Orvosi Hetilap, 1953. október (94. évfolyam, 40-43. szám)

1953-10-04 / 40. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Rauss Károly: A typhus védőoltás néhány problémája

ORVOSI HETILAP 1953. 40. A Vi antigen Felix és Pitt (14) szerint a ty tör­zseik vir­ulentiáját irányítja és szerintük az ellene irá­nyuló immunitás a döntő faktor a typhus védettségé­ben. Kauffmannn (15) vonta először kétségbe a virulen-­­­tiára vonatkozó megállapítást, amikor kiderült, hogy a Vi antigen a S. paty C törzsben is jelen van és a Vi antigént elvesztett variánsok épp­­oly­­virulensek egérre, mint a Vi antigen tartalmú törzsek. Kauffmann és Oerskov (74) szerint a Vi antigen tartalmú törzseik nagyobb egér pathogenitását nagyobb toxicitásuk ma­gyarázza. Vizsgálataim során (Rouss) (16) isolált tiszta O ' és Vi antigen tartalmú törzsek lehetővé, tették a kér­dés amalyenisét. E szerint, a tiszta Vi 'törzs épp úgy alacsony egérvirulentiájú, mint a tiszta O törzs. A virulens törzsekben mindkét antigen jelen van. A virulentia tehát komplex képesség, amelyet az antigé­nek csak részben irányítanak. Mindkét antigén követi a serologiai specifitás szabályait és ennek megfelelően csak homológ védés áll fenn a tiszta O és Vi törzsek­kel immunizált állatban. Az O vagy Vi antigén mind­két antigént tartalmazó törzzsel szemben a kereszt­védés szabályainak megfelelően alacsonyfokú védett­séget produkál. Teljes antigenszerkezetű törzzsel szem­ben csak O és Vi antigen együttes immunizálásával lehet masszív védettséget produkálni. Az elmondot­taknak megfelelő konkluzióra jutottak később a Vi antigen tartalmú ballerup törzzsel végzett immunizá­lási kísérleteik kapcsán Kauffmann és Möller (74), Longfellow és Luippold (17, 18), továbbá Landy (81). A typhus törzs virulentiájának komplexitása világlik ki Melnik (19) adataiból is: tengerimalacba intracután befecskendezett O+Vi tartalmú typhus törzs gyorsan elárasztja az állat belső szerveit, míg csonka antigén­­szerkezet esetén a fertőzés csak a regionális nyirok­csomókig terjed. A kettős immunitás teljesértékűségére utal Melnik megfigyelése szerint a szervezet barrier fixáló képessége is. Mindkét ,antigént tartalmazó törzzsel végzett immunizálást követő fertőzés esetén a beoltott törzs lokalizáltan marad. Az egyik kompo­nenssel szemben fennálló immunitás esetén azonban a teljes antigén szerkezetű törzs gát nélkül elárasztja a szervezetet. Az adatok szerint az O és Vi antigén tehát egyen­rangú szerepet visz a typhus védettségben, így a mes­terséges immunizálás kapcsán is gondoskodni kell mindkét komponenssel szemben védettség biztosítá­sáról. 2. Törzsselectio. Az R variánsok avirulentiája és védőképességé­nek hiánya vezetett azon átalánosított felfogáshoz, hogy virulens törzs egyúttal jól immunizáló agens is (Brown) (20). Az R variatió valóban az immunogene­­zis szempontjából fontos struktúrák elvesztésével jár együtt és az is tény, hogy e faktorok a virulentia irá­nyításában is lényeges tényezők, azonban nem jelentik e komplex tulajdonság összes ismert requisitumát. E megállapítást támogatja Batson és rntsai (21, 22) azon megfigyelése, hogy ugyanazon typhustörzsből isoláit teljes artigenszerkezetű virulens és avirulens variánsból készített vaccina állat- és emberkísérlet­ben azonos védőértékűnek bizonyult. Az immunogene­zisben a vaccinaként használt kórokozó részéről tehát egyedül a megfelelő antigénkomponensek qualitativ és quantitativ jelenléte a döntő tényező, ami a kom­plex tényezőkből összetevődő állatvirulentia­­meghatá­rozásával nem állapítható meg. E tétel szélsőséges igazolása Maltaner (23) avirulens B törzsből készí­tett vaccinája, amely Vi tartalmánál fogva relatív védőértékkel rendelkezett. A typhus immunitásban­ lé­nyeges O és Vi antigének quantitativ viszonyáról ki­zárólag állatvédési kísérletek nyújthatnak tájékozást, amire a vaccina értékmérésével kapcsolatban még visszatérünk. Természetes, hogy a vaccina emberre ki­fejtett toxicitása is a somatikus antigének quantitativ viszonyának, de nem az egérvirulentiának a függvé­nye (Feemster) (24). 3. Vaccina előállítási módszerek: Wright, valamint Pfeiffer és Kolle vaccinái hő­­sterilezéssel készültek. E módszer a hőmérséklet és behatási idő kisebb változtatásával a hőlabilis Vi an­tigén 1934-ben történt felfedezéséig az általánosan elfogadott eljárás volt. Az O antigen hőstabilitása az eljárás helyességét igazolta is. Bár a Vi antigén ex­trém hőlabilitására vonatkozó adatok megdőltek, ami­kor kiderült, hogy a vaccina sterilezésre használt szo­kásos 58—60 fokos kezelés után a Vi agglutinabilitás ugyan megszűnik, de az agglutinin termelő- és védő­képesség részben fennmarad [Felix és Piti (25), Ro­bertson és Yu (26), Schütze (27)], mégis más, a VI antigen összes tulajdonságait kímélő eljárást kerestek. A formalin inaktiváló hatása is hamar kiderült (Felix és Bhatnagar) (28), de nem voltak jobbak a tapasz­talatok laceton, chloroform, aether vagy merthid­at­elölés után sem [Rainsford (29), Sen (30)]. Utóbbi magyarázatát nem régen találtuk meg a Vi antigénnek a suspendáló közegben való gyors kioldódási képes­ségében és hapten természetű átalakulásában (Rauss és Vertényi) (31). Felix (32) végül úgy találta,­­hogy 75% alkohol a Vi antigen aktivitását nem befolyásolja, sőt konzerválja, ezért kezdeményezésére Angliában 75% alkoholban elelt és 20% alkoholban suspendált vaccinát vezettek be a háború alatt (33). Climie (34) az alkoholos vaccina indokoltságát megerősíti, vi­szont Drysdale (35) nem találta ,a reactió szempont­jából nem éppen közömbös alkohol vaccinát egérvédő­kísérletben hatásosabbnak a hővel elölt és karbollal konzervált készítménynél. Grasset (36, 37) 1933-ban új utat kezdeményezett typhus suspensio alternáló fagyasztásával és felolvasz­tásával előállított, majd formatinnal detoxicált, endo­­toxoidnak nevezett készítménynek immunizálásra való felhasználásával. Ez volt az első eset, hogy nem vac­cinát, hanem baktériumkivonatot használtak typhcus védőoltásra. A kedvező eredmények hatására (38) az immunizálás ezen módját vezették be a délafrikai had­seregben (39). Lovrekovich és Rouss (40) a Grasset-1. anyag tanulmányozása kapcsán megállapították annak ma­gas immunizáló értékét, ami részben a termék magas­ Vi antigen tartalmának volt tulajdonítható. A Vi anti­gen immunogén képességét azonban csak a formalin nélküli készítményben tartotta meg. A nyers kivonatot Al(OH)3-hoz kötéssel sikerült koncentrálni és tisztít

Next