertetés. (440. oldal.) Tóth Zoltán: Válasz Rath­­óczy N. professzornak az M. H. 29. sz.-ban tett megjegyzésére. (443. oldal.) Vegyes hírek. (444. oldal.) lehetőségét sem, hogy a csigolyatest elsődleges ellá­­gyulása, a csigolyaközti korong fokozott nyomása, valamint az appositio és resorptio zavara is szere­pelhet a kórkép előidézésében. Klinikailag megkü­lönböztetünk egy veleszületett és egy szerzett ala­kot, az utóbbi létjogosultságát azonban egyesek nem ismerik el. A betegek rendszerint ágyéktáji fájdalmakról panaszkodnak. A Röntgen-képen a legjellemzőbb tünet a lapos csigolya és a csigolya­­közti korong magasabb volta. Polgár a platyspondyliát annak legjellemzőbb tünete alapján a »vertebra plana« megbetegedések csoportjába sorozza. Szerinte a lapos csigolya csak egy tünet, amely különböző betegségekben fordul­hat elő. Figyelembe véve a számbaj­öhető kórformá­kat, esetünket a következőkben különíthetjük el. A »vertebra plana osteonecrotica Calve« a serdülőkor­ban lép fel. A gyógyult esetekben pedig jól megfi­gyelhető, hogy a csigolyatest alsó felében egy lapos félhold alakú defectus látható. A »vertebra plana traumaticától« (Kümmel) a kép tüzetesebb vizsgá­lata, de elsősorban a kórelőzmény különíti el. Itt ugyanis a gerincoszlop elváltozása egy korábban kiállott trauma következményeképpen hónapokkal később jelentkezik, míg esetünkben a Röntgen-vizs­gálat a sérülést követő napon történt, teh­át akkor, amikor még trauma okozta elváltozások kialakulá­sára idő sem volt. A szerzett »vertebra plana« megbetegedések harmadik csoportjától elkülöníteni, mind röntgeno­­lógiailag, mind klinikailag már nehezebb. Polgár 1931-ben egy idült progressiv rendszermegbetege­­désről számolt be, amelyet »hyphosis osteoporotic® praesenilisnek« nevezett el. Eredete ennek sem tisz­tázott, bár egyesek táplálkozási zavar, meghűlés, idült vesebaj, valamint a belső elválasztási­ miri­gyek megbetegedésének kórokozó szerepéről tesznek említést. A betegség rendszerint az ötödik, hatodik évtizedben lép fel, kereszt és ágyéktáji fájdalmak­kal, objektív és egyben fő tünete az egyre fokozódó kyphosis. A Röntgenképen a csigolyák nagyfokú

Next