Orvosi Hetilap, 1951. március (92. évfolyam, 9-12. szám)

1951-03-04 / 9. szám - Petrovszkij, B. V.: A tetanus-kérdés napjainkban

Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA XCII. ÉVFOLYAM. 9. SZÁM, 1951. MÁRCIUS 4. Felelős szerkesztő : HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőségi titkár : LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor­ u. 32. I. Telefon : 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv-és Lapkiadó V. Bpest, V., Akadémia­ u. 1. Tel.: 129-580. 97. m. o., 128-376. M. N. B. egyszámlaszám: 936.545 A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem III. sz. Sebészeti Klinikájának közleménye. (Igazgató : B. V. Petrovszkij dr. egyet. ny. r. tanár.) A tetanus-kérdés napjainkban* írta : B. V. PETROVSZKIJ prof. A tetanus igen virulens sebfertőzés, halálo­zása különösen háború esetén rendkívül nagy. 1884 óta, amikor Nikolaiev felfedezte a teta­nus kórokozóját, a betegség aetropathogenesise, prophylaxisa és gyógyítása szilárd tudományos alapot nyert. Ennek ellenére az elmúlt évszázad­ban a merevgörcs százak és ezrek halálát okozta és okozza még ma is. Még a legutóbbi időkben is a tetanus-halálozás Rusanovnak az egész világra kiterjedt­ statisztikája szerint 58—73% volt. Ez vonatkozik Magyarországra is, amint ez egy 1949-ben klinikánkon tartott megbeszélés folyamán kiderült. Ennek eredményeként kitűnt, hogy Magyarországon a tetanusos betegeknek több mint a fele a betegség első 2—3 napjában meghalt. Különböző országokban a tetanus-esetek száma változó, ugyancsak változónak mutatkozott külön­böző háborúkban és hadműveletek idején. Az 1877—78-as orosz-török háborúban az összes sebesültek 6-12%-a, az 1904—05-ös orosz­japán háborúban 6-24%-a, az első világháborúban közel 1%-a kapott tetanust. A serumprophylaxis és a sebesültek acut sebészi ellátásának bevezeté­sével a Nagy Honvédő Háború idején a tetanus­­megbetegedések száma a szovjet hadseregben erősen csökkent és nem haladta meg a 0-004— 6-oo8%-ot. Ez az arányszám is csak az egyes hadseregekre vonatkozik, máshol ez a szám még alacsonyabb volt. * Az orvostanhallgatóknak tartott előadás alapján. Nem térek ki részletesen a tetanus járvány­tanára, mégis hangsúlyoznom kell a talajszennye­ződés helyi körülményeinek jelentőségét, így a Nagy Honvédő Háború idején a tetanus-megbete­­gedések száma, különösen álló harcban a talaj­szennyeződéstől függően ingadozott. A nyári hőség és a tavaszi-őszi esőzések szintén növelik a tetanus-esetek számát, télen viszont a megbetege­dési százalék lényegesen csökken. Kétségtelen, hogy békeidőben is vannak olyan helyek, ahol a talaj tetanus-fertőzése jelentékenyen fokozott. Éppen az ilyen helyeken, valószínűleg Magyar­­ország területén is, gyakran a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos sérülések vezetnek tetanus kifejlődéséhez. Általában azonban béke­időben tetanus rendkívül ritkán fordul elő. Érdemes összehasonlítást tenni a magyar­­országi tetanus-megbetegedési viszonyok és a Szovjetunió viszonyai között. A Szovjetunió egye­temein az orvostanhallgatók sokszor az egész tanulmányi idő alatt nem látnak a klinikán teta­nust, olyan ritkán fordul elő. Ez nem azzal függ össze, mintha a Szovjetunióban a talaj nem volna fertőzött, mert ahol állatok vannak, ott a talaj bizonyára szennyezett, hanem azzal magyaráz­ható, hogy a Szovjetunióban rendkívül elterjedt a tetanus prophylaxisa. A prophylaxis abból áll, hogy minden sérülés után a betegek tetanus anti­­toxicus savót kapnak és gondos sebészi ellátásban részesülnek. Erre megvan a lehetőség ott is, ahol mezőgazdasági munkával foglalkoznak, mert min­­ t 7261

Next