Orvosi Hetilap, 1955. július (96. évfolyam, 27-31. szám)
1955-07-03 / 27. szám - ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUM - Liebner Ernő: A pyodermák megelőzésének és gyógyításának időszerű kérdései
ORVOSI HETILAP 1955. 27. szerűen tágult faggyúmirigytömlők, akne conglobata, gennyes folliculitisek, furunculus, sőt carbunculus vagy hydradenitis is fejlődhet. A kátrány- és aszfalt-aknét erős pigmentáció jellemzi, az olaj-aknénál is kifejezett. A seborrhoea az ártalomra hajlamosító tényező és ezt a pályaválasztásnál, adott esetekben a munka változtatása szempontjából is tekintetbe kell venni. A régebbi felfogással szemben, mely a használt olajok fertőzöttségének tulajdonított jelentőséget, újabb vizsgálatok tisztázták, hogy: 1. csak ásványi olajok okozzák, növényiek nem; 2. az olajoknak bizonyos frakciói is kiválthatják; 3. baktériumok az ún. »fáradt« olajban nincsenek, vagy nem elsődleges kórokozók, mert rossz táptalaj; 4. a használt olajban mikroszkopikus vas- és fémrészecskék, melyek száma köbemenként 20—90.000, mechanikus izgalmat, mikrotraumát váltanak ki és megteremtik a bőrön levő, a bőrre jutó kórokozók fertőző hatásának előfeltételét. Hasonló az üveggyári és cukoripari pyodermák hatásmechanizmusa; kifejlődésüket elősegíti a meleg, nedves levegő, az izzadás. Utóbbiakon kívül a cukorgyári munkások pyodermiájában, Bugyi Balázs és Fekete László vizsgálatai szerint a túlzott cukorfogyasztásnak és az ezzel járó hyperglykaemiának és hypovitaminosisnak van szerepe és a cukorkristályok mechanikus traumatizáló hatása lényegtelen. Mégis, számos adat van cukrászok és konzervipari munkások gennyes és gombás (túlnyomóan sarjadzó gombák okozta) paronychiájáról, melyek létrejöttében a cukorlé szerepe bizonyított. A sérülés és nedves munka teremt kaput az élelmiszeripari, elsősorban húsipari munkások és szakácsnők oly gyakori pyodermájára, a feldolgozott hús felületén, mint táptalajon bőven növekvő staphylococcusok behatolására. V. Nagy Erzsébet vizsgálatai szerint a különben is magas alap-baktériumflóra még, főleg a hiányos hőbehatások után, szaporodik. Szántha konyhai dolgozók kezén, még a kézmosás után is jelentős számban talált staphylococcust, sarcinát, colit, proteust és pyocyaneust, de magában a konyhai levegőben is. A kérdésnek, a bőrelváltozásokon túl, nagy közegészségügyi jelentősége van az ételmérgezések terjesztése szempontjából, melyek túlnyomórészt staphylococcusos eredetűek. Egy példa:az Egyesült Államok 1953. évi ételmérgezési statisztikájának elemzésénél Dauer és Sylvester kiemeli, hogy a hiányosan jelentett adatok szerint is, 81 alkalommal 4045 esetben az ételmérgezést staphylococcusok okozták és ezek oka a helytelen tárolás és az ételek kezelése olyan egyének által, kiknek kezén vagy más exponált testrészén genynyes fertőzések voltak. A staphylococcus-fertőzések száma mellett eltörpül a tej- és vízfertőzések előfordulása. Nálunk az élelmiszeripari dolgozók időszakos orvosi ellenőrzését rendelet szabályozza, mégis, nem hiszem, hogy általában a gyakorlatban a vizsgálatokat különleges figyelemmel terjesztenék ki a kéz bőrének állapotára, különben is a nagy időközökben végzett vizsgálatok nem is alkalmasak a közbeeső időben történt heveny fertőzések kiderítésére. Kívánatos lenne, hogy ahol csakgyakorlati lehetőség van rá, az élelmiszer feldolgozásával és kiszolgáltatásával foglalkozók sűrű időközökben és rendszeresen ellenőriztessenek és már gyanú esetén, a foglalkozást megszakítva, azonnal kezelésbe kerüljenek. A bányászok furunculosisára a mechanikus sérülések, a por, meleg, nedvesség és izzadás nyújt alkalmat, ezért gyakoribb a mélyben, mint a felszínen dolgozóknál. A számarány orvosi kezeléssel, higiénés rendszabályokkal, egyéni tisztasággal, mint a Szovjetunióban megjelent számos közlemény bizonyítja, jelentékenyen csökkenthető. Az égési sérülések különösen kedveznek a pyodermák fejlődésének (hegesztők); az elsődleges telepből a szétterjedés sokszor követhető. A sérülések gyakran a munkahely rendetlenségével állnak összefüggésben; egyik nagyüzemünkben a kovácsműhely összekötő útjain heverő vasdarabok következtében sok volt a sérüléses eredetű ekthyma; a megfelelő intézkedések, takarítás, lomtalanítás után már az újabb megbetegedések száma lényegesen csökkent (Faragó). Egy másik nagyüzemünkben a szanaszét heverő acélforgácsok, melyek rálépéskor rúgóként felpattantak, egy hónap alatt 12 súlyos Achilles-in-sérülést és számos alszár-sérülést okoztak, sok következményes pyodermával. Abban, hogy ezek az üzemi sérülések egyben a pyodermák kiindulásának forrását jelentik, szerepe van a helytelen sebellátásnak is; a múlt évben még félmillió tubus penicillinkenőcs volt üzemi elsősegély-ellátás céljára forgalomban; a tárolt kenőcs védőhatása vajmi kevés lehetett, mégis, fétisként hittek benne és kiterjedten alkalmazták. Ezáltal viszont elhanyagolták sok helyen a más, valóban hatásos sérülés-ellátásra alkalmas eljárásokat. Ezen a helyzeten csak a gyári előállítású penicillin-kenőcs gyártásának és forgalombahozatalának megszüntetésével sikerült némileg javítani. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a bőrártalmak, melyek a másodlagos pyodermák kifejlődésével összefüggésbe hozhatók, 790 pyodermás beteg átvizsgálásakor 192 esetben nyertem adatokat. Ezek közül legtöbb, 57 sérülés volt, 47-ben pediculosis capitis et corporis, 28-ban scabies, 18- ban szúnyogcsípések, illetve idült urticaria, 15 esetben otitis media purulenta, 10-ben herpes, 9- ben égés szerepelt. A vizsgáltak túlnyomó része gyermek volt, ezért az adatok nem is vonatkoztathatók felnőtt anyagra, de még így is feltűnő a sérülések jelentékeny száma; ahhoz, hogy ezekből pyoderma fejlődjék, hozzájárul a helytelen kezelés is. Újabban többen észlelték, hogy a gyermekek pyodermái többnyire az alszáron vagy térden történt sérülésekből indulnak ki; az Egyesült Államokban fel is tűnt, hogy a pyodermás gyermekek többsége a négerek és a szegény falusi lakosság közül kerül ki (Callaway és O'Rear, Seale) és ezt a rosszabb gazdasági és higiénés viszonyokkal, valamint a mezítláb járással magyarázták, mely több alkalmat nyújt a sérülésekre. Az elmondottakból következik, hogy a pyodermák megelőzésének döntő fontosságú módszere a sérülések megakadályozása, illetve a megtörtént