Orvosi Hetilap, 1944. július (88. évfolyam, 27-31. szám)

1944-07-01 / 27. szám - Jáki Gyula: Myoma submucosum ventriculi

88. évfolyam, 27. szám Budapest, 1944. július . ORVOSI HETILAP Alapította : MARKUSOVSZKY LAJOS 1957-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON Szerkeszt­őbizo­­tsági: HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERK.: VÁMOSSY ZOLTÁN. Fogad kedden és pénteken 129 1. SZERK.: FRITZ ERNŐ A debreceni Sebészeti klinika közleménye. (Igaz­gató: Hü­ti Tivadar ny. r. tanár.) Myoma submucosum ventriculi. Irta: Jáki Gyula egyetemi rk. tanár. (Műmelléklettel.) A gyomor jóindulatú daganatai a rákhoz viszonyítva ritkák. Lockwood 1932-ben csupán ezer esetet tudott összegyűjteni a világiroda­lomból. A jóindulatú gyomordaganatok szerke­zete különböző. Szerepel közöttük mind kötő­szövet, mind hám, mind idegszöveteredetű da­ganat. A kötőszövetesek jellemző alakja­ a myoma, a hámdaganatoké az adenoma. Az előbbiek között a myomán kívül még fibroma, lipoma, myxoma,­­angioma, a hámdaganatok csoportjában az adenomán kívül a hasnyál­mirigy elszórt csirjaiból eredő, nem egy­szer üres oboristoma (progonoblastoma) fordul elő. Ez a daganat igen ritka. Észleltek az Auer­bach és Meissner-fonatok Schw­ann-hüvelyeiből kiinduló neurinomát (schwannoma) és gliomát. Néhány endotheliomát is ismertettek. Gyomorinyomát először Morgagni kórismé­­zett szabad szemmel 1762-ben és Vogel vizs­gálta az elsőt górcső alatt 1842-ben. Virchow részletesen foglalkozott a gyomornyomával daganattanában. A német irodalomban 1898-ban Steiner, majd 1912-ben Hake tárgyalta az össze­gyűjtött egyes esetek alapján. A Steiner és Hake gyűjtötte 57 eset több mint fele véletlen boncolási melléklelet volt. Azóta növekedett a klinikailag észlelt, műtéttel igazolt és sebészi úton gyógyított esetek száma. 1929-ben Villata már 300 gyomornnyomát talált a világirodalom­ban. Ezekhez hozzá kell azonban számítani — mint mindig — a nem közölt eseteket. A gyo­­mormyoma még így is ritkán előforduló gyo­mordaganatnak tekinthető. A magyar irodalom­ban Pólya, Tyovity Náda, Neuber, Friedrich, Szabó esetei ismertek. A gyomormyoma sima izomsejtekből álló daganat. Az izomrostocskákat minden myomá­­ban finom kötőszövetes hüvely veszi körül. Ezért tulajdonképpen mindegyik fibromyoma. Az izomszövet és a kötőszövet aránya szabja meg, hogy a daganat vörhenyesebb, lágyabb vagy szürkésfehér, tömöttebb. Genesiséről biz­tosat nemi tudunk. Nem tisztázott sem a forma­lis, sem a causalis genesise. A lassan növekedő daganat a gyomor hossz- és harántizomrétege között jelenik meg. Növe­kedése közben kifele vagy befele terjed. Az előbbi módon keletkezik a subserosus vagy külső, az utóbbi módon a gyomorba bedombo­rodó, submucocus vagy belső myoma. Inter­stitialis myoma az aránylag vékony gyomorfal­ban alig fordul elő, de észleltek olyan dagana­tot is, mely mind a két irányban növekedett. Virchow szerint a gyomormyoma ,az idősebb korban jelentkezik. Az irodalmi adatok szerint legtöbbször 30—55 év között okozott tüneteket. Nem egy esetben azonban a kórelőzmény több mint egy évtizedre nyúlt vissza. Észleltek 2 és 9 éves gyermeken is gyomornnyomát (Outlind, Tilger). A külső (subserosus) myomák idővel ko­csányossá lesznek. Néha széles alapúak. Kez­detben rendszerint simafelszínűek, később du­­dorosak. Hatalmas daganattá fejlődhetnek. A nagyobb, súlyos daganat kihúzza a gyomorfa­lat. A gyomor tölcsérszerű kihúzottsága a röntgenvizsgálatkor felismerhető. A külső gyo­­mornyomat kedvenc helye nem a­ kis görbület, amint azt Virchow tanította, hanem a nagy görbület. A daganat és a környező hasi szer­vek között jelentős összenövések keletkezhet­nek. A tapintható nagyobb daganat, ha nem jöttek létre összenövések, feltűnően jól elmoz­gatható. Savós borítékát tág viszerek hálóz­zák be. Ezekből súlyos, sőt halálos vérzé­s eredhet. A daganat középponti elhalása, elme­­szesedése, szétesése, tömlőképződés, a tömlő ki­­lyukadása, elvérzés, következményes hashár­­tyagyulladás nem tartozik a ritkaságok közé. A belső (submucosus) myoma kedvenc he­lye a pylorus szomszédsága. Ezek is lehetnek kocsányosak, de rendszerint széles alapon ülők vagy gombaszerűen kiemelkedők. A daganatot fedő nyálkahártya kezdetben elsimul, majd sorvad, később elhal, szétesik kifekélyesedik. Az elhalás, a szövetszétesés beterjedhet a daga­nat állományába is. A fekélyből nagy, nem ritkán halálos vérzés eredhet. Máskor az ál­landó kis vérzés jelentős vérszegénységet idéz elő. A submucosus myoma is hajlamos elha­

Next