Orvosi Hetilap, 1953. október (94. évfolyam, 40-43. szám)
1953-10-04 / 40. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Rauss Károly: A typhus védőoltás néhány problémája
ORVOSI HETILAP 1953. 40. A Vi antigen Felix és Pitt (14) szerint a ty törzseik virulentiáját irányítja és szerintük az ellene irányuló immunitás a döntő faktor a typhus védettségében. Kauffmannn (15) vonta először kétségbe a virulen-tiára vonatkozó megállapítást, amikor kiderült, hogy a Vi antigen a S. paty C törzsben is jelen van és a Vi antigént elvesztett variánsok éppolyvirulensek egérre, mint a Vi antigen tartalmú törzsek. Kauffmann és Oerskov (74) szerint a Vi antigen tartalmú törzseik nagyobb egér pathogenitását nagyobb toxicitásuk magyarázza. Vizsgálataim során (Rouss) (16) isolált tiszta O ' és Vi antigen tartalmú törzsek lehetővé, tették a kérdés amalyenisét. E szerint, a tiszta Vi 'törzs épp úgy alacsony egérvirulentiájú, mint a tiszta O törzs. A virulens törzsekben mindkét antigen jelen van. A virulentia tehát komplex képesség, amelyet az antigének csak részben irányítanak. Mindkét antigén követi a serologiai specifitás szabályait és ennek megfelelően csak homológ védés áll fenn a tiszta O és Vi törzsekkel immunizált állatban. Az O vagy Vi antigén mindkét antigént tartalmazó törzzsel szemben a keresztvédés szabályainak megfelelően alacsonyfokú védettséget produkál. Teljes antigenszerkezetű törzzsel szemben csak O és Vi antigen együttes immunizálásával lehet masszív védettséget produkálni. Az elmondottaknak megfelelő konkluzióra jutottak később a Vi antigen tartalmú ballerup törzzsel végzett immunizálási kísérleteik kapcsán Kauffmann és Möller (74), Longfellow és Luippold (17, 18), továbbá Landy (81). A typhus törzs virulentiájának komplexitása világlik ki Melnik (19) adataiból is: tengerimalacba intracután befecskendezett O+Vi tartalmú typhus törzs gyorsan elárasztja az állat belső szerveit, míg csonka antigénszerkezet esetén a fertőzés csak a regionális nyirokcsomókig terjed. A kettős immunitás teljesértékűségére utal Melnik megfigyelése szerint a szervezet barrier fixáló képessége is. Mindkét ,antigént tartalmazó törzzsel végzett immunizálást követő fertőzés esetén a beoltott törzs lokalizáltan marad. Az egyik komponenssel szemben fennálló immunitás esetén azonban a teljes antigén szerkezetű törzs gát nélkül elárasztja a szervezetet. Az adatok szerint az O és Vi antigén tehát egyenrangú szerepet visz a typhus védettségben, így a mesterséges immunizálás kapcsán is gondoskodni kell mindkét komponenssel szemben védettség biztosításáról. 2. Törzsselectio. Az R variánsok avirulentiája és védőképességének hiánya vezetett azon átalánosított felfogáshoz, hogy virulens törzs egyúttal jól immunizáló agens is (Brown) (20). Az R variatió valóban az immunogenezis szempontjából fontos struktúrák elvesztésével jár együtt és az is tény, hogy e faktorok a virulentia irányításában is lényeges tényezők, azonban nem jelentik e komplex tulajdonság összes ismert requisitumát. E megállapítást támogatja Batson és rntsai (21, 22) azon megfigyelése, hogy ugyanazon typhustörzsből isoláit teljes artigenszerkezetű virulens és avirulens variánsból készített vaccina állat- és emberkísérletben azonos védőértékűnek bizonyult. Az immunogenezisben a vaccinaként használt kórokozó részéről tehát egyedül a megfelelő antigénkomponensek qualitativ és quantitativ jelenléte a döntő tényező, ami a komplex tényezőkből összetevődő állatvirulentiameghatározásával nem állapítható meg. E tétel szélsőséges igazolása Maltaner (23) avirulens B törzsből készített vaccinája, amely Vi tartalmánál fogva relatív védőértékkel rendelkezett. A typhus immunitásban lényeges O és Vi antigének quantitativ viszonyáról kizárólag állatvédési kísérletek nyújthatnak tájékozást, amire a vaccina értékmérésével kapcsolatban még visszatérünk. Természetes, hogy a vaccina emberre kifejtett toxicitása is a somatikus antigének quantitativ viszonyának, de nem az egérvirulentiának a függvénye (Feemster) (24). 3. Vaccina előállítási módszerek: Wright, valamint Pfeiffer és Kolle vaccinái hősterilezéssel készültek. E módszer a hőmérséklet és behatási idő kisebb változtatásával a hőlabilis Vi antigén 1934-ben történt felfedezéséig az általánosan elfogadott eljárás volt. Az O antigen hőstabilitása az eljárás helyességét igazolta is. Bár a Vi antigén extrém hőlabilitására vonatkozó adatok megdőltek, amikor kiderült, hogy a vaccina sterilezésre használt szokásos 58—60 fokos kezelés után a Vi agglutinabilitás ugyan megszűnik, de az agglutinin termelő- és védőképesség részben fennmarad [Felix és Piti (25), Robertson és Yu (26), Schütze (27)], mégis más, a VI antigen összes tulajdonságait kímélő eljárást kerestek. A formalin inaktiváló hatása is hamar kiderült (Felix és Bhatnagar) (28), de nem voltak jobbak a tapasztalatok laceton, chloroform, aether vagy merthidatelölés után sem [Rainsford (29), Sen (30)]. Utóbbi magyarázatát nem régen találtuk meg a Vi antigénnek a suspendáló közegben való gyors kioldódási képességében és hapten természetű átalakulásában (Rauss és Vertényi) (31). Felix (32) végül úgy találta,hogy 75% alkohol a Vi antigen aktivitását nem befolyásolja, sőt konzerválja, ezért kezdeményezésére Angliában 75% alkoholban elelt és 20% alkoholban suspendált vaccinát vezettek be a háború alatt (33). Climie (34) az alkoholos vaccina indokoltságát megerősíti, viszont Drysdale (35) nem találta ,a reactió szempontjából nem éppen közömbös alkohol vaccinát egérvédőkísérletben hatásosabbnak a hővel elölt és karbollal konzervált készítménynél. Grasset (36, 37) 1933-ban új utat kezdeményezett typhus suspensio alternáló fagyasztásával és felolvasztásával előállított, majd formatinnal detoxicált, endotoxoidnak nevezett készítménynek immunizálásra való felhasználásával. Ez volt az első eset, hogy nem vaccinát, hanem baktériumkivonatot használtak typhcus védőoltásra. A kedvező eredmények hatására (38) az immunizálás ezen módját vezették be a délafrikai hadseregben (39). Lovrekovich és Rouss (40) a Grasset-1. anyag tanulmányozása kapcsán megállapították annak magas immunizáló értékét, ami részben a termék magas Vi antigen tartalmának volt tulajdonítható. A Vi antigen immunogén képességét azonban csak a formalin nélküli készítményben tartotta meg. A nyers kivonatot Al(OH)3-hoz kötéssel sikerült koncentrálni és tisztít