Orvosi Hetilap, 1950. augusztus (91. évfolyam, 32-35. szám)
1950-08-06 / 32. szám - Szodoray Lajos - Vértes Bódog - Rácz István - Horváth Gabriella: A pemphigus néhány időszerű kérdéséről
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM, 1950. AUGUSZTUS 6. Az Orvosi Hetilap ideiglenes szerkesztőbizottsága : Arató Emil dr., Braun Pál dr., Csapody István dr., Dabis László dr., Fekete Sándor dr., Fischer Antal dr., Gömöri Pál dr., Havas András dr., Hedri Endre dr., Issekutz Béla dr., Káló Andor dr., Kálló Antal dr., Kassay Dezső dr., Lehoczky Tibor dr., Milkó Vilmos dr., Móczár László dr., Rajka Ödön dr., Ratkóczy Nándor dr., Rusznyák István dr., Surányi Gyula dr., Trencséni Tibor dr., Vukán Jenő dr. és Zinner Nándor dr. Felelős kiadó: A Tudományos Folyóiratkiadó N.V. vezérigazgatója. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Tel.: 121-804. Kiadóhivatal: Tudományos Folyóiratkiadó N.V. V., Szalay utca 4. Telefon : 112-674, 112-681, 122-299, 312-545. Magyar Nemzeti Bank egyszámlaszám : 936.515 A budapesti Tudományegyetem Bőr- és Nemi Kórtani Klinikájának közleménye. Igazgató: Földvári Ferenc dr. egyet. nyilv. r. tanár. 63 A pemphigus néhány időszerű kérdéséről írták . SZODORAY LAJOS dr., VÉRTES BÓDOG dr . RÁCZ ISTVÁN dr. és HORVÁTH GABRIELLA dr A kóroktan mai napig sem tisztázott problémája mellett a pemphigus (p.) egyik sokat vitatott kérdése a legtöbbször látható gyulladásos tünetek nélkül kifejlődő bőrhólyag létrejöttének mechanizmusa." Ezenfelül egy további fontos kérdés a pemphigusos hólyag kialakulási módjának jellegzetessége, azaz az a kérdés, hogy a p. hólyag keletkezésében azonos viselkedést mutat-e a többi hólyagképzéssel járó betegség (erythema exsud. multif., dermatitis bull., dermatitis herpet., etc.) elváltozásaival, vagy létrejötte ezektől eltérő szöveti elváltozásokban rejlik? Számos régebbi vizsgáló mellett még az ifjabbak közül is többen a p.-os hólyagkeletkezés okát elsősorban az irha felső részében lejátszódó gyulladásos jelenségekben látja. Ilyen értelmű állásfoglalást látunk Luithlentől (1897) Gans C.-on át (1925) Hudelo L.-ig, aki a Nouvelle Pratique Dermatologique 4. kötetében írt pemphigus-fejezetében azt írja, hogy a »p.-os kezdőfolyamat congestiv jellegű« (»Le processus initial est un processus congestif«). Kromayer is az irhában kereste az okot, szerinte a p.-os hólyagot a papillaris réteg kötőszöveti rostjainak duzzadása okozza. Ez év elején Percival S. H. és Hannay P. W. 5 p. és 6 dermatitis herpetiformis Dubring (d. h. D), valamint 5 bullosus erythema multiforme esetük szövettani vizsgálata alapján azt írják, hogy sorozatos metszeteket készítve ezekből az esetekből, minden hólyagot subepidtermalis jellegűnek találtak, tekintet nélkül, hogy milyen megbetegedésből származtak. Ebből a felfogásból egyrészt arra lehetne következtetni, hogy a p.-os hólyag keletkezésében és elhelyezkedésében nem különbözik egyéb folyamatok hólyagjától, másrészt, hogy a hólyag keletkezését mindig a hám és a kötőszövet közötti határ valamely okból való szétválása okozza. Ezekkel a nézetekkel szemben már évtizedekkel ezelőtt Auspitz a p.-os folyamat lényegét az epiderma debilitásában (»kachektischer Zustand des Epithels«) látta. Szathmáry S. 1925-ben végzett kiterjedt idevonatkozó vizsgálatai alapján azt a véleményét fejezte ki, hogy a gyulladás jelei p.-ban háttérbe szorulnak a hámpusztulással szemben. Már neki is feltűnt az az aránytalanság, mely p.-ban fennáll az irha gyulladásos elváltozásai és a súlyos hámelváltozások között. Vele egyidőben hasonló megfigyelést tett Janovszkij is. Dupont és Pierard a p.-os hólyagot mindig a Malpighi-rétegben látták elhelyezkedni. Végül Civatte A.-é (1943) az érdem, hogy a p. sokrétű” elváltozása közül kiemelte azt, amely az azóta végzett utánvizsgálatok révén a p. fajlagos szövettani jelének tekinthető és részben magyarázatot is ad a p. hólyag keletkezési mechanizmusára. Ennek az elváltozásnak főleg az a körülmény ad fajlagos jelleget, hogy a p. mindhárom alakjában : a vulgárisban, vegetansban és foliaceusban egyaránt megtalálható. Az ilymódon pathognomicusnak tekinthető elváltozás az általa »akantholysis«-nek nevezett hamdissociatio a Malpighi-rétegben, mely a hám felszínével párhuzamos hasadást hoz létre, igen gyakran a basalis réteg és a tüskés réteg között (1. ábra). A hasadást környező sejtek plasmája szétfoszló, megkeveskedett, hámrostjaik elszakadozottak. Ezt a clivage-t , horizontális hámszétválást nem találta meg vizsgált erythema exsud. multif. és dermat. h. D. eseteiben sem, ezért 977