Orvosi Hetilap, 1953. július (94. évfolyam, 27-29. szám)
1953-07-05 / 27. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Herdi Endre - Zoltán László: Koponya és agysérülések
ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. XCIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1953. JÚLIUS 5. SZOVJET ORVOSTUDOMÁNYI BESZÁMOLÓ AZ ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LAPJA Felelős szerkesztő: HAVAS ANDRÁS DR. • Szerkesztőségi titkár: LÁNG IMRE Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 32. I. Telefon: 121-804. Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Nádor utca 6. Telefon 383-198, 383-526 M. N. B. egyszámlaszám : 51.878.241-47 ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájának (igazgató: Hedri Endre dr. egyet, tanár) és Idegsebészeti Intézetének (vezető: Zoltán László dr. egyet, docens) közleménye Koponya és agysérülések* írta: HEDRI ENDRE dr. és ZOLTÁN LÁSZLÓ dr. A koponya-agy sérülései mind nagyobb jelentőségűekké válnak és ma már a traumatológia egyik legfontosabb fejezetét képezik. Ennek egyik oka az, hogy az ipari és közlekedési balesetek száma világszerte aránylag növekszik; a másik, hogy az agysérülések pathomechanismusának megismerésében tett előrehaladás az agysérültek gyógyításában mindinkább nagyobb szerepet juttat a sebészi beavatkozásoknak; harmadik, hogy háborús honvédő jelentőségük mindinkább fokozódik, mert a robbanó és légilövedékek szaporodó száma és növekvő ereje miatt a harci sérültek nagy százaléka (Babcsin: 67,9%) koponya-agysérült, sőt a polgári lakosság vesztesége is nagy részben ilyen sebesülésekből adódik. Ennek különös jelentőséget ad, hogy az utolsó háborúban a kormányzat hanyagsága és nemtörődömsége folytán hazánkban az agysérültek mortalitása talán az egész világon a legmagasabb volt. Ezt a jövőben elkerülendő a sebészszakcsoport vezetősége az 1952. évi nagygyűlés egyik főtémájának tűzte ki a koponya- és agysérüléseiket. Referátumunkból ki fog tűnni, hogy nemcsak a friss koponya-agysérültek helyes ellátása, hanem a szövődmények és maradványállapotok megelőzése szempontjából is fontosnak tartjuk, hogy a koponya-agysérüléseket annak összes pathomechanikai, pathophysiologiai és therápiás vonatkozásaiban is kimerítően tárgyaljuk. * A Sebész Szakcsoport 1952. évi Nagygyűlésén elhangzott referátum. , Mielőtt a koponya-agy sérüléseinek érdemi tárgyalását megkezdenénk, bizonyos általános szempontokat előre kell bocsátanunk. Először: a koponya és agy, bár morphologiailag egységesnek látszanak, functiójukat illetően mélyrehatóan különböznek, egymástól. A koponya morphologiai jelentősége, hogy benne foglal helyet az idegrendszer legmagasababrendű része, az organismus központi irányító szerve, az agy. Functionalis feladata pedig, hogy ezt az életfontos szervet a külvilág káros behatásai ellen megvédje. Fentiek egyenes következménye az, hogy a fejet érő károsító külső behatások diagnosztikai és therápiai minősítése szempontjából egyedül csak az lényeges, hogy a külső károsító inger hatása következményeképpen milyen állapotba kerül az agy. Ez azt jelenti, hogy a fejsérülések értékelésének és gyógyításának minden mozzanatában csak az agy sérülését szabad és kell számításba vennünk. Másodszor: bárminő intracraniális folyamatnak, így a sérüléseknek helyes megítélésében is fokozottabban kell érvényesülnie a dialektikus szemléletnek. A pathológiai elváltozás vagy a klinikai tünet mindig csak keletkezésében és megszűnésében, progressziójában és regressziójában, egymáshoz és az egész szervezethez, annak általános állapotához való viszonyában értékelhető. A későbbiek folyamán rá fogunk mutatni, hogy a sebészi ténykedést a koponya-agy sérüléseiben éppen a tünetek, ezzel egyértelműen természetesen a pathologiai állapotok fejlődésének vagy visszafejlő 729 48*